Kammerer: Nem stresszelek a koromon

"Nem szeretném, hogy vége legyen, de lassan vége lesz" – mondta a DIGI Sport híradójának Kammerer Zoltán, aki a biológia törvényeire fittyet hányva, 40 évesen is az egyik legjobb magyar kajakosnak számít. A háromszoros olimpiai bajnok még tavaly is vb-ezüstérmet nyert a négyessel, jelenleg pedig egy nála 20 évvel fiatalabb kajakossal készül párosban.

Hír

“Nem szeretném, hogy vége legyen, de lassan vége lesz” – mondta a DIGI Sport híradójának Kammerer Zoltán, aki a biológia törvényeire fittyet hányva, 40 évesen is az egyik legjobb magyar kajakosnak számít. A háromszoros olimpiai bajnok még tavaly is vb-ezüstérmet nyert a négyessel, jelenleg pedig egy nála 20 évvel fiatalabb kajakossal készül párosban.

“Tudom, hogy 40 vagyok, minden nap szembesülök vele, mert mindig valaki ’lezolibácsizik’, magáznak itt a gyerekek a parton, vagy a fiam osztálytársai ’jó napot!’-ot, csókolomot köszönnek. Szóval érzem én, hogy koros vagyok, de belül nem érzem magam 40 évesnek. Úgy érzem magam, mint 10-15 évvel ezelőtt, ugyanazok a gondolataim vannak, és nagyon nem stresszelek a koromon” – nyilatkozta a Sport24-nek Kammerer Zoltán, aki a 20. születésnapját pénteken ünneplő Erdőssy Csabával készül az idei szezonra.

“Furcsa volt tudni azt, hogy én most leszek 20 éves, ő pedig kétszer olyan idős, mint én, de a tapasztalat ott van, én meg remélem, az erőt tudom majd nyújtani” – mosolyodott el az ifjúsági vb-ezüstérmes tehetség, aki elmondhatja magáról, hogy az egyik példaképe ül előtte.

“Amikor először szóba került, hogy együtt menjünk párost, annyira azért nem volt boldog, mert azt mondta, hogy a szüleivel vagyok egyidős, és olyan, mintha az apukájával menne, de aztán beletörődött, hogy kipróbáljuk” – nevetett Kammerer, aki viszont nem törődött bele, hogy a legutóbbi, riói olimpián nem volt ott. Most úgy érzi, hogy 42 éves koráig, a tokiói játékokig szeretne evezni.

“Van esély, de nem abban gondolkodom, hogy az olimpiára kell kijutnom és ott kell megszereznem életem eredményét, azon már túl vagyok, azt már megcsináltam. De tényleg nagy örömmel kajakozom, és azért csinálom, mert szeretek itt lenni” – mutatott rá a mögötte elterülő vízre.

Az pedig egyáltalán nem zavarja, hogy a négyesek 1000 méteres számát felváltja az 500 méter az olimpián. “Ha vicces szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy Magyarország utolsó olimpiai bajnoka én vagyok ötszáz méteren (K2 500 méteren Storcz Botonddal nyertünk 2000-ben), azóta ebben a számban nem nyert olimpiát a magyar mezőnyből senki, tehát a kezemben van az 500 méter. Illetve, a világtörténelem során egyetlen egyszer nyert K-4 500 méteren világbajnoki címet Magyarország, ez 1997-ben, 21 éve történt, ott én ültem elöl, és az volt az első világbajnoki aranyérmem.”

Ezt a vb-címet a mostani párostársa még nem láthatta élőben, ami nem csoda, hiszen még nem is élt. “Csabi még meg sem született, amikor Zoli már világbajnok volt. Azt gondolom, hogy a 20-25, lassan 30 év alatt begyűjtött csapathajós tapasztalata kamatoztatható, bárkivel is ül össze. Azt is meg merem kockáztatni, hogy ha egy picit gyengébb egyéni teljesítményünk van, azért az összhangra, a ritmusra figyelve és Zolira hallgatva azért pluszokat lehet tenni a hajóba” – méltatta tanítványát Tokár Krisztián, aki nyolc hónappal szintén fiatalabb Kammerer Zoltánnál.

Az edzője által emlegetett pluszt idén a szegedi Világkupán, a belgrádi Eb-n és a portugáliai vb-n adhatja meg Kammerer, aki, ne feledjük, még tavaly is tudott szerezni egy világbajnoki ezüstérmet. Igaz, akkor még csak 39 éves volt.

A beszélgetés videón is megtekinthető:

Már zajlik a munka a Maty-éren

Az idén májusi világkupáig (VK) befejeződnek a partvédelmi munkálatok a Maty-éri Kajak-Kenu és Evezős pályán, valamint megújul az eredményhirdető-pódium is. A nagyszabású fejlesztések csak a VK után indulnak be, a 2019-es olimpiai kvalifikációs gyorsasági kajak-kenu világbajnokságig 1,8 milliárd forintból az egész létesítmény átalakul.

Beruházás Szegeden
Hír

Magyarország Kormánya még tavaly döntött arról, hogy a minél színvonalasabb rendezés érdekében a jövő augusztusi kvalifikációs világbajnokságra felújítatja és kibővítteti a szegedi versenypályát és erre a célra 1,8 milliárd forintot biztosít a pályát kezelő és egyben üzemeltető Nemzeti Sportközpontoknak (NSK). Az NSK, szoros együttműködésben a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel (MKKSZ) még 2017-ben megkezdte a beruházások előkészítését.

„A beruházás egyik legfontosabb eleme az osztósziget fejlesztése, hiszen régi álmunk volt, hogy a versenypálya mindkét oldala funkciót kapjon.

Híd épül majd, az osztószigeten pedig kerékpárút létesül. A pálya így más sporteseményeket, például triatlon-versenyeket is kiszolgálhat majd.

Megújul a pályához kapcsolódó összes gyalogos-, kerékpáros- és autóút is, a nézőknek kevesebbet kell majd gyalogolniuk a buszmegállókból és javulni fog a parkolási helyzet is, mivel szinte minden irányba nagyobb lesz a Szegedi Olimpiai Központ, vagyis a maty-éri versenypálya területe – mondja Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke.

A terület bővülni fog a déli zárogát környékének feltöltésével, így nagyobb helyen tudnak majd felépülni azok a mobil létesítmények, amelyekben helyet kapnak a világbajnokságra érkező csapatok. Régi adóságot törleszt a fejlesztés azzal, hogy teljes fedés kap a főlelátó, megújul és bővül a sajtóközpont, teljesen átalakul a céltorony, valamint nagyobb és színvonalasabb lesz a céltorony melletti VIP-épület is, amelynek földszintjén rendezik be a világbajnokságot kiszolgáló teljes egészségügyi központ.

A lelátó mögött szintén bővül a pálya területe, több hely jut majd a televíziós közvetítéseket lebonyolító személyzetnek és technikának, valamint a szervezőbizottságnak is. Ez enyhíti majd azt a zsúfoltságot, ami a céltorony, a VIP-épület és a lelátók mögötti aszfaltúton alakult ki a korábbi világversenyeken.

„A 2011-es világbajnoksághoz képest több országot és több versenyzőt várunk jövőre a pályára és ennek megfelelően több nézőt is a lelátókra.

A sportág egyre nagyobb nemzetközi népszerűségnek örvend és egyre népesebb a para kajak-kenusok mezőnye is.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a tokiói olimpiai- és paralimpiai kvóták 80 százalékát ezen a világbajnokságon lehet majd megszerezni, így nem túlzás azt mondani, hogy soha nem látott érdeklődésre számíthat a jövő évi verseny. Egyébként a Maty-éren nemcsak a látható részek újulnak meg, hanem a teljes pályainfrastruktúra is. Kicserélik a víz alatti kötélzetet, a pálya bójáit, a parti jelzéseket, az indító- és versenylebonyolító informatikai és kommunikációs rendszereket, az osztószigeten pedig kiépítik majd azokat a kameraállásokat, amelyek biztosítják, hogy 2019-ben a televíziós közvetítés minden nézői igényt kielégítsen” – tette hozzá Schmidt Gábor.

Bár a nagyszabású fejlesztések csak az idei VK után indulnak meg, de a májusi versenyre már felújítják a pályát szegélyező partszakasz rézsűjét és megújul az eredményhirdető pódium is. Így kevesebb apró hullám verődik majd vissza a vízre a part felől, a nézők pedig testközelből láthatják a győztes sportolók örömét, akik a döntők után a lelátó előtti stégen lépnek majd először partra.

Erősebb lehet a sportolói képviselet

Sportolói Bizottság alakulhat a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen (MKKSZ) belül. Az új bizottság tagjai kizárólag a különböző szakágak olyan aktív felnőtt versenyzői lehetnek, akik benne vannak valamelyik válogatott keretben. A létrejövő testület elnöke pedig az MKKSZ elnökségének teljes jogú tagja lesz.

Hír

A hónap végi rendes közgyűlés előkészítéseként az MKKSZ Elnöksége alapszabály-módosítást kezdeményez. A sportág küldöttei szavazhatnak majd arról, hogy a sportolóknak legyen-e erősebb képviselete a szövetség elnökségén belül.

„Az elnökség által javasolt alapszabály-módosítás szerint létrejönne a mi sportágunkban is egy ahhoz hasonló Sportolói Bizottság, ami egyébként a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban és a Magyar Olimpiai Bizottságban már működik.

Az alakuló bizottságba egy felnőtt válogatott kerettag férfi-, és női versenyzőt delegálna a gyorsasági szakág, ugyanígy két versenyzőt delegálna a szlalom-szakág, a para-szakág és a nem olimpiai szakágak is. A nyolctagú bizottság tagjai pedig maguk szavaznánk meg, hogy ki legyen a testületük elnöke, azzal a kikötéssel, hogy elnök csak a két gyorsasági sportoló egyike lehetne

– mondta Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke.

Amennyiben a sportág közgyűlése elfogadja a tervet, akkor májusban a sportolók már megválaszthatják a bizottság első tagjait. Azok a versenyzők, akik tisztséget vállalnának az új testületben, magukat tudják jelöltetni. A tervek szerint a felnőtt válogatottak tagjai majd a májusi rangsorolón szavazhatnak a gyorsasági- és a paraszakág jelöltjeire. A Sportolói Bizottság elnöke pedig addig lesz majd tagja az MKKSZ Elnökségének, ameddig a jelenlegi Elnökség mandátuma tart.