Mégse

Magyar és fehérorosz dominancia 500-on

Az 500 méteres döntők során is a magyar csapat szerepelt a legjobban Szolnokon, az Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokságon. A házigazdák 5 arany- és 3 ezüstéremmel zárták a vasárnap délelőttöt, míg a fehérorosz csapat egy aranyérmet, viszont 5 második helyezést és 1 bronzérmet is gyűjtött.

Hír

Férfi K-1 500 méteren a tegnapi hosszabb távhoz hasonlóna Steven McTavish kifogott a mezőnnyel. Ugyan a magyar Noé Zsombor kezdett jobban, féltávnál azonban az ausztrál versenyző utolérte és végül több mint két másodperccel nyert a magyar kajakos előtt, a harmadik pedig a németek egyik legjobbja, Felix Frank lett.

A férfi kenu egyeseknél a fehérorosz Krysko kezdett jól, de aztán jött a magyar Viola Viktor és mellette a brit Jonathan Johnson is. Végül a finisben a magyar versenyző ment a leggyorsabban és hajszállal megverte a fehéroroszt, a bronzérmet pedig Johnson szerezte meg.

Női kajak egyesben a német versenyző kezdett jól, de a cseh Katerina Slivanska is gyors volt az első kétszáz méteren. A magyar Szénási Zsófia azonban nem vesztette el hidegvérét, a saját taktikája szerinte evezett végig és a hajrát ő bírta a legjobban, így a mellette rajtoló Neumiarzhytskaya-val együtt felőrölte a mezőnyt. Zsófia hajszállal a fehérorosz előtt lett első, míg a német Koether végül bronzérmet szerzett.

A női kenusoknál C-1 500 méteren a magyar Kisbán Zsófia nyert elképesztő fölénnyel fehérorosz és ukrán riválisa előtt.

“Arra gondoltam, hogy elejét meghajtom, mert tudtam, hogy az ukrán lány maratonista, így biztos, hogy a végét bírni fogja.

Bejött a taktikám “

– mondta Kisbán Zsófia, aki a kenuzás mellett a Budapesti Műszaki Egyetem mérnök-informatika szakos hallgatója.

A párosok között is arattak a magyarok. Férfi K-2-ben győzött a Hérics Dávid, Gacsal Ákos duó, míg a nőknél szintén 500 párosban az U23-as világbajnok Malcsiner Eszter, Katrinecz Rita egység nyert.

“Azért az U23-as világbajnoki győzelem egy kicsit nehezebb volt, itt úgy álltunk oda, hogy már előre éreztük, ez meglesz. Egyébként ugyanazzal a taktikával versenyeztünk, mint két hete, ha sikerül nyernünk itt 200 méteren is, akkor kiválóan zárjuk ezt a szezont” – mondta Malcsiner Eszter.

Női kenuban a fehérorosz Trukhanovich, Vikhruk páros nyert, itt második lett a magyar egység, vagyis Kisbán Zsófia és Sáling Laura, míg férfi kenuban a lengyel Aleksander Kitewski, Grzegorz Brynski duó volt a leggyorsabb.

A férfi kajaknégyesek olimpiai számában a Tobias-Pascal Schultz, Björn Barthel, Felix Frank, Felix Landes összeállítású egység nyerte a világbajnoki aranyérmet, mögöttük a magyarok lettek a másodikok, a bronzérmet pedig Fehéroroszorág szerezte meg.

C-4 500 méteren a Simon Hajek, Sebastian Maizner, Jakub Brezina, David Machácek alkotta négyes lett az első az ukránok és a fehérorosz négyes előtt.

“Rengeteg jó egység szerepelt a döntőben, csak az utolsó 50 méterünknek, a nagy hajrának köszönhetjük, hogy nyerni tudtunk.

Azt hittem, hogy elájulok a végén, annyira kihajtottam magam, így viszont most nagyon boldog vagyok.

Tetszik a pálya, bár féltem kicsit, hogy lötyögni fog a víz, de nem voltak hullámok” – mondta David Machácek, aki a Prágai Műszaki Egyetemen mérnöknek tanul.

Női négyesben Lengyelország (Dominika Wlodarczyk, Paulina Markiewicz, Klaudia Cyrulewska, Malgorzata ) szerzett világbajnoki aranyérmet a német hajó előtt, a harmadik helyért pedig nagyot csatáztak a fehéroroszok, a magyarok és a spanyol egység, bronzérmet végül Fehéroroszország viheti haza.

Délután a 200 méteres döntőkkel zárul az Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokság Szolnokon.

Ellepték Dél-Afrikát a magyar kajak-kenusok

A magyar kajak-kenu válogatottnál szóba jöhető versenyzők túlnyomó többsége több hétre Dél-Afrikába vonult melegvízi edzőtáborba, ahol kifogástalan körülmények között készülhetnek fel a szegedi, olimpiai kvalifikációs világbajnokság miatt rendkívül fontos idényre.

Hír

Hüvös Viktor csoportja érkezett ki legkorábban Pretoriába: Tótka Sándor, Nádas Bence, Birkás Balázs, Kuli István, Dudás Miklós és Szendy Márk február 24-től március 25-ig edzőtáborozik ott. A többiek március harmadikán utaztak ki Dél-Afrikába, 25-ig van kint Medveczky Erika, Csipes Tamara, Hagymási Réka, Pupp Noémi, Nagy Flóra, Gamsjager Lisa-Maria, Lakatos Zsanett és Mike Róbert, 29-én utazik haza Ceiner Benjámin, Noé Bálint, Hufnágel Tibor, Balaska Márk, Dombvári Bence, Ilyés Róbert, Koleszár Mátyás, Németh Viktor, Szabó Ágnes, Racskó Fruzsina, Gazsó Dorka, Bakó Olga, Biben Karina, Kőhalmi Emese, Szendy Lilla és Sólyom Dóra.

Április 5-ig lesz az edzőtáborban Fekete Ádám, Korisánszky Dávid, Mike Róbert, Bodonyi András, Kiss Tamás és Dóri Bence, valamint április 14-ig készül kint Kárász Anna, Takács Tamara és Kopasz Bálint.

Lapozható galéria:

 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 

Hello Afrika 😎😍 jó végre vízen…. ❤️ • #southafrica #sixweeks #trainingcamp #lovethisplace #truebeauty #nature #goodforsoul #iloveit

Anna Karasz (@anna__karasz) által megosztott bejegyzés,

Általában mindenkinek napi két vízi edzése van, gyakran kiegészítve egy kondival. Tótka Sándort kértük arra, hogy számoljon be az eddigi tapasztalatokról. A világ- és Európa-bajnok kajakos már harmadik alkalommal edzőtáborozik a helyszínen.

„Fantasztikus időnk van, végig 30 fok körül mozog a hőmérséklet.

Párszor esett az eső, de egyetlen edzésünk sem maradt el. Néha fúj a szél, de nem baj, ha nincs mindig tükörvíz, mert legalább ilyen körülmények között is készülünk” – mondta Tótka Sándor, aki szerint a szállásuk tökéletes, és az elmúlt évhez képest az ételek mennyisége és minősége is jelentősen javult.

„Az első héten, amikor csak a mi csapatunk volt itt, akkor egészen szuperek voltak az ételek. Felismerték ugyanis a helyiek, hogy korábban nem tudtak megfelelő mennyiségű és minőségű ételt készíteni, ezért az idén elkezdték máshonnan rendelni. Mióta kijött a többi magyar versenyző is, azóta kicsit egyhangúbb lett a választék, szószokkal próbáljuk feldobni, de még így is sokkal jobb, mint tavaly volt.”

A sok edzés mellett a kikapcsolódásra is jut idő a versenyzőknek. „Mi tavaly például oroszlánokkal sétáltunk, és meg is simogathattuk őket, az életem egyik legnagyobb élménye volt. Most főleg PlayStationözöm, sorozatot nézek és olvasok a szabadidőmben, ezek azért is töltenek fel, mert otthon az olvasáson kívül másra nincs időm. De elmentünk a hétvégén a csapattal moziba is, megnéztük a Marvel kapitányt. Érdekes itt a mozi, mert kapsz egy natúr popcornt, és te ízesítheted meg, sóval, vajjal vagy édesen is eheted. Otthon gyakran vadászni kell az olyan helyeket, ahol nem szinkronosan adják a filmeket, itt pedig végre eredeti nyelven nézhettük. Kellenek az ilyen kikapcsolódások az edzések között.”

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.