Mégse

Kész a vízitelep Baján

Egy több éves, lépcsőzetes fejlesztés végeredményeként Baján, gyönyörű környezetben, a Petőfi-Szigeten csodálatos vízisport-bázis: Kajak-Kenu Pont és egyben csónakház létesült, amely nemcsak a helyi utánpótlásnak, az igazolt versenyzőknek lett otthona, hanem a városi szabadidősportnak, és a vízi turizmusnak is. Az idén 10 éves Bajai Vízisport Klub 2016-ban költözött erre a telepre, az építkezés a mai átadóval befejeződött.

Hír

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke az ünnepségen elmondta: az elmúlt két évben nagyon sok, bajaihoz hasonló vízitúra-megállóhelyet, Kajak-Kenu Pontot adtak át szerte az országban. Hangsúlyozta: a vízpartokon olyan létesítményeket igyekeztek kialakítani, ahol a szabadidejükben mozogni vágyók is kipróbálhatják magukat a vízi sportokban. A Duna teljes szakaszán és Magyarország középső részén, valamint a Balatonhoz és a Velencei-tóhoz kapcsolódó, mintegy száz pontból álló hálózat jövő nyárra készül el teljesen – tette hozzá a szövetség elnöke.

A vízitúra-megállóhelyek kialakítását európai uniós forrásból finanszírozzák a négy éve elindított Bejárható Magyarország Program keretében, amelyben a vitorlázás, a gyalogos turisztika, a kerékpározás és a lovaglás mellett a vízi sportágak is helyet kaptak. Schmidt Gábor szerint a vízi sportolás ma már túlmutat a kajak-kenu sporton, az utánpótlás-nevelésen, éppen ezért egy olyan közösséget próbálnak építeni, amely felelősséget érez olyan értékek iránt, mint a környezet védelme, a víz tisztasága és egymás tisztelete.

A szövetség elnöke kiemelte: a jövőben új kampányt indítanak “A világ a mi szemünkkel” elnevezéssel, mert szerinte egy olyan országban, amely ennyire gazdag természetes vizekben, fontos, hogy minél több időt töltsenek az emberek a szabadban, élvezzék a természeti környezet minden előnyét és a vízi sportok nyújtotta örömöket.

Nyirati Klára, Baja Város Önkormányzatának polgármestere köszönetet mondott Hoffmann Mónikának, a Bajai Vízisport Klub elnökének és Schmidt Gábor elnök úrnak az elmúlt időszakban végbemenő fejlesztések megvalósításáért, valamint hozzátette, hogy fontosnak tartja a minél színvonalasabb környezetet, amelyben a profi sportolók, valamint a szabadidősport iránt érdeklődők hódolhatnak a sportágnak.

Hoffmann Mónika, a Bajai Vízisport Klub elnöke azt mondta: a területet a Petőfi-szigeten a bajai önkormányzat bocsátotta a klub rendelkezésére még 2015-ben. Az idén tíz éves, hatvanfős kajak-kenu klub elsősorban utánpótlás-nevelő egyesület, de szabadidő-sportoló felnőtteket is fogadnak, és szinte minden évben vannak paraversenyzőik is.

Az új vízitelep három lépcsőben épült meg, egyrészt uniós forrásból, amely nagyságrendileg 50 millió forintot tett ki. További két lépcsőben pedig – az utánpótlás-nevelő tevékenység miatt – kiemelt sportágfejlesztési forrásokat is felhasználtak, amely 40 millió forintot jelentett.

A három évvel ezelőtti beruházás során egy konténerekből álló egységet telepítettek a vízitelepre, amelyekben két öltözőt, edzőtermet, két fürdőhelyiséget és mosdót, valamint egy irodát alakítottak ki. A hajótároló, a lejáró és a most átadott csónakház építését tavaly év végén kezdték el. Az épületben, amelyet Schmidt Gábor, és Baja polgármestere, Nyirati Klára adott át, közösségi teret, vizesblokkokat és öltözőket alakítottak ki.

Fotó: Kovács Attila

Szekszárd szintet lépne

Éppen tíz éve, hogy a maratoni világ-, és Európa-bajnok Jámbor Attila feleségével, a szintén korábbi kajakos Inger Nikolettával létrehozta a Szekszárdi Kajak-Kenu Sportegyesületet. A klub azóta szép sikereket ért el, számos korosztályos maratoni világversenyen szereztek dobogós helyezést, a céljuk most az, hogy a következő években a gyorsasági szakágban, olimpiai számokban is előrébb lépjenek.

Hír

“Most fut ki az első csoportunk, akikkel tíz éve elkezdtünk a munkát – mondja a sportegyesület elnöke, Jámbor Attila. – Büszkén mondhatom, hogy közülük hárman-négyen jelenleg is komolyan kajakoznak az U23-as korosztályban, a legsikeresebb Nagy Viki, aki ifiben nyert maraton Eb-t, és világbajnoki aranyat is, tavaly pedig U23-as női K-1-ben negyedik lett a vb-n. Az első csapat után egyébként volt néhány év hézagunk, nem tudtunk akkor a legkisebbekre koncentrálni, hiszen új volt az egyesület is, így nálunk most az ifik kicsit hiányoznak a rendszerből, de nagyon erős kölyök és serdülő korosztályunk van.”

A tolnai megyeszékhelyen komoly hagyománya elsősorban a labdajátékoknak van, Szekszárdról korábban Tolnára kellett átjárnia azoknak, akik kajakozni akartak. Tíz év alatt azonban rengeteg elismerést zsebelt be a kis családi egyesület, amelyet már számon tartanak a városban.

“Idén biztos kiváltunk legalább 70 versenyengedélyt, a szabadidősökkel, és a legkisebbekkel együtt körülbelül 100 fős a létszám. Hogy itt tarthassunk, ahhoz kellett ez a tíz év, most már a kiemelt sportok közé tartozunk Szekszárdon. Akkor léphetünk szintet, ha megépül az új csónakházunk a Sión, a mostani telepünktől párszáz méterre. A pénz megvan hozzá, jelenleg a tervezés zajlik. Ha elkészül, akkor már nemcsak nyáron fogunk tudni a csónakháznál edzeni, így nem kell majd a városi termeket használni a téli alapozás alatt. Ráadásul az új központból vízitúrákat is szervezhetünk, ami plusz bevételi forrás lesz az egyesület számára. Arról nem beszélve, hogy a szabadidősport az eddiginél is több fiatal kedvét hozhatja meg a kajakozáshoz, kenuzáshoz, tehát számíthatunk létszámemelkedésre” – tette hozzá Jámbor Attila.

Az egykori világbajnok kajakos nemcsak a klub elnöke, hanem a vezetőedzője is. Tanítványai eddig inkább a maratoni számokban szerepeltek jól, de Jámbor Attila trénerként a gyorsasági szakágban is szeretne befutni.

“Egyértelműen cél, hogy a gyorsasági szakágban, olimpiai számokban is előrébb lépjünk. Van egy olyan mondás, hogy a kajakosoknál a legjobb továbbképzés a parton van, igyekszem is jó viszonyt ápolni nálam rutinosabb edzőkkel. Ők mindig bíztatnak, hogy nem csináljuk rosszul, jól állunk, a klubunk rendben van, és hogy legyek türelmes, jön majd a jó eredmény az olimpiai számokban is. Saját edzői gárdával, saját versenyzőket akarunk nevelni, és olyan hátteret biztosítani, hogy a legjobbakat is meg lehessen tartani itt Szekszárdon.”

A nemzetközi mezőny versenyezni szeretne

Közvéleménykutatást készített a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF). A megkérdezett versenyzők közel 50 százaléka úgy gondolja, hogy a koronavírus miatt nem tudna megfelelően felkészülni az idei világbajnokságra, ennek ellenére többségük támogatja az idei versenyek megrendezését, és 64 százalékuk szívesen vár június végéig a 2020-as versenynaptárral kapcsolatos döntésekre.

Hír

Az ICF Sportolói Bizottságának kutatásából az is kiderült, hogy a válaszoló sportolók 14 százaléka egyáltalán nem tudott edzeni a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt. Ennek ellenére közel 90 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy sikerrel tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez. 

A közvéleménykutatásban 65 ország több, mint 1100 sportolója vett részt, a kajak-kenu összes szakágát képviselve. A megkérdezett versenyzők több, mint 60 százaléka férfi, 41 százalékuk 18-23 éves, 25 százalékuk 23-30 év közötti, míg a maradék 34 százalék a harminc felettieket képviselte. 

A sportolók kicsivel több mint fele úgy gondolja, hogy pályafutásuk finanszírozására hatással lehet a koronavírus.

„Egy dolog biztosnak tűnik: ha lesz verseny,

a sportolók örömmel rajthoz állnak,

de csak akkor, ha a rendezők garantálni tudják az esemény biztonságát, és a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító lebonyolítást” – mondta Tim Lodge, az ICF Sportolói Bizottságának elnöke. 

„Ezt azok a sportolók is úgy gondolják, akik várhatóan idén nem versenyezhetnek majd az őket érintő korlátozások miatt. Tisztán látszik, hogy mindenki azt szeretné, ha a lehető leghamarabb újraindulnának a versenyek, még akkor is, ha egyelőre nem lehet teljes a mezőny.”

„Tisztáznunk kell, hogy kik vehetnek és kik nem vehetnek részt a versenyeken az utazási korlátozások miatt, és ez alapján tudjuk majd csak a versenyek rangját és rendszerét meghatározni” – tette hozzá Tim Lodge.

A sportolói közvéleménykutatás eredményeit az ICF Elnöksége is megkapta, a nemzetközi szervezet az év második felében további közvéleménykutatásokat tervez.

Bryn Price, a brit maratoni válogatott csapatvezetője is kutatást készített, amiből kiderül, hogy 5-7 százalékkal csökkent azoknak a sportolóknak a sebessége, akik 80 napig karanténban voltak.

Price minden korosztályt érintő vizsgálatában több mint 40 sportoló teljesítményét hasonlította össze, és megállapította a sebességcsökkenés okát. A versenyzők teljesítményét az rontotta le, hogy evezni nem tudtak, és csak otthon tréningezhettek.

Price a következő hetekben azt vizsgálja majd, hogy a sportolók mennyi idő alatt tudják visszaszerezni a járványhelyzet előtti gyorsaságukat, és fizikai állapotukat.