Mégse

Kemény munka és életre szóló élmények Dél-Afrikában

Hüttner Csaba szövetségi kapitány szerint a dél-afrikai edzőtábor hosszú távon lehet a téli bázisa a magyar kajak-kenusoknak. A válogatott versenyzők tökéletes körülmények között készülhetnek a szezonra, amely az elmúlt évek egyik legizgalmasabb idénye lesz.

Hír

A korábbi világ- és Európa-bajnok kenus márciusban két hetet töltött kint a Dél-Afrikában edzőtáborozó felnőtt és utánpótlás versenyzőkkel, és rendkívül elégedetten tért haza. „Roodeplaat Dam több szempontból is tökéletes hely az edzőtáborhoz, nincs időeltolódás, jók az időjárási körülmények, remek minőségű hajókban tudnak a versenyzők edzeni, és a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek már van négy saját motorosa is a helyszínen, a helyiek pedig kettőt adtak még ehhez” – kezdte beszámolóját Hüttner Csaba.

A magasan kvalifikált szálláson teljes igényt kielégítő konditerem is van, ami nem mellékes a felkészülés ezen időszakában, hiszen a sok evezés mellett kiegészítő edzéseket is kell tartani. A rengeteg munka mellett kikapcsolódási lehetőség is van a versenyzők számára, egyre másra teszik ki a közösségi oldalakra a szafarilátogatásokon készült, oroszlánsimogatós képeket vagy a vidámparkban felvett videókat.

Nádas Bence újabb találkozása az oroszlánokkal. @bence_nadas #lion #southafrica #cano #kajak

Magyar Kajak-Kenu Szövetség (@kajakkenusport) által megosztott bejegyzés,


„A Magyar Kajak-Kenu Szövetség szigorúan szakmai szempontok alapján választ edzőtábort, de természetesen nem egy utolsó szempont az sem, hogy olyan helyszínt találjunk a versenyzőknek, ahol fel is tudnak töltődni egy egyhetes vagy egy kéthetes ciklus végén. Ha egész héten keményen dolgoznak napi két-három edzéssel, és a hétvégén elmennek egy programra, amely

életre szóló élményt ad nekik, akkor a következő héten nem egy unott, fásult ember száll vízre, ez pedig nem hátrány.

Arról nem beszélve, hogy itthon csak állatkertben látható állatok, például zebrák mellett eveznek edzés közben” – fogalmazott a szövetségi kapitány.

Hüttner Csaba nem ment el szó nélkül a dél-afrikai edzőtábor hiányossága mellett sem, ez pedig az étkezés. „Nem a minőséggel, hanem a mennyiséggel van gond. Egyszerűen nincsenek itt felkészülve arra, hogy 30-40 fős csoportokat folyamatosan ellássanak megfelelő mennyiségű étellel. Ha sikerül megoldanunk ezt a problémát, már pedig miért ne sikerülne, akkor onnantól semmi panasz nem lehet majd erre a helyszínre, amely hosszú távon lehet a válogatott téli bázisa.”

Lapozható galéria:

 

Még mindig Dél-afrika. Pazar körülmények közt készülhet a magyar válogatott. #kajakkenusport #canoehungary #trainingcamp

Magyar Kajak-Kenu Szövetség (@kajakkenusport) által megosztott bejegyzés,

A szövetségi kapitány a versenyzők formájával is elégedett volt, szerinte mindenki egy-két napon belül fel tudta venni a ritmust, meg tudta csinálni a saját mozgását, amely a nyári körülményeknek is köszönhető. „Nagyon jó teljesítményeket láttam, és bár voltak minimális húzódások, vagy megemlíthetem Kammerer Zoli betegségét is, de mindenki rendbejött két-három nap után. Az itteni időjárásban könnyebb meggyógyulni.”

Hüttner Csaba beszélt arról is, hogy férfi kajakban a hat olimpiai kvótából négyet 500 négyesben lehet megszerezni, és ez hatással van a válogatott versenyzők felkészülésére is. „Nagyon sokan ezért korábban kezdték a felkészülést, hogy a rangsorolóra már jó állapotba kerüljenek. A gyors kajakosok között szinte mindenkiben látok annyi fantáziát, hogy be tudjon kerülni a négyesbe, az adottságok alapján sokaknak helyük lenne a csapathajóban. Ez egy nagyon jó dolog, mert hatalmas a rivalizálás.”

A szövetségi kapitány kitért arra, hogy a női kajakosoknál nagy nevek térnek vissza, például Kozák Danuta, Csipes Tamara, Szabó Gabriella vagy Douchev-Janics Natasa, ez ugyancsak hatással van a többi versenyző felkészülésére is. „A távollétükben egy másik generáció bebizonyította, hogy négyesben ők is tudnak már világbajnoki címet nyerni, szóval nagyon nagy kíváncsisággal várom a női kajakosok válogatóját is.”

Koncentrálni kell a stratégiát

"A 2012-ben elfogadott stratégia mentén működünk, lényeges irányváltásokra a küldöttek szerint nincs szükség" - állapította meg az őszi közgyűlés után Dr. Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) stratégiai bizottságának-, valamint a sportág közgyűlésének elnöke. A pénteken Balatonalmádiában megrendezett eseményen a klubok küldöttei elfogadták a szakmai beszámolókat, az alapszabály módosításait, valamint megállapították azokat az irányokat, amelyek mentén a stratégia elemei végrehajthatóak.

Hír

“Köszönettel tartozom a kollégáknak, a sportági stratégiánkkal kapcsolatos jelentéseket ugyanis nagyon szépen kidolgozták – mondta a közgyűlés elnöke. – Lényeges hangsúlyeltolódásra nincs szükség, az MKKSZ most is a 2012-ben elfogadott stratégiája mentén működik, az akkor meghatározott projekteket végrehajtása most a feladatunk.”

A küldöttek egyetértetek abban, hogy a sportági stratégia végrehajtása három területre koncentrálódik, amelyeknek segítségével megtartható a hosszútávú stabilitás.

“A legfontosabb az eredményesség megtartása. Itt nemcsak a válogatott jó eredményeire kell gondolni, hanem a létszám, és a támogatói kör növelésére is. A cél az, hogy minél többen, minél tovább maradjanak a sporágban. Az eredményesség alapja pedig az egészség, hiszen a romló demográfiai helyzetben úgy tudunk helyzeti előnybe kerülni, ha a szülők látják, hogy fizikailag és mentálisan is egészséges gyerekeket nevelünk, a nagyobb merítésből pedig könnyebb megtalálnunk a tehetségeket. A harmadik tényező a tiszta környezet, amelynek megóvása elemi érdekünk, hiszen a gyerekeink abban sportolnak. Összegezve, a tiszta környezetben készülő,

egészséges gyerekek biztosítják a hosszútávú eredményességet

és stabilitást” – tette hozzá Dr. Baráth Etele, aki szerint a stratégia végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú az edukáció is, ezért állandó továbbképzési rendszererre van szükség, amely segít a versenyzők, az edzők, és a sportvezetők továbbképzésében.

A közgyűlésen Kubina Ádám, a stratégiával foglalkozó munkacsoport nevében bemutatta azt az öt projektet (tehetségmenedzselési rendszer, Budapest-program, regionális vidékfejlesztési-program, a sportág társadalmasítása program, és a jó kormányzás programja) melyeknek részletes kidolgozása lesz a következő időszak fő feladata.

A közgyűlés alapszabályváltozásokat is elfogadott. A belső szerkezeti módosítások érintik az egyes felelősök jogköreit is. A sportág képviselői megszavazták a korábbi főtitkári rendszer visszaállítását. Az MKKSZ elnöke továbbra is gyakorolja a szervezeten belüli munkáltatói jogokat, felel az elnökség munkájáért, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért, de a szövetség napi működésének irányítása, valamint az egyes szakterületek munkájának összehangolása átkerül a főtitkár felügyelete alá.

“A változás indoka, hogy az elmúlt években

az elnöki feladatok minden korábbinál szerteágazóbbak lettek.

Felügyelni kell a fejletészpolitikát, a beruházásokat, versenysport-, és szabadidős eseményeket szervezni, valamint átlátni minden szakág működését. Ezért a napi munkában az elnöknek segítségre van szüksége, így a döntés értelmében a főtitkárt újra komoly jogokkal kell felruházni – mondta Baráth Etele.

A megszavazott alapszabályváltozások további fontos eleme, hogy a jövő ősszel esedékes tisztújító közgyűlés előtt változott a jelölési rendszer is.

A közgyűlésen Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke a sportágat több évtizeden át segítő munkájáért emlékplakettet adott át Izsó Gábornak, Békés város leköszönő polgármesterének.

Életműdíjat kapott Sziklenka László

Hat kategóriában osztottak ki fair play díjakat a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) csütörtöki gáláján. Mesteredzőnk, a kajak-kenu sportág Arany Érdemérmese, Sziklenka László az eseményen életműdíjat vehetett át.

Hír

A hazai fair play testület a sportszerű cselekedetet, a sport szolgálatában kifejtett tevékenységet, a fair play népszerűsítését, az életművet, valamint a szabadidősport, illetve a művészet/tudomány területén a fair play szellemiségében végzett munkát jutalmazta trófeával vagy diplomával a Duna Arénában rendezett ünnepségen.

Kamuti Jenő, a MOB fair play bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy Párizsban 1963-ban alakult meg a Nemzetközi Fair Play Bizottság, Magyarországon pedig az első díjakat 1967-ben ítélte oda a Magyar Újságíró Szövetség és az Országos Sporthivatal által létrehozott fair play testület.

Kásler Miklós köszöntőjét Kovács István olimpiai, világ- és Európa-bajnok ökölvívó, az est házigazdája olvasta fel.

“A sport kitartásra, egymás tiszteletére nevel, tanít és ösztönöz. Példaképek nemcsak sikeres sportolók lehetnek, hanem azok is, akik segítenek társaikon, bajba jutott ellenfeleiken” – állt többek között az emberi erőforrások miniszterének üzenetében.

Kulcsár Krisztián MOB-elnök kiemelte a Nemzetközi Fair Play Bizottságot is irányító Kamuti Jenő fáradhatatlan tevékenységét; mint mondta, ő a fair play mozgalom mozgatórugója.

“Fair play nélkül nincs sport, szoktam mondani, bár ez nem minden esetben igaz. Inkább azt vallom: a

sport azért van, hogy terjessze a fair play eszméjét”

– fogalmazott.

A Magyar Fair Play Bizottság díjazottjai:
fair play cselekedet:
———————
trófea:
Szántói Szabó Tamás (kajak-kenu)
diploma:
Sipos Árpád (teqball)
Rade Mijatovic (kézilabda)

a sport szolgálatában:
———————-
trófea:
Köpf Károly (sportvezető)
Karger Kocsis László (sportdiplomáciai főtanácsadó)
diploma:
Győr Béla (hagyományőrző)

a fair play népszerűsítése:
—————————
trófea:
Füredi Marianne (újságíró)
Szalay Péter (újságíró)
diploma:
FTC jégkorongszakosztály U8-U10-es korcsoport

szabadidősport:
—————
trófea:
Magyar Repülő Korong Országos Sportági Szakszövetség

életmű:
——-
trófea:

Sziklenka László (kajak-kenu)
Csányi Rajmund (torna)
Bérces Edit (ultrafutás)
Göröcs János (labdarúgás)
diploma:
Pajor István (sí)

művészet/tudomány:
——————
trófea:
Juhász Árpád (televíziós, utazó)