A versenyt követően azt mondta: azok után ahonnan indult, csoda, hogy ide érkezett…
És ezt komolyan is gondoltam – mondta Kiszli Vanda. – Mélypontról indultam az idén, a nehézségek már februárban kezdődtek, amikor kint voltam Dél-Afrikában edzőtáborozni. Belecsúsztam egy túledzettségbe, amiből nem tudtam kijönni. Megutáltam a kajakozást, nagyon nehezen vettem rá magam minden egyes edzésre, nem szerettem, amit csinálok, és abba is akartam hagyni. De úgy voltam vele, hogy ennél több van bennem, még nem hoztam ki magamból mindent, elkezdtem valamit, amit nem akartam félbe hagyni.
Ez a küzdelem valahogy visszaköszönt az egyes versenye során is, ahol mindig vissza kellett kapaszkodnia az élbolyba.
Nagyon nehéz verseny volt az egyes. Mindig az élboly hátuljában voltam, sokadik vízen ültem, s volt, hogy begörcsölt a kezem. Nagyon erősnek éreztem a többieket, ezért nem is gondoltam volna, hogy ilyen jól fog sikerülni a vége. Rettentően boldog voltam, amikor másodikként célba értem, s ez az eredmény hatalmas löketet adott nekem a vasárnapi pároshoz.
Amelyet meg is nyertek Mihalik Sárával.
Az az arany elmondhatatlan. Amikor az egész éves munkád kifizetődik… az hihetetlen érzés. Aki egyszer nem éli át, el sem tudja képzelni.
Mennyit készültek Sárával erre a világbajnokságra?
A válogató előtt nem sokkal keresett meg, hogy kipróbálhatnánk a párost. Kétszer ültünk össze, egyik edzés sem volt túl hosszú, de már elsőre is úgy éreztük, hogy összhangban vagyunk. Minden edzés egyre jobb volt, szerintem sikerült teljesen összeszokni ezalatt a négy hét alatt. A verseny pedig tökéletes volt. Mindent megtudtunk csinálni, amit megbeszéltünk, teljesen kontrolláltuk a dolgokat, mindenre tudtunk figyelni és időben reagálni. Úgy fogalmaztunk: Sára az erő a hajóban én pedig az agy.
Gondolom, a dél-afrikai világbajnokság fantasztikus eredményei után jövőre nem kell kiégésről beszélni… Hogy készül a következő szezonra?
Célokról nem igazán szeretek beszélni, egy biztos, hogy most hétvégén van még egy versenyem itt Dél-Afrikában. Aztán hazamegyek és átbeszéljük az edzőmmel, hogy mi történt idén, és hogy mit tervezünk jövőre. És igen, ez a verseny most nagyon sokat adott nekem, hatalmas motivációt. Nem akarok megállni, folytatni akarom, menni tovább, csinálni azt, amit elkezdtem.