Mégse

Magyar és fehérorosz dominancia 500-on

Az 500 méteres döntők során is a magyar csapat szerepelt a legjobban Szolnokon, az Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokságon. A házigazdák 5 arany- és 3 ezüstéremmel zárták a vasárnap délelőttöt, míg a fehérorosz csapat egy aranyérmet, viszont 5 második helyezést és 1 bronzérmet is gyűjtött.

Hír

Férfi K-1 500 méteren a tegnapi hosszabb távhoz hasonlóna Steven McTavish kifogott a mezőnnyel. Ugyan a magyar Noé Zsombor kezdett jobban, féltávnál azonban az ausztrál versenyző utolérte és végül több mint két másodperccel nyert a magyar kajakos előtt, a harmadik pedig a németek egyik legjobbja, Felix Frank lett.

A férfi kenu egyeseknél a fehérorosz Krysko kezdett jól, de aztán jött a magyar Viola Viktor és mellette a brit Jonathan Johnson is. Végül a finisben a magyar versenyző ment a leggyorsabban és hajszállal megverte a fehéroroszt, a bronzérmet pedig Johnson szerezte meg.

Női kajak egyesben a német versenyző kezdett jól, de a cseh Katerina Slivanska is gyors volt az első kétszáz méteren. A magyar Szénási Zsófia azonban nem vesztette el hidegvérét, a saját taktikája szerinte evezett végig és a hajrát ő bírta a legjobban, így a mellette rajtoló Neumiarzhytskaya-val együtt felőrölte a mezőnyt. Zsófia hajszállal a fehérorosz előtt lett első, míg a német Koether végül bronzérmet szerzett.

A női kenusoknál C-1 500 méteren a magyar Kisbán Zsófia nyert elképesztő fölénnyel fehérorosz és ukrán riválisa előtt.

“Arra gondoltam, hogy elejét meghajtom, mert tudtam, hogy az ukrán lány maratonista, így biztos, hogy a végét bírni fogja.

Bejött a taktikám “

– mondta Kisbán Zsófia, aki a kenuzás mellett a Budapesti Műszaki Egyetem mérnök-informatika szakos hallgatója.

A párosok között is arattak a magyarok. Férfi K-2-ben győzött a Hérics Dávid, Gacsal Ákos duó, míg a nőknél szintén 500 párosban az U23-as világbajnok Malcsiner Eszter, Katrinecz Rita egység nyert.

“Azért az U23-as világbajnoki győzelem egy kicsit nehezebb volt, itt úgy álltunk oda, hogy már előre éreztük, ez meglesz. Egyébként ugyanazzal a taktikával versenyeztünk, mint két hete, ha sikerül nyernünk itt 200 méteren is, akkor kiválóan zárjuk ezt a szezont” – mondta Malcsiner Eszter.

Női kenuban a fehérorosz Trukhanovich, Vikhruk páros nyert, itt második lett a magyar egység, vagyis Kisbán Zsófia és Sáling Laura, míg férfi kenuban a lengyel Aleksander Kitewski, Grzegorz Brynski duó volt a leggyorsabb.

A férfi kajaknégyesek olimpiai számában a Tobias-Pascal Schultz, Björn Barthel, Felix Frank, Felix Landes összeállítású egység nyerte a világbajnoki aranyérmet, mögöttük a magyarok lettek a másodikok, a bronzérmet pedig Fehéroroszorág szerezte meg.

C-4 500 méteren a Simon Hajek, Sebastian Maizner, Jakub Brezina, David Machácek alkotta négyes lett az első az ukránok és a fehérorosz négyes előtt.

“Rengeteg jó egység szerepelt a döntőben, csak az utolsó 50 méterünknek, a nagy hajrának köszönhetjük, hogy nyerni tudtunk.

Azt hittem, hogy elájulok a végén, annyira kihajtottam magam, így viszont most nagyon boldog vagyok.

Tetszik a pálya, bár féltem kicsit, hogy lötyögni fog a víz, de nem voltak hullámok” – mondta David Machácek, aki a Prágai Műszaki Egyetemen mérnöknek tanul.

Női négyesben Lengyelország (Dominika Wlodarczyk, Paulina Markiewicz, Klaudia Cyrulewska, Malgorzata ) szerzett világbajnoki aranyérmet a német hajó előtt, a harmadik helyért pedig nagyot csatáztak a fehéroroszok, a magyarok és a spanyol egység, bronzérmet végül Fehéroroszország viheti haza.

Délután a 200 méteres döntőkkel zárul az Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokság Szolnokon.

“Bazi nagy” szerencse kellene

Kiválóan szerepelt, és ifi kora ellenére a legjobb magyar szlalom-kajakos lett a szeptember végi világbajnokságon Rácz Koppány. A 18 éves pécsi versenyző évek óta él és készül Szlovéniában, távlati célja, hogy olimpiai résztvevő lehessen, de mégis leginkább azért gyakorol minden nap kitartóan, mert imádja, amit csinál.

Hír

– 120 indulóból a középmezőnyben végeztél a világbajnokságon férfi kajakban, elégedett vagy az eredménnyel?

– A második futamban elért eredménnnyel teljesen elégedett vagyok, az első futamban még nem éreztem a ritmust. Azért a második futamban is hozzáértem egy kicsit az egyik kapuhoz, ha nincs az a hiba, akkor még 10 embert meg tudtam volna verni. A világbajnokság előtt két hetet edzettünk a La Sue-i pályán, ami egyébként nagyon tetszett nekem, mert egészen különleges elemek vannak benne. Az edzéseken jobban ment, mint a versenyen, de ez természetes, hiszen egy világbajnokságon hatalmas drukk van bennünk.

– Storcz Botond szakágvezető szerint nagyon jó úton jársz a felkészülésben, te is így látod?

– Az utóbbi két évben sokat fejlődtem, ez meglátszott az idei versenyeken. Rengeteget edzek, sokféle edzővel, idén a világversenyek előtt a szlovén válogatottal is készültem, az egyik legjobb barátom például idén junior világbajnokságot nyert kenuban. Én is jól szerepeltem a korosztályos világversenyeken, az Európa-bajnokságon, és a világbajnokságon is majdnem a legjobbak közé kerültem, ami nagy dolog. Aztán a felnőtt vb-n sikerült megvernem a három évvel ezelőtti olimpiai bajnokot, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szlalom egy olyan szakág, ahol a legjobbak is hibázhatnak.

– Miért éppen Szlovéniában készülsz?

– A magyarázat egyszerű, a szüleimnek régóta van egy raftingos vállalkozása Bovecban, a nyarakat korábban is minden évben ott töltöttük, aztán amikor 13 éves voltam, akkor befejeztük az ingázást, és kiköltöztünk. Én később átkerültem Solkanba, itt készülök, és ide járok középiskolába is. Általában iskola előtt futni megyek, aztán ebéd után edzek másfél-két órát vadvízen, vagy síkvízen, utána ugyanennyi időt töltök a konditeremben.

– Mik a távlati terveid versenyzőként?

– A következő szezonra új edzővel, a szlovén Kodelja Uros-szal készülők, aki versenyzőként nagyon eredményes tudott lenni, és kiváló pedagógus. Miután jó kajakos volt, tőle sokat tanulhatok. Szeretnék még javítani az evezési stílusomon, aztán meglátjuk mire jutok. Vannak rövidebb, és hosszabb távú céljaim is a szlalomban, de elsősorban azért csinálom, mert engem maga

az evezés, és az edzések boldoggá tesznek.

– A világbajnokság óta te vagy az első számú férfi szlalomversenyző a válogatottban, szerinted mi kellene ahhoz, hogy a szakág tovább fejlődhessen Magyarországon?

– Sokszor, sokan elmondták már: a legfontosabb az, hogy minél hamarabb legyen szlalom-pálya Magyarországon, ez rengeteget dobna a szakágon. A szlalom egy rendkívül technikás sport, amit síkvízen nem lehet megtanulni. A szlovén versenyzők már egészen fiatalon vadvízen készülnek a Soca-folyón, nálunk azonban ilyen lehetőség nincs, a magyar utánpótlás egyetlen esélye az épített pálya lehet.

– Te azonban Szlovéniában készül. Látsz arra esélyt, hogy tokiói kvótát szerez jövőre a pótkvalifikációs Európa-bajnokságon, Londoban?

 

– Számolgattam a világbajnokság óta, hogy hány olyan ország jár a szlalomban előttünk Európában, amelyek még szintén nem kvalifikálták magukat az olimpiára. Ha életem legjobbját nyújtom Londonban, akkor is bazi nagy szerencse kell ahhoz, hogy jövőre megszerezzem a kvótát, de a remény hal meg utoljára. Azt hiszem, hogy a jövő évi olimpiai szereplés még túl nagy falat nekem, viszont a 2024-es párizsi részvétel esetemben reális cél lehet.

Szeged tényleg sikersztori lett

Minden szempontból sikeres rendezvénynek tartja Schmidt Gábor az augusztusi szegedi világbajnokságot. A szervezőbizottság vezetőjeként annak örül a legjobban, hogy a Maty-éren tízezrek tapasztalták meg, mennyire különleges és egyedülálló élményt tud nyújtani a sportág, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnökeként pedig annak, hogy hatalmas egyéniségek tűntek fel a válogatottban, és a sikeres vb rendezés jót tett a magyar kajak-kenu nemzetközi megítélésének.

Hír

– Melyek voltak a hazai rendezésű világbajnokság legnagyobb vívmányai?

– Nagyon szerettük volna, ha a világbajnokság nemcsak a sportág szűk belső közösségét szólítja meg, hanem igenis társadalmi eseménnyé válik. Sokaknak meg akartuk mutatni, hogy a kajak-kenu mennyire különleges és egyedülálló élményt tud nyújtani, és ez idén Szegeden sikerült! Óriási öröm volt látni, hogy mennyien fogadták el a meghívásunkat a versenyre, így mind a kormányzat és az önkormányzatok, mind a vállalkozói és egyéb civil szektorok képviselői velünk, illetve korábbi legendás versenyzőinkkel együtt szurkoltak a magyar csapatnak. Jó érzés, hogy

mindenki láthatta: ez a sportág képes tömegeket megmozgatni,

hiszen a szombati versenynapra több mint tízezren váltottak jegyet, az élő közvetítést pedig a hétvége során ennél is sokkal többen kísérték figyelemmel az MTVA-nak köszönhetően.

– Mit gondol, mitől marad ez a vb emlékezetes a versenyre kilátogató nézők, illetve vendégek számára?

– Fontos célnak tekintettük, hogy maximalizáljuk az élményt mindazok számára, akik jegyet váltottak az eseményre. Arra törekedünk, hogy a nézőkkel a Maty-éren minden pillanatban történjen olyan, amely a versenyszámokon kívül is tartogat meglepetéseket. Ezért gondosan megtervezett sportprezentációt álmodtunk meg, amelyben speakerek, dj-k, szakkommentátorok, valamint a helyszínen élőben-, illetve a kivetítőn bemutatott produkciók tették teljessé az élményt. Ráadásul nemcsak a lelátón, a versenyek alatt tudtuk megmozgatni a szurkolókat, hanem a pálya melletti sétálóutcán is komoly élet zajlott. A számos színvonalas bemutató, a szurkolói programok, vagy például a Kolonics-emléksátor lehetőséget adott az egész napos kikapcsolódásra. Nagyon fontos, hogy az esemény azért lehetetett ennyire összetett, azért tudott kiteljesedni, mert talán először a pálya történetében, Szegeden egy igazán átgondolt és nagyszabású létesítményfejlesztés történt, a Maty-ér most lett alkalmas az ennyire nagyszabású rendezvények lebonyolítására. Így lehetőségünk volt a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF), a csapatok, a nézők, a sajtó és a VIP professzionális kiszolgálására is.

– Miről marad emlékezetes ez a vb Önnek, mint az MKKSZ elnökének, illetve az esemény főszervezőjének?

– Elsősorban a magyar csapat jó szereplése miatt marad az.

Fantasztikus egyéni teljesítményeket láttam.

Kopasz Bálint, Csipes Tamara és Kiss Péter a világbajnokságon bizonyították, hogy mindhárman óriási alakjai a sportágnak. Nekem külön nagy élmény volt a női négyes parádés győzelme. Nem titok, hogy Gazsó Dorkát szinte csecsemőkora óta ismerem. Jó volt látni, hogy vált érett versenyzővé néhány hét alatt, hogy kapott segítő kezet és támogatást a hajó többi tagjától, és Csipes Ferenctől, aki újra bebizonyította, hogy kiválóan ért a négyesek felkészítéséhez, és a női lelkekhez. A sportszakmán túl annak örülök a legjobban, hogy kollégáimmal egyedülálló látványvilágot tudtunk teremteni a versenynek, ami egységes és professzionális megjelenést adott az egész világbajnokságnak, és a kajak-kenu sportágnak.

 

– Milyen visszhangja van a világbajnokságnak? Ezek közül melyik visszajelzésre lehetnek a szervezők a legbüszkébbek?

– Eleve hatalmas dolognak tartom, hogy sok más olimpiai sportág legjobbjai is ott szurkoltak a lelátón. Egyébként nem tartom szerencsésnek, hogy a szervezőbizottság elnöke maga dicsérje a rendezvényt, de nagyon jól estek azok a gratulációk, amelyek a nemzetközi és a hazai sportéletből érkeztek. Ki kell emelnem José Perurénanak, az ICF elnökének a véleményét. Ő a kötelező udvariasságon is messze túlment, amikor azt mondta, hogy ez volt a kajak-kenu sportág elmúlt 80 évének legjobb világbajnoksága, és úgy gondolja, hogy a közeljövőben ezt az eseményt nem is lehet felülmúlni. Talán még ennél is fontosabb, hogy rengeteg visszajelzést kaptunk a szurkolóktól, amelyek mind-mind kiemelték az eseményre való beközlekedés, a parkolás, a helyszíni kiszolgálás, és a sétálóutca magas színvonalát, valamint azt a fantasztikus hangulatot, amelyet a sportprezentációs csapat a helyszínen teremtett.

– Mennyire nyereséges vállalkozás a magyar kajak-kenu számára egy ilyen esemény megszervezése sportdiplomáciai szempontból?

– Sportdiplomáciailag sok pozitív hozadéka van egy ilyen eseménynek. A magyar szövetség eddig is magas nemzetközi elismertsége tovább erősödött. Sikerült jó személyes együttműködéseket kialakítanunk az ICF-el. A sportágfejlesztési programban történő magyar részvételt eddig is elismertség övezte, ezeknek folytatására további felkérést kaptunk. Továbbá az MKKSZ nagyon szeretné, ha a nemzetközi szövetség elnökségének újra lenne magyar tagja, szerintem ebben a kérdésben is sikerült előrelépnünk. A világbajnokságon hivatalosan bejelentettük, hogy gazdasági alelnökünket, Kárai Pétert jelöljük az ICF kincstárnoki pozíciójába. Rajta kívül az olimpia utáni tisztújító közgyűlésen Storcz Botond is kandidálni fog, hogy tagja lehessen az ICF sprintbizottságának.

– Mennyire elégedett az idén elért magyar eredményekkel, egy évvel az olimpia előtt?

– Elégedett vagyok, mert

Magyarország őrzi vezető pozícióit.

Különösen igaz ez az utánpótlásra, ahol évek óta döntjük meg saját rekordjainkat, a világversenyeken nyerjük az éremtáblázatot és a pontversenyt, ami azt jelzi, hogy a következő évekre is biztos pozíciói vannak a magyar kajak-kenunak. A mostani felnőtt válogatottnak pedig óriási értéke, hogy végre újra vannak nagy egyéniségeink, akik egyes hajóban képesek a legmagasabb szintű eredmények elérésére, ráadásul négyből három szakágban erősek a csapathajóink is. Mégis van bennünk hiányérzet, pedig az olimpiai számokban a mi csapatunk volt a legerősebb Szegeden. Férfi kenuban sajnos nem tudtunk kvótát szerezni, de egy sikeres tavaszi pótkvalifikáció után lehet képviselője a szakágnak a tokiói olimpián. Az eredményeket értékelve látnunk kell, hogy az elmúlt 20 évben rengeteg, korábban erre a sportágra kevesebb energiákat mozgósító ország, került be a világ élvonalába. A gyorsasági kajak-kenuban hagyományosan erős országok mellé felzárkózott Új-Zéland, Ausztrália, az USA, Kanada, Kína, az orosz utódállamok, és Franciaország is. Őszintén remélem, hogy a következő hetekben a szövetségi kapitány, és az érdekelt edzők egy olyan programot tesznek le az asztalra, amely biztosítja az eredményes felkészülését ennek a rendkívüli tehetséges versenyzőkből álló keretnek 2020-ba is. A Magyar Olimpia Bizottsággal közösen megfogalmazott elvárásunk, hogy a kajak-kenu válogatott

négy-öt érmet, és közte két aranyérmet szerezzen Tokióban.

Azt hiszem, ez mindenképpen benne van ebben a csapatban.

– Van mit kipihenni az idei szezon után, mégis mikor lehet újra rangos világverseny Magyarországon?

– A világbajnokság fantasztikus megrendezése óta az ICF vezetői minden egyeztetésen feltesznek két kérdést. Az egyik, hogy mikor lesz kész a szlalom pálya Budapesten, a másik, hogy mikor rendezünk SUP-versenyt a Balatonon. Bízom benne, hogy a korábbi kormánydöntésnek megfelelően a Kemény Ferenc Program keretein belül rövidesen megépül a szlalom pálya Észak-Csepelen. A kiskörei rafting és szlalom pálya engedélyes tervei elkészültek, megvan a vízjogi létesítési engedély is, így a projekt folytatásának ügye rövidesen a kormány elé kerülhet. Az MKKSZ elnöksége nemsokára dönt arról, hogy megpályázzuk-e Balaton helyszínnel a 2021-es ICF SUP-világbajnokság megrendezését. Akik pedig már jövőre szeretnének itthon a mieinknek szurkolni, azokat jövő júniusban várjuk Budapesten, hiszen a Ráckevei (Soroksári)-Dunán rendezzük az maratoni Európa-bajnokságot, júliusban pedig ismét Szegedre kell figyelni, mert a Maty-éren megszervezzük a nem olimpiai versenyszámok világbajnokságát, amely mint ICF-es esemény, nálunk debütál.