Mégse

Magánadományokból száguld a Kolonics-alapítvány

Amióta végképp visszavonult Csabai Edvin, az élet más területein is otthonosan mozog. A maratoni kenuzás tizenhétszeres világbajnoka a Magyar Edzők Társaságának ügyvezető igazgatója, és nem mellékesen a vezetésével dinamikus fejlődésnek indult Kolonics György Alapítvány elnöke. Csabai Edvinnel a Jochapress.hu készített interjút.

Hír

– Mióta ismerte Kolonics Györgyöt?

– 1993-ban kerültem a Fradiból Csepelre, ahol azonnal Ludasi Róbert csoportjába osztottak be, ott kerültem kapcsolatba Kolóval. Ő tényleg egy olyan ember volt, aki már a versenyzőtársai számára is példakép lett. Az 1992-től 2008-ig terjedő időszak a magyar kenuzás aranykorának számított. 1994-ben voltunk együtt először edzőtáborozni – akkor éppen Dél-Afrikában – akkor és a következő években mindig egy szobában laktunk. Több mint baráti kapcsolatunkba belerobbant ez a tragédia, amit sem én, sem a csoport tagjai nem tudtunk felfogni.

– Mint a legszűkebb baráti kör tagja, hogyan reagálta le ezt a tulajdonképpen felfoghatatlan tragédiát?

– Érdekes az ember agya. Amit nem tudunk megmagyarázni, azt szinte szó szerint kitörli. A temetésen természetesen ott voltam, többek között én is vittem a koporsót, de a búcsúztatás egyetlen másodpercére sem emlékszem. Mivel édesapám is Farkasréten nyugszik, így általában kéthetente ott vagyok, és természetesen mindkét sírt meglátogatom.

– Bár az ember egy ilyen szomorú eseményt soha nem tud elfelejteni, de az élet továbbvitele elkerülhetetlen. Mikor jutott eszébe, hogy valamiképpen maradandó emléket kellene állítani Kolonics Györgynek?

– 2009 márciusában jutottunk odáig, hogy életre hívtuk a Kolonics György Alapítványt. Ebben benne voltak a családtagok, miként a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a Csepeli Kajak-Kenu Egyesület is. Mindjárt elkészült egy kiállítási anyag is, amelynek első bemutatására a Csepel Plázában került sor. A kuratórium első elnöke Angyal Zoltán volt, akinek nagyon sokat köszönhetünk. Ő 2015-ben mondott le erről a megbízatásáról, mert leköltözött Agárdra; a fiatalabb nemzedéknek akarta átadni a váltóbotot. Helyét Koló volt párja, Kozmann Gyuri foglalta el. Az ő lemondását követően, 2016 végén kaptam meg ezt a megtisztelő feladatot.

– Milyen tennivalókra gondolt, amikor a kuratórium elnökévé választották?

– Mivel a testületnek már korábban is tagja voltam, így belülről ismerhettem a tevékenységüket. Úgy láttam, hogy azok az irányok és programok, amelyeket még az Angyal Zoli vezette testület tűzött ki, jók voltak.

Mi pontosan tudtuk, milyen kiváló ember is volt Koló.

Az más kérdés, hogy az ő értékeire a mai fiatalok felfigyeljenek, azért nagyon sokat kell dolgozni. Büszke vagyok rá, hogy a kuratórium tagjai rendkívül elkötelezettek ebben az ügyben. Az alapítvány ennek is köszönhetően hihetetlen fejlődésnek indult az utóbbi két-három esztendőben.

– Mit tart a legfontosabbaknak az alapítvánnyal kapcsolatos tennivalók közül?

– Olyan értékeket és olyan viselkedési formákat, olyan célokat kell felmutatni a mai fiatal nemzedéknek, amelyek elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a felnövekvő fiatal sportolók párhuzamosan tisztességes emberekké is legyenek. Ehhez Koló emlékének megőrzésére és az igen fontos értékek – tisztesség, becsület, alázat, a munka szeretete – folyamatos felmutatására mindenképpen szükség van. Nagy örömmel látom, hogy a fiatal sportolók – és elsősorban a kenusok – számára ő valóban egy példakép! A cél érdekében rengeteg programot indítottunk, miközben léptéket váltott az alapítvány.

– Ezekből a programokból kérném, soroljon fel néhányat!

– Huszonkét kiállítást rendeztünk, huszonegyet itthon, egyet a Felvidéken, Somorján. Ugyancsak a kezdetektől az utánpótlás bajnokságokon több futam is az ő nevét viseli. A hazai rendezésű kajak-kenus világversenyeken azokban a számokban, amelyekben ő indult, vándorserleget adunk át. Nagyszerű film elkészítésével is ápoljuk az ő emlékét. A kajak-kenu sportágban az Év Ifjúsági Sportolója minden évben Kolonics-díjas.

Évente hat fiatal tanulmányi ösztöndíjban részesülhet.

Indítottunk egy karrierkövető programot, amelyben egyesületi javaslatok alapján kilenc fiatal kapott helyet, akik edzőként vagy szakvezetőként a sportágban képzelik el a jövőjüket. Nekik több, kimondottan szakmai programot is szerveztünk az év folyamán. Két éve elindítottuk a „Jövő reménységei” projektet, amelyben idén már nyolc fiatal kap fél éven át havi 40 ezer forint ösztöndíjat. Kínosan ügyelünk arra, hogy a szociálisan rászorulók hasonló értékek esetén előnyben részesülhessenek. Az egészben az a legörvendetesebb, hogy az adományok kizárólag magánemberek felajánlásaiból jönnek össze! Ebben az évben több mint kétmillió forint folyt be az alapítvány számlájára. Az összeg növekedése látványos: először csak a négy szakág egy-egy fiatalját tudtuk díjazni, másodszor négy plusz egyet, míg jelenleg már szakáganként kettőt-kettőt. Idén november 28-án döntünk a díjazottak személyeit illetően.

– Melyek a visszatérő programjaik?

– Minden évben megrendezzük a fáklyás sárkányhajós emlékevezést, amelyen ha esik, ha fúj, háromszáz és ötszáz közötti részvevő mindig van. Ami nagyon megható volt: a 2017-es esztendőben szombatra esett az évforduló, számos hazai és külföldi versenyre is sor került egyidejűleg, s ezeket követően itthon és külföldön, minden helyszínen vízre szálltak és megemlékeztek Nagy Bajnokunkról és példaképünkről. 2018-ban június 16-án volt a Sportok éjszakája, amelyen szintén volt egy nagy „leevezés”, amelyet 2019-ben is meg akarunk rendezni. Koló halála óta minden évben lebonyolítjuk a Kolonics György emlékfutást, aminek előzménye az, hogy Gyuri a Bécs-Budapest szupermaratonin az utolsó, a Budakeszi-Hősök tere közötti szakaszt mindig lefutotta, de volt, amikor még a teljes távú váltóban is részt vállalt. Amióta nincs Bécs-Budapest, azóta önálló rendezvényként írjuk ki: a KSI Római parti vízitelepéről indulnak a 21 és a 11 kilométeres felnőtt, illetve kétkilométeres gyermekfutam részvevői, akik az idén négyezren voltak! Középiskolás korúaknak inspirációs beszélgetéseket szervezünk, amelyeken a versenyzés és az életre történő felkészülés aktuális kérdéseit elemzik ki a fiatalok szakavatott, meghívott előadók vezetésével.

Kangyal alig várja, hogy visszavágjon a kajak-kenusoknak

A sapporói Divíziós I-es világbajnokságon aranyérmet nyert több korábbi kiváló jégkorongozó is jégre lép vasárnap a II. Séra Miklós Emléktornán, amelyen a legendás egykori edzőre emlékeznek. Séra Miklós edzőként számos jégkorongozót és kajak-kenust indított el a sportágban, többek között a magyar válogatottsági csúcstartó Kangyal Balázsnak is ő volt a nevelőedzője. Kangyal beszélt Miki bácsiról és arról is, hogy miért akar visszavágni a kajak-kenusoknak.

Hír

„Én nála kezdtem el jégkorongozni nyolcévesen, és egészen 18 éves koromig, amíg a felnőttekhez fel nem kerültem, ő volt az edzőm – mesélte a 237-szeres magyar válogatott jégkorongozó, Kangyal Balázs. – Azt elárulhatom, hogy nem én voltam a kedvenc játékosa, de az sokat elárult, hogy amikor már felnőttként Székesfehérváron játszottam, akkor nagyon sok meccsemre kijött, és az melegséggel töltött el. Azóta én is dolgozom edzőként, és tudom, hogy sokszor pedagógiailag közvetítenek ilyeneket az edzők az egykori játékosaik felé, hogy ezzel is minél jobb teljesítményre sarkallják őket. Persze szakmailag is nagyra tartottam őt, de inkább az emberi tulajdonságaival fogott meg engem. Apám ismerte őt, és amikor panaszkodtam neki az edzések után, akkor mindig azt mondta, hogy

nem érdeklik a kifogásaim, mert Miki bácsi egy nagyon jó ember.”

A jelenleg a MAC utánpótlás szakmai igazgatójaként, az U18-as csapat vezetőedzőjeként és a felnőtt csapat ügyvezető igazgatójaként dolgozó Kangyal Balázs elárulta, hogy nagyon várja már a vasárnapi tornát – amelynek gálamérkőzésen az egykori kiváló hokisokból és az olimpikon kajak-kenusokból összeállított csapatok fognak egymás ellen játszani – hiszen így visszavághat a kajak-kenusoknak.

„Ütöm-vágom majd őket, az biztos.

Visszavágok azért a rengeteg húzódzkodásért, amiért állandóan szivattak bennünket a közös népszigeti edzések során, ugyanis mi kis túlzással három-négy húzódzkodás után meghaltunk, ők meg 3×70-eket csináltak” – viccelődött az egykori kiváló jégkorongozó.

Az mindenesetre biztos, hogy a hokikedvelőknek komoly élményben lesz részük, hiszen a sapporói hősök nincsenek kiesve a játékból. „Nem csak a sapporóiakkal, de korábbi legendás játékosokkal, mint a 60 fölött lévő id. Kovács Csabával és a jelenleg aktív 30 körüliekkel is heti háromszor játszunk, ezért a hétfő, szerda, péntek sérthetetlen!”

Az emléktorna február 10-én, vasárnap 15.30-kor kezdődik a Megyeri úti jégcsarnokban, a kétszer 20 perces gálameccsen pedig 19.00-kor indul útjára a korong. Pályára lép a korábbi hokisok közül Vass Márton, Tokaji Viktor, Peterdi Imre, Szélig Viktor, Hoffmann Attila, Jánosi Csaba, Gebei Péter, Svansznek Bence és Palkovics Krisztián is, míg a kajak-kenus olimpikonok csapatában ott lesz többek között Horváth Gábor, Fidel László, Bozsik Gábor, Beé István és Boros Gergely is. A belépés ingyenes, sőt, a szervezők az első száz érkező szurkolónak ingyen italkupont adnak, de a büfében egyébként is lehet majd vásárolni meleg teát, forralt bort vagy épp zsíros kenyeret, a hamisítatlan téli jeges programok elmaradhatatlan kellékeit.

A tornáról további információ az esemény Facebook-oldalán található:

II. Séra Miklós Kajak-Kenus Jégkorong Bajnokság

null

Kiszolgálták a hokis vb-hősök a kajak-kenusokat

Ismét kiváló hangulatban zajlott a Séra Miklós Kajak-Kenus Jégkorong Bajnokság, amelyet második alkalommal rendeztek meg.

Hír

A korábbi kiváló kajak-kenus és hokiedző emlékére megrendezett tornát – akárcsak tavaly, az idén is – az Endreffy Zoltán Ügyvédi Iroda nyerte meg, ám ezúttal jóval nagyobb csatákat láthattak a nézők.

„Az idén nem volt olyan csapat, amely annyira kilógott volna felfelé a mezőnyből, sokkal szorosabb mérkőzéseket játszottak – kezdte Foltán László főszervező. – Elég csak a két elődöntőt említeni, amely egyaránt döntetlennel zárult, és büntetőkkel dőlt el, a döntőben pedig a győztes csapat 3-1-re győzött. Az látszódott, hogy a kajak-kenus társadalomban van egy réteg, amely ki van éhezve arra, hogy megmérettesse magát egy ilyen hokitornán.”

A tornagyőztes csapat a vándorserleggel

A Megyeri úti jégcsarnokban rendezett torna gálamérkőzésén a magyar jégkorong aranygenerációja, a sapporói Divízió I-es világbajnokságon aranyérmet nyert válogatott több játékosa egy-egy vegyes csapatot alkotott a kajak-kenus olimpikonokkal. Jégre lépett például – a teljesség igénye nélkül – Kangyal Balázs, Vas Márton, Tokaji Viktor, Peterdi Imre, Szélig Viktor, Hoffmann Attila, Jánosi Csaba, Gebei Péter és Svasznek Bence is, míg a kajak-kenusok közül többek között Horváth Gábor, Fidel László, Bozsik Gábor, Beé István és Boros Gergely is ott volt a csapatban. Megtisztelte továbbá jelenlétével az eseményt Pat Cortina, a sapporói vb-hősök szövetségi kapitánya, Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke és Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség szakmai alelnöke is.

Pat Cortina is ellátogatott a gálára

„Egyedülálló volt a gálameccs,

a jégkorongozók nagyon szépen kiszolgálták a kajak-kenusokat,

sorra osztották nekik az asszisztokat, nagy élmény volt látni őket játszani. Gólt azonban így sem volt könnyű ütni, mert az egyik kapuban a MAC U16-os válogatott hokisa, Oláh Dávid, a másikban pedig az UTE U20-as válogatott kapusa, Márkus Levente állt. A rendes játékidőben 3-3 volt az állás, és hét másodperccel a hosszabbítás vége előtt szerzett góllal dőlt el a gálameccs. Összességében mindenki nagyon jól érezte magát, köszönjük a nézőknek is, hogy kijöttek. Jövőre folytatjuk” – mondta Foltán László.