Mégse

Kopasz Bálintot megkoronázták Szegeden!

Kopasz Bálint nyerte a férfiak király számát, így 22 év után született ismét magyar világbajnoki cím férfi K-1 1000 méteren. A nők ugyanezen számában a 30. születésnapját ma ünneplő Csipes Tamara is aranyérmes lett Szegeden, megszerezve ezzel a magyar küldöttség negyedik vb-elsőségét. Ez történt szombaton a délelőtti programban.

Hír

A nap legjobban várt eseménye egyértelműen a férfiak király száma, a K-1 1000 méter volt. Kopasz Bálint és legnagyobb ellenfele, a portugál Fernando Pimenta már a középfutamban is nagyot csatázott egymással, és úgy tűnt, hogy hasonló döntőre lesz kilátás. A rajt után – szokásához hűen – Pimenta próbált ellépni a mezőnytől, de a cseh Josef Dostal és Kopasz is tartotta vele a tempót, ők hárman elléptek a mezőnytől.

Az utolsó 200 méteren, a fantasztikus magyar közönség elé érkezve a magyar versenyző robbantott, faképnél hagyta mindkét ellenfelét, és nyugodtan mondhatjuk, hogy magabiztos győzelmet aratott. Ebben a számban 22 éve nem nyert magyar versenyző világbajnokságot, akkor Storcz Botond állhatott a világ tetejére. Nem mellékesen az olimpiai kvótát is bezsebelte Kopasz Bálint. A második helyre végül Dostal jött be, megelőzve Pimentát.

Az utolsó 200 méter:

„Óriási boldogság, hogy nyerhettem itt, Szegeden, a kedvenc pályámon, ez előtt a fantasztikus közönség előtt. Rég voltam ilyen boldog, ezt terveztem, ezt a formát. Sokat számított, hogy otthon pihenhettem a saját ágyamban és a legjobb minőségű ételeket ehettem, köszönhetően a dietetikusomnak és az édesanyámnak” – mondta Kopasz Bálint.

Magáról a versenyről így nyilatkozott: „Számítottam rá, hogy a rajt után lesznek nálam erősebbek, és vezetni fognak 750 méterig. Szembeszeles pálya volt, ennek annyira nem örültem, mert fizikálisan többen erősebbek nálam. A súlyomnak a hátszél kedvez, de mentálisan erős vagyok, és nem zökkentett ki ez a körülmény. Ami a közönséget illeti: az első 750 méteren hallottam a szurkolókat, és

hallgattam a szpíker közvetítését is,

de a végén kikapcsoltam mindent, csak a pályámra figyeltem. Az utolsó 50 méteren kinéztem balra, láttam, hogy vezetek, szóval ki is engedtem, és akkor vettem észre, hogy mennyi szurkoló van kint. Csodálatos érzés volt a célba érni!”

A nők ugyanezen számában is magyar győzelem született, a különbség, hogy itt Csipes Tamara az első méterektől kezdve végig vezetett, így saját magát egy fantasztikus világbajnoki címmel ajándékozta meg 30. születésnapján, amelyet szombaton ünnepel. Nyolc éve, ugyanitt, Szegeden szintén világbajnok lett ebben a számban.

„Akkor nehezebb volt, most jobb formában érzem magam fizikálisan és mentálisan is. Akkor nem is nagyon volt kedvem ahhoz a számhoz, le voltam törve, most azonban úgy álltam oda, hogy ez egy kötelező győzelem – kezdte Csipes Tamara az újabb vb-arany után. – Nem akartam a véletlenre bízni, gyorsan előre mentem, a saját iramomban kajakoztam, de maradt még bennem. Olyan volt itt versenyezni, mint amikor

egy világsztár egy főpróba után a koncerten kilép a színpadra, és ott van több ezer ember.

Köszönöm a biztatást! A legfontosabb szám, az 500 négyes még hátravan.”

Lucz Dóra a K-1 200 méteres döntőben igazi nagy sztárok között kellett, hogy bizonyítson. Az újpestiek kajakosa remekül versenyzett, de nem bírt a legjobbakkal, és végül a hatodik helyen ért célba, azaz egy hellyel maradt le a kvótáról. Az ötödik helyezett ukrán Kichasova-Skoryk mindössze 0,2 másodpercre volt tőle. A számot zsinórban hetedik alkalommal az új-zélandi Lisa Carrington nyerte, hatalmas fölénnyel. Utoljára a 2010-es világbajnokságon fordult az elő, hogy nem ő végzett a K-1 200 első helyén, akkor Janics Natasáé lett az aranyérem.

„Jobb lett volna, ha már most megszerzem a kvótát, de nem vagyok letörve, örülök a hatodik helynek – kezdte Lucz Dóra. – Jó úton járok, és ha így tudom folytatni, akkor komoly esélyt látok arra, hogy a pótkvalifikáción sikerüljön begyűjtenem a kvótát.

Nagy motivációt ad az, hogy most is csak 0,2 másodpercre voltam tőle.

Kihoztam magamból a maximumot. Mindig van hova fejlődni, de ha ezt a munkát folytatom, akkor jövőre még jobb leszek.”

A férfi kajak párosok 500 méteres döntőjében sokáig jól tartotta magát a Noé Zsombor, Bogár Gábor kettős, ám a hajrában lecsúsztak a dobogóról, és az ötödik helyen értek célba.

A reggeli B döntőkben egész jól szerepeltek a magyarok az olimpiai számokban, hiszen Nagy Bianka megnyerte futamát C-1 200 méteren, Csizmadia Kolos pedig másodikként ért célba K-1 200-on. A férfi C-2 1000 méteres olimpiai számban a vb-n alakult Kiss Balázs, Mike Róbert páros a B döntőben a harmadik, Bodonyi András C-1 500 méteren a B döntőben az ötödik lett.

A parásoknál Pulai Erika a KL1 A döntőjében kilencedikként zárt, Rozbora András a KL2 B döntőjében a hatodik, Kiss Erik pedig a KL3 B döntőjében a hetedik helyen ért célba.

A magyar válogatott a para szakágat is beleszámítva négy arany-, egy ezüst-, és egy bronzéremmel áll. Szombaton délután nem rendeznek döntőket, de lesznek nagyon fontos középfutamok, érmeket még vasárnap lehet szerezni.

Az ICF támogatja a tokiói olimpia és paralimpia elhalasztását

A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) üdvözli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a tokiói olimpia szervezői és a japán kormány által meghozott döntést, hogy elhalasztják az idei olimpiai és paralimpiai játékokat - áll az ICF keddi hírlevelében.

Hír

Az ICF szerint az érintettek nehéz döntést hoztak, de ez a helyes út és a legjobb irány a sportolók számára.

„Gratulálunk a NOB-nak, a japán kormánynak és a 2020-as tokiói olimpia szervezőinek a bátor, és rendkívüli jelentőségű döntéshez” – mondta az ICF elnöke, Jose Perurena.

„Helyesen tették az érintettek, hogy a végsőkig kitartottak az olimpia és paralimpia idei megrendezése mellett. Hatalmas feladat egy olyan esemény elhalasztása, mint az ötkarikás játékok, ilyen döntést csak elkerülhetetlen esetben szabad hozni. A koronavírus világszintű elterjedése azonban éppen ilyen. A döntéshozók egyértelműen az olimpiai család, valamint a nemzetközi közösség egészségét és biztonságát helyezték előtérbe.”

“Az ICF kész együttműködni a NOB-al abban, hogy a halasztás minél zökkenőmentesebb legyen. Továbbra is biztosak vagyunk abban, hogy

a tokiói olimpia hihetetlenül sikeres lesz,

függetlenül attól, hogy mikor rendezik meg.”

Jose Perurena arról is beszélt, hogy a koronavírus már eddig is sok bizonytalanságot okozott az idei kajak-kenu szezonban, és ez elsősorban azoknak a versenyzőknek jelentett problémát, akik még olimpiai kvótáért küzdenek. Azt is elmondta, hogy sportolóiknak a világ számos pontján az elmúlt hetekben nem volt lehetőségük a vízreszállásra. 

A közlemény hozzátette, hogy az ICF hamarosan életbe lépteti azt a vészforgatókönyvet, amelyet az olimpia és a paralimpiai játékok elhalasztása esetére készített, de előbb megvárja a NOB hivatalos állásfoglalását az olimpia új időpontjával kapcsolatban. 

Az ICF elnöke ugyanakkor türelmet kért a kajak-kenus családtól, mivel a vírus folyamatos terjedése továbbra is problémát okozhat az események szervezőinek, valamint a sportolóknak.

A jövő évre halasztották az olimpiát

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bejelentette, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni, miután Abe Sindzó japán miniszterelnök és Thomas Bach, a NOB elnöke egyetértett abban, hogy idén a világméretű koronavírus-járvány miatt nem lehet megrendezni a ötkarikás játékokat.

Hír

A japán kormányfő kedden telefonon egyeztetett a NOB első számú vezetőjével és utána arról tájékoztatta a sajtót, hogy azonos állásponton voltak a halasztás szükségességét illetően. Abe, a szervezők és a NOB arról is megállapodott, hogy a játékokat legkésőbb 2021 nyarán megrendezik.

“Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást,

hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény. Bach elnök azt mondta, százszázalékban egyetért ezzel” – fogalmazott Abe.

A NOB végrehajtó bizottsága még kedden, gyorsan összehívott rendkívüli ülésen – ugyancsak telefonkonferencia keretében – vitatta meg a halasztás lehetőségét.

Koike Juriko, Tokió kormányzója külön beszélt újságíróknak és jelezte, ha 2021-ben rendezik az olimpiát, akkor is Tokió 2020 lesz az elnevezése, márkaneve.

Az elmúlt hetekben – sportolók, sportszövetségek, politikusok mellett – egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt.

A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról.

Az olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg.