Mégse

Kopasz Bálintot megkoronázták Szegeden!

Kopasz Bálint nyerte a férfiak király számát, így 22 év után született ismét magyar világbajnoki cím férfi K-1 1000 méteren. A nők ugyanezen számában a 30. születésnapját ma ünneplő Csipes Tamara is aranyérmes lett Szegeden, megszerezve ezzel a magyar küldöttség negyedik vb-elsőségét. Ez történt szombaton a délelőtti programban.

Hír

A nap legjobban várt eseménye egyértelműen a férfiak király száma, a K-1 1000 méter volt. Kopasz Bálint és legnagyobb ellenfele, a portugál Fernando Pimenta már a középfutamban is nagyot csatázott egymással, és úgy tűnt, hogy hasonló döntőre lesz kilátás. A rajt után – szokásához hűen – Pimenta próbált ellépni a mezőnytől, de a cseh Josef Dostal és Kopasz is tartotta vele a tempót, ők hárman elléptek a mezőnytől.

Az utolsó 200 méteren, a fantasztikus magyar közönség elé érkezve a magyar versenyző robbantott, faképnél hagyta mindkét ellenfelét, és nyugodtan mondhatjuk, hogy magabiztos győzelmet aratott. Ebben a számban 22 éve nem nyert magyar versenyző világbajnokságot, akkor Storcz Botond állhatott a világ tetejére. Nem mellékesen az olimpiai kvótát is bezsebelte Kopasz Bálint. A második helyre végül Dostal jött be, megelőzve Pimentát.

Az utolsó 200 méter:

„Óriási boldogság, hogy nyerhettem itt, Szegeden, a kedvenc pályámon, ez előtt a fantasztikus közönség előtt. Rég voltam ilyen boldog, ezt terveztem, ezt a formát. Sokat számított, hogy otthon pihenhettem a saját ágyamban és a legjobb minőségű ételeket ehettem, köszönhetően a dietetikusomnak és az édesanyámnak” – mondta Kopasz Bálint.

Magáról a versenyről így nyilatkozott: „Számítottam rá, hogy a rajt után lesznek nálam erősebbek, és vezetni fognak 750 méterig. Szembeszeles pálya volt, ennek annyira nem örültem, mert fizikálisan többen erősebbek nálam. A súlyomnak a hátszél kedvez, de mentálisan erős vagyok, és nem zökkentett ki ez a körülmény. Ami a közönséget illeti: az első 750 méteren hallottam a szurkolókat, és

hallgattam a szpíker közvetítését is,

de a végén kikapcsoltam mindent, csak a pályámra figyeltem. Az utolsó 50 méteren kinéztem balra, láttam, hogy vezetek, szóval ki is engedtem, és akkor vettem észre, hogy mennyi szurkoló van kint. Csodálatos érzés volt a célba érni!”

A nők ugyanezen számában is magyar győzelem született, a különbség, hogy itt Csipes Tamara az első méterektől kezdve végig vezetett, így saját magát egy fantasztikus világbajnoki címmel ajándékozta meg 30. születésnapján, amelyet szombaton ünnepel. Nyolc éve, ugyanitt, Szegeden szintén világbajnok lett ebben a számban.

„Akkor nehezebb volt, most jobb formában érzem magam fizikálisan és mentálisan is. Akkor nem is nagyon volt kedvem ahhoz a számhoz, le voltam törve, most azonban úgy álltam oda, hogy ez egy kötelező győzelem – kezdte Csipes Tamara az újabb vb-arany után. – Nem akartam a véletlenre bízni, gyorsan előre mentem, a saját iramomban kajakoztam, de maradt még bennem. Olyan volt itt versenyezni, mint amikor

egy világsztár egy főpróba után a koncerten kilép a színpadra, és ott van több ezer ember.

Köszönöm a biztatást! A legfontosabb szám, az 500 négyes még hátravan.”

Lucz Dóra a K-1 200 méteres döntőben igazi nagy sztárok között kellett, hogy bizonyítson. Az újpestiek kajakosa remekül versenyzett, de nem bírt a legjobbakkal, és végül a hatodik helyen ért célba, azaz egy hellyel maradt le a kvótáról. Az ötödik helyezett ukrán Kichasova-Skoryk mindössze 0,2 másodpercre volt tőle. A számot zsinórban hetedik alkalommal az új-zélandi Lisa Carrington nyerte, hatalmas fölénnyel. Utoljára a 2010-es világbajnokságon fordult az elő, hogy nem ő végzett a K-1 200 első helyén, akkor Janics Natasáé lett az aranyérem.

„Jobb lett volna, ha már most megszerzem a kvótát, de nem vagyok letörve, örülök a hatodik helynek – kezdte Lucz Dóra. – Jó úton járok, és ha így tudom folytatni, akkor komoly esélyt látok arra, hogy a pótkvalifikáción sikerüljön begyűjtenem a kvótát.

Nagy motivációt ad az, hogy most is csak 0,2 másodpercre voltam tőle.

Kihoztam magamból a maximumot. Mindig van hova fejlődni, de ha ezt a munkát folytatom, akkor jövőre még jobb leszek.”

A férfi kajak párosok 500 méteres döntőjében sokáig jól tartotta magát a Noé Zsombor, Bogár Gábor kettős, ám a hajrában lecsúsztak a dobogóról, és az ötödik helyen értek célba.

A reggeli B döntőkben egész jól szerepeltek a magyarok az olimpiai számokban, hiszen Nagy Bianka megnyerte futamát C-1 200 méteren, Csizmadia Kolos pedig másodikként ért célba K-1 200-on. A férfi C-2 1000 méteres olimpiai számban a vb-n alakult Kiss Balázs, Mike Róbert páros a B döntőben a harmadik, Bodonyi András C-1 500 méteren a B döntőben az ötödik lett.

A parásoknál Pulai Erika a KL1 A döntőjében kilencedikként zárt, Rozbora András a KL2 B döntőjében a hatodik, Kiss Erik pedig a KL3 B döntőjében a hetedik helyen ért célba.

A magyar válogatott a para szakágat is beleszámítva négy arany-, egy ezüst-, és egy bronzéremmel áll. Szombaton délután nem rendeznek döntőket, de lesznek nagyon fontos középfutamok, érmeket még vasárnap lehet szerezni.

Zsákszámra nyerte az érmeket a magyar kajak-kenu 2019-ben is

Szinte lehetetlen feladatra vállalkoztunk: megpróbáltuk összeszedni, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alá tartozó szakágak mennyi érmet nyertek a különböző világ- és Európa-bajnokságokon 2019-ben. Embertpróbáló küldetés volt, mint egy kajak egyes 1000 méteres vb-döntő.

Hír

Az év legfontosabb eseményét minden kétséget kizáróan Szegeden rendezték, az ICF Olimpiai Kvalifikációs Kajak-Kenu Világbajnokságon nemcsak vb-érmeket, hanem olimpiai kvótákat is osztottak, magyar szempontból ez utóbbi volt a legfontosabb.könye

Nem kezdődött jól a vébé számunkra, hiszen az egyik legnagyobb esélyes Kozák Danuta, Kárász Anna kajak páros hajója könnyebb volt a megengedettnél, így kizárták őket. A női kajak szakág azonban jól reagált a történtekre, és megszerezte mind a hat kvótát, igaz, a hatodik csak a világbajnokság után került „magyar kézbe”. Aranyérmes lett, ezzel négy kvótát zsebelt be a Gazsó Dorka, Medveczky Erika, Csipes Tamara, Bodonyi Dóra négyes, az ötödiket Kozák Danuta az 500 egyesben szerzett bronzérmével gyűjtötte be. A hatodik Lucz Dóra nevéhez fűződik, aki ugyan „csak” hatodik lett 200 egyesben, a világbajnokság után újraosztott indulási jogok közül azonban egy kvóta Magyarországot illette, ezt pedig az újpesti versenyző hatodik helye révén kaptuk meg.

Férfi kajakban is szereztünk öt kvótát, ezek közül talán a legkedvesebb Kopasz Bálinté, aki 22 év után tudott világbajnoki címet nyerni a király számban, 1000 egyesben, itt utoljára Storcz Botond állhatott fel a vb-dobogó legfelső fokára.

Kopasz mellett a Nádas Bence, Tótka Sándor, Birkás Balázs, Kuli István kajak négyes ötödik helyével négy kvótát tett az olimpiai zsákba.

Női kenuban is szereztünk két kvótát, a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső kettős 200-on és 500-on is ezüstérmet nyert, utóbbi számít olimpiai versenyszámnak.

A nem olimpiai versenyszámokban is kiemelkedően szerepeltünk, aranyérmet nyert Csipes Tamara (K-1 1000), Bodonyi Dóra (K-1 5000) és a Hagymási Réka, Medveczky Erika páros (K-2 1000). Ezüstérmes a Hajdu Jonatán, Fekete Ádám kettős (C-2 500) és hatalmas meglepetésre a fiatal Adolf Balázs (K-1 5000), valamint bronzérmes a Balaska Márk, Apagyi Levente egység (K-2 200).

A magyar kajak-kenu válogatott öt arany-, négy ezüst- és három bronzéremmel az éremtábla harmadik helyén végzett Németország és Fehéroroszország mögött. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy két arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel megnyertük az olimpiai éremtáblát a két-két aranyéremmel végző Németország, Új-Zéland és Kína előtt, tehát a mieink kétszer annyi érmet szereztek az olimpiai versenyszámokban, mint a legnagyobb riválisok.

A világbajnokság előtt rendezték az Európa Játékokat, amely gyakorlatilag a szakág Európa-bajnokságának felelt meg. Az olimpiai éremtáblázatot itt is megnyertük három arannyal, négy ezüsttel és 42 olimpiai ponttal, összességében pedig négy arannyal és öt ezüsttel zártuk a minszki játékokat. Győzött Kopasz Bálint két számban is (K-1 1000, K-1 5000), a női kajak négyes (Kárász, Kozák, Csipes, Medveczky), valamint a Balla, Devecseriné kenu kettős. Ezüstérmes lett Birkás Balázs (K-1 200), Kozák Danuta (K-1 200, K-1 500), Bodonyi Dóra (K-1 5000) és a Kárász, Kozák duó (K-2 500).

A 2019-es korosztályos világesemények is azt mutatták, hogy nincs okunk aggódni az utánpótlás terén, hiszen a világ- és Európa-bajnokságon is taroltak a magyarok – amely persze nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, de azt levonhatjuk következésképp, hogy továbbra is nagyon jó úton halad a gyorsasági szakágunk.

A magyar válogatott úgy zsebelt be két arany-, négy ezüst- és két bronzérmet az ifjúsági és U23-as Európa-bajnokságon Racicében, hogy nagyrészt B csapattal vett részt. Sok számban nem a válogatók győztesei indultak, hogy minél több fiatal versenyzőnk tudjon nemzetközi rutint szerezni.

Az első vonalunk erre rátett egy komoly lapáttal Romániában, ahol augusztus elején rendezték ugyanennek a két korosztálynak a világbajnokságát. Nem kevesebb, mint tíz (!) alkalommal játszották le a magyar Himnuszt az eredményhirdetéseknél, emellett nyertünk még hat ezüst- és öt bronzérmet is, ezzel a szenzációs teljesítménnyel pedig toronymagasan végeztünk az éremtábla élén.

Az Olimpiai Reménységek Versenye is minden várakozást felülmúlt magyar szempontból. A serdülő korú versenyzőknek (15, 16, 17 éveseknek) nem rendeznek hivatalosan világbajnokságot, de mivel az ORV-re a világ minden tájáról, 36 országból érkeztek versenyzők, így gyakorlatilag ez számít a korosztály legrangosabb eseményének.

A mieinktől néhány meghatározó versenyző hiányzott a 17 éves korosztályban, de ez egyáltalán nem látszódott az eredményeken. Összességében közel 50 érmet: 16 aranyat, 17 ezüstöt és 15 bronzot nyertek fiatal tehetségeink Pozsonyban, ezzel a fantasztikus teljesítménnyel a magyar csapat az éremtáblázat élén végzett, és megnyerte a pontversenyt is.

A paraszakágba az idén berobbant egy őstehetség, Kiss Péter, aki élete első Európa-bajnokságán egyből aranyérmet nyert a KL1-es kategóriában úgy, hogy a kontinenstornán ott volt a riói olimpiai első három helyezettje, valamint az aktuális világbajnok is. A mindössze 16 éves magyar sportoló csupán egy éve kezdett el komolyan kajakozni, előtte paraúszó volt, ennek ellenére a szegedi világbajnokságra már a szám legnagyobb esélyeseként érkezett. A teher nem nyomta agyon, és az Eb-címe mellé begyűjtött egy vb-aranyat is, és nem mellékesen olimpiai kvótát szerzett Tokióba (összesen három kvótát gyűjtöttünk be Szegeden). Kiss Péter vb-győzelme volt a magyar paraszakág történetének első világbajnoki címe.

Ahogyan megszokhattuk, a maraton szakág is alaposan kitett magáért (2019-ben is). A júliusi, ifjúsági, U23-as és felnőtt Európa-bajnokságon lerakta a sikeres vb-szereplés alapjait, hiszen kilenc arany-, hat ezüst- és nyolc bronzéremmel megközelíteni sem tudták más nemzetek a magyar válogatottat. Pedig a tomboló nyár kellős közepén, pokoli melegben, nem egyszer 40 fokban kellett embertpróbáló teljesítményt nyújtaniuk versenyzőinknek Franciaországban. A záróünnepségen küldöttségünk megkapta az ECA zászlóját, hiszen jövőre hazánkban rendezik az Európa-bajnokságot.

Az év végén, októberben következett a világbajnokság Kínában, ahol a körülmények már jóval emberibbek voltak – már ami az időjárást illeti. Az ifjúsági, U23-as és felnőtt magyar versenyzők gyakorlatilag lemásolták az Európa-bajnokságon elért eredményeket, pedig itt jóval népesebb és komolyabb volt a mezőny, mint az Eb-n. Ugyanúgy kilenc aranyéremmel zártak a mieink, emellé hét ezüstöt és öt bronzot gyűjtöttek még össze. A magyar válogatott egészen elképesztő teljesítményt nyújtva, 21 érmet nyert Kínában, ezzel toronymagasan az éremtábla élén végzett, a második legeredményesebb nemzet, Spanyolország “csupán” tíz érmet szerzett. Ami a felnőtteket illeti: három arany-, három ezüst- és két bronzérem a mérleg, amely szintén egyedülálló teljesítmény.

A maratonistáknál Kiszli Vanda a vébén a rövidkörös és az egyéni versenyt is megnyerte, így utóbbi számban megvédte címét, míg női párosban Czéllai-Vörös Zsófia minden idők legjobb maratonista kajakosával, Csay Renátával tudott a dobogó legfelső fokára állni. A 42 éves klasszisnak ez volt a huszadik vb-aranya, nála többet senki nem szerzett ebben a sportágban.

A szlalom szakág vezetőjeként Storcz Botond elmondta, hogy a négy világbajnokságon rajthoz álló sportolóknak ugyan nem jött össze a kvótaszerzés, de női kenuban Schmid Juliának erre lehet esélye jövő tavasszal, míg a még ifjúsági korú Rácz Koppány nagyon szépen fejlődik, és az utánpótlás korosztályban már jegyzett versenyző. A korábbi olimpiai bajnok kajakos szerint látszik, hogy a magyar versenyzők már felvették a rendkívül kiegyensúlyozott és népes nemzetközi mezőny ritmusát, de komoly előrelépésre csak akkor lehet számítani, ha lesz Magyarországon szlalom pálya, és a szakág fejlesztését az alapoknál, kezdő gyerekekkel lehet elkezdeni.

A sárkányhajósok az Európa-bajnokságon 26 érmet nyertek, közte 11 aranyat, a kijevi világbajnokságot pedig a Römi KKSK három arany-, kettő ezüst- és öt bronzéremmel zárta. 2006 óta nem rendeztek olyan sárkányhajó-világbajnokságot, amelyről ne tértünk volna haza aranyéremmel (részletek itt).

A szezon lezárásaként SUP-osaink bebizonyították, hogy noha Magyarországon még gyerekcipőben jár a sportág, de legyen szó bármilyen vizes sportágról, kiemelkedőt tudnak nyújtani a magyarok. A kínai világbajnokságon Horváth Noémi arany-, Hasulyó Bruno ezüst-, Hasulyó Dániel pedig bronzérmet nyert.

Hogy jövőre, a tokiói olimpia szellemében sikerül-e a 2019-es évet is túlszárnyalni, az egyelőre kérdéses, de az biztos, hogy 2020-ban is bízhatunk abban, hogy a magyar kajak-kenusok minden világversenyen renegeteg örömteli pillanatot fognak szerezni a magyar szurkolóknak.

Kamera is előad az utánpótlás-konferencián

Világklasszis sportolók, köztük háromszoros olimpiai bajnokunk, Kammerer Zoltán, és a sporttudomány legjobbjai is előadnak november 28-án az utanpotlassport.hu hagyományos, Egy nap az utánpótlásért című konferenciáján. A Magyar Edzők Társaságának szakmai együttműködésével, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár fővédnökségével megvalósuló esemény helyszíne a fővárosi Lurdy Ház lesz.

Hír

Minden, amit a bajnokká válás legfontosabb időszakáról, a gyerek- és fiatalkorról tudni kell – ez a mottója a szakportál által már kilencedik alkalommal megszervezett konferenciának, melynek programjában különleges előadások és klasszis előadók sora várja az érdeklődő edzőket, testnevelőket, sportszakembereket, nem utolsó sorban a szülőket.

A MediaBook Kiadó égisze alatt működő utanpotlassport.hu szerkesztősége a nemrégiben megjelent – és a karácsonyi könyvpiac slágerének ígérkező – Így lettünk bajnokok című, harminc jelenlegi klasszis sportolónak a felnőtté válásig tartó időszakát felölelő portrékötet vezérfonalára fűzte fel a konferencia témáit.

Hogy miképpen csinálták, milyen gondokkal küzdöttek, hogyan élték meg a sikereket és a kudarcokat gyerekkorukban azok, akik eljutottak a világsikerig. Honnan indultak és milyen út vezetett számukra a nagy győzelmekig? Mit tanulhatnak az egyes történetekből a pályájuk elején most járó fiatal sportolók, a szüleik, az edzőik?

Az egész napos konferencián

elmondja gondolatait Kammerer Zoltán,

a világbajnok öttusázó Marosi Ádám és az olimpiai ezüstérmes cselgáncsozó Ungvári Miklós. A résztvevők beszélgetést hallhatnak az ötkarikás aranyérmes rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu Shaolin Sándor és a nyíltvízi úszó vb-első Rasovszky Kristóf édesanyjával, valamint a párosvilágbajnok teniszező, Babos Tímea édesapjával. Előadást tart Földesiné dr. Szabó Gyöngyi sportszociológus, Lénárt Ágota pszichológus és Köpf Károly, a Magyar Edzők Társasága titkára mellett a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Gergely István, a Budapesti Honvéd jelenlegi elnöke, valamint Vajda Zsuzsanna, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium testnevelés-munkaközösségének vezető tanára is.

Részletes program, részvételi feltételek és jelentkezés itt.