Mégse

Kenusként példát kell mutatnunk

Szombaton és vasárnap Mátraházán rengeteg klub és versenyző részvételével összetartáson vett részt a magyar kenutársadalom.

Hír

„Azért Mátraházán tartottuk, mert itt volt edzőtáborban a férfi kenuválogatott – kezdte Csabai Edvin, a Kolonics György Alapítvány elnöke. – A reggeli gyülekezőnél kilenc egyesület legalább 80, főleg utánpótláskorú versenyzője jelent meg. Nagyon örültünk, hogy ilyen szép számban jöttek el a nagy havazás ellenére is.”

A klubok közül ott volt az összetartáson a Merkapt-Mekler, a Pacs-Pacs, a bajai, a sárospataki, a veresegyházi, a váci, a ráckevei, a tokaji és a törökbálinti egyesület is. A szombati program délelőtt egy 15 kilométeres futással indult, Kékestetőre, a Mátra és Magyarország csúcsára futottak fel, kétszer is.

Az ebédet követően délután Csáky László korábbi válogatott kenus egyfajta motivációs beszélgetésre hívta a versenyzőket. „Ezen az interaktív előadáson gyakorlatilag megfogalmaztuk, hogy

élsportolóként milyen kötelezettségeink vannak,

megfogalmaztuk, hogy kenusként példát kell mutatnunk mind az életvitel, mind pedig a sporthoz való hozzáállás terén” – mondta Csabai Edvin.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével a kilencszeres világbajnok, háromszoros olimpiai érmes kenus, Wichmann Tamás is, aki amellett, hogy élménybeszámolót tartott pályafutásáról, kenus nótákat is énekelt a kiváló hangulatú összetartáson.

„Nagyon köszönjük az edzőknek, hogy elhozták a csapatukat, és annak is külön örülök, hogy a Kolonics György Alapítvány kuratóriumából nyolcan is itt voltak” – zárta a korábbi 17-szeres maraton világbajnok kenus, Csabai Edvin.

A Mátraházán készült fotók Facebook-oldalunkon megtekinthetőek:

Lakatos Zsanett visszatérne a világelitbe

Lakatos Zsanett is Dél-Afrikában készül a szezonra, amely kulcsfontosságú lehet számára is, hiszen szeretne olimpiai kvótát szerezni, és ismét a világ legjobbjai közé tartozni.

Hír

A női kenu jövőre Tokióban debütál az olimpián, 200 egyesben és 500 párosban rendeznek futamot, azaz három kvótát szerezhetünk a szegedi világbajnokságon. Párosban erre a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső egységnek van a legnagyobb esélye, mellettük szeretne egyesben odaérni Lakatos Zsanett.

„Minden adott itt, Dél-Afrikában a munkához, teljesen meg vagyok elégedve. Szerencsére már otthon tudtunk evezni két hetet, így nem a nulláról indultunk, és nem kellett annyi hosszú, monoton evezést beiktatni. Ami a céljaimat illeti, nem tudok félrebeszélni,

kvótát kell szereznem egyesben, és visszakerülni az élvonalba”

– mondta a még mindig csak 24 éves kenus, aki 2014-ben 500 párosban világbajnok volt, 2013-ban pedig 200 egyesben bronzérmet nyert a vébén.

„Úgy vettük észre edzőmmel, Martinkó Gáborral, hogy a technikám visszajött. Folyamatosan elemezzük a mozgásomat, és Gabi bá is azt mondta, hogy nem gondolta, hogy ilyen hamar visszajön majd. A telet a fiúkkal csináltam végig, sikerült visszanyernem a versenysúlyomat, ami azt jelenti, hogy jó pár kilótól megszabadultam, de

nem elment az erőm, hanem inkább nőtt.

Eddig maximálisan elégedett vagyok, meglátjuk, hogy ez a felkészülés mire lesz elég” – zárta Lakatos Zsanett.

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.