Mégse

Kammerer: Nem stresszelek a koromon

"Nem szeretném, hogy vége legyen, de lassan vége lesz" – mondta a DIGI Sport híradójának Kammerer Zoltán, aki a biológia törvényeire fittyet hányva, 40 évesen is az egyik legjobb magyar kajakosnak számít. A háromszoros olimpiai bajnok még tavaly is vb-ezüstérmet nyert a négyessel, jelenleg pedig egy nála 20 évvel fiatalabb kajakossal készül párosban.

Hír

“Nem szeretném, hogy vége legyen, de lassan vége lesz” – mondta a DIGI Sport híradójának Kammerer Zoltán, aki a biológia törvényeire fittyet hányva, 40 évesen is az egyik legjobb magyar kajakosnak számít. A háromszoros olimpiai bajnok még tavaly is vb-ezüstérmet nyert a négyessel, jelenleg pedig egy nála 20 évvel fiatalabb kajakossal készül párosban.

“Tudom, hogy 40 vagyok, minden nap szembesülök vele, mert mindig valaki ’lezolibácsizik’, magáznak itt a gyerekek a parton, vagy a fiam osztálytársai ’jó napot!’-ot, csókolomot köszönnek. Szóval érzem én, hogy koros vagyok, de belül nem érzem magam 40 évesnek. Úgy érzem magam, mint 10-15 évvel ezelőtt, ugyanazok a gondolataim vannak, és nagyon nem stresszelek a koromon” – nyilatkozta a Sport24-nek Kammerer Zoltán, aki a 20. születésnapját pénteken ünneplő Erdőssy Csabával készül az idei szezonra.

“Furcsa volt tudni azt, hogy én most leszek 20 éves, ő pedig kétszer olyan idős, mint én, de a tapasztalat ott van, én meg remélem, az erőt tudom majd nyújtani” – mosolyodott el az ifjúsági vb-ezüstérmes tehetség, aki elmondhatja magáról, hogy az egyik példaképe ül előtte.

“Amikor először szóba került, hogy együtt menjünk párost, annyira azért nem volt boldog, mert azt mondta, hogy a szüleivel vagyok egyidős, és olyan, mintha az apukájával menne, de aztán beletörődött, hogy kipróbáljuk” – nevetett Kammerer, aki viszont nem törődött bele, hogy a legutóbbi, riói olimpián nem volt ott. Most úgy érzi, hogy 42 éves koráig, a tokiói játékokig szeretne evezni.

“Van esély, de nem abban gondolkodom, hogy az olimpiára kell kijutnom és ott kell megszereznem életem eredményét, azon már túl vagyok, azt már megcsináltam. De tényleg nagy örömmel kajakozom, és azért csinálom, mert szeretek itt lenni” – mutatott rá a mögötte elterülő vízre.

Az pedig egyáltalán nem zavarja, hogy a négyesek 1000 méteres számát felváltja az 500 méter az olimpián. “Ha vicces szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy Magyarország utolsó olimpiai bajnoka én vagyok ötszáz méteren (K2 500 méteren Storcz Botonddal nyertünk 2000-ben), azóta ebben a számban nem nyert olimpiát a magyar mezőnyből senki, tehát a kezemben van az 500 méter. Illetve, a világtörténelem során egyetlen egyszer nyert K-4 500 méteren világbajnoki címet Magyarország, ez 1997-ben, 21 éve történt, ott én ültem elöl, és az volt az első világbajnoki aranyérmem.”

Ezt a vb-címet a mostani párostársa még nem láthatta élőben, ami nem csoda, hiszen még nem is élt. “Csabi még meg sem született, amikor Zoli már világbajnok volt. Azt gondolom, hogy a 20-25, lassan 30 év alatt begyűjtött csapathajós tapasztalata kamatoztatható, bárkivel is ül össze. Azt is meg merem kockáztatni, hogy ha egy picit gyengébb egyéni teljesítményünk van, azért az összhangra, a ritmusra figyelve és Zolira hallgatva azért pluszokat lehet tenni a hajóba” – méltatta tanítványát Tokár Krisztián, aki nyolc hónappal szintén fiatalabb Kammerer Zoltánnál.

Az edzője által emlegetett pluszt idén a szegedi Világkupán, a belgrádi Eb-n és a portugáliai vb-n adhatja meg Kammerer, aki, ne feledjük, még tavaly is tudott szerezni egy világbajnoki ezüstérmet. Igaz, akkor még csak 39 éves volt.

A beszélgetés videón is megtekinthető:

Életműdíjat kapott Sziklenka László

Hat kategóriában osztottak ki fair play díjakat a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) csütörtöki gáláján. Mesteredzőnk, a kajak-kenu sportág Arany Érdemérmese, Sziklenka László az eseményen életműdíjat vehetett át.

Hír

A hazai fair play testület a sportszerű cselekedetet, a sport szolgálatában kifejtett tevékenységet, a fair play népszerűsítését, az életművet, valamint a szabadidősport, illetve a művészet/tudomány területén a fair play szellemiségében végzett munkát jutalmazta trófeával vagy diplomával a Duna Arénában rendezett ünnepségen.

Kamuti Jenő, a MOB fair play bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy Párizsban 1963-ban alakult meg a Nemzetközi Fair Play Bizottság, Magyarországon pedig az első díjakat 1967-ben ítélte oda a Magyar Újságíró Szövetség és az Országos Sporthivatal által létrehozott fair play testület.

Kásler Miklós köszöntőjét Kovács István olimpiai, világ- és Európa-bajnok ökölvívó, az est házigazdája olvasta fel.

“A sport kitartásra, egymás tiszteletére nevel, tanít és ösztönöz. Példaképek nemcsak sikeres sportolók lehetnek, hanem azok is, akik segítenek társaikon, bajba jutott ellenfeleiken” – állt többek között az emberi erőforrások miniszterének üzenetében.

Kulcsár Krisztián MOB-elnök kiemelte a Nemzetközi Fair Play Bizottságot is irányító Kamuti Jenő fáradhatatlan tevékenységét; mint mondta, ő a fair play mozgalom mozgatórugója.

“Fair play nélkül nincs sport, szoktam mondani, bár ez nem minden esetben igaz. Inkább azt vallom: a

sport azért van, hogy terjessze a fair play eszméjét”

– fogalmazott.

A Magyar Fair Play Bizottság díjazottjai:
fair play cselekedet:
———————
trófea:
Szántói Szabó Tamás (kajak-kenu)
diploma:
Sipos Árpád (teqball)
Rade Mijatovic (kézilabda)

a sport szolgálatában:
———————-
trófea:
Köpf Károly (sportvezető)
Karger Kocsis László (sportdiplomáciai főtanácsadó)
diploma:
Győr Béla (hagyományőrző)

a fair play népszerűsítése:
—————————
trófea:
Füredi Marianne (újságíró)
Szalay Péter (újságíró)
diploma:
FTC jégkorongszakosztály U8-U10-es korcsoport

szabadidősport:
—————
trófea:
Magyar Repülő Korong Országos Sportági Szakszövetség

életmű:
——-
trófea:

Sziklenka László (kajak-kenu)
Csányi Rajmund (torna)
Bérces Edit (ultrafutás)
Göröcs János (labdarúgás)
diploma:
Pajor István (sí)

művészet/tudomány:
——————
trófea:
Juhász Árpád (televíziós, utazó)

Koncentrálni kell a stratégiát

"A 2012-ben elfogadott stratégia mentén működünk, lényeges irányváltásokra a küldöttek szerint nincs szükség" - állapította meg az őszi közgyűlés után Dr. Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) stratégiai bizottságának-, valamint a sportág közgyűlésének elnöke. A pénteken Balatonalmádiában megrendezett eseményen a klubok küldöttei elfogadták a szakmai beszámolókat, az alapszabály módosításait, valamint megállapították azokat az irányokat, amelyek mentén a stratégia elemei végrehajthatóak.

Hír

“Köszönettel tartozom a kollégáknak, a sportági stratégiánkkal kapcsolatos jelentéseket ugyanis nagyon szépen kidolgozták – mondta a közgyűlés elnöke. – Lényeges hangsúlyeltolódásra nincs szükség, az MKKSZ most is a 2012-ben elfogadott stratégiája mentén működik, az akkor meghatározott projekteket végrehajtása most a feladatunk.”

A küldöttek egyetértetek abban, hogy a sportági stratégia végrehajtása három területre koncentrálódik, amelyeknek segítségével megtartható a hosszútávú stabilitás.

“A legfontosabb az eredményesség megtartása. Itt nemcsak a válogatott jó eredményeire kell gondolni, hanem a létszám, és a támogatói kör növelésére is. A cél az, hogy minél többen, minél tovább maradjanak a sporágban. Az eredményesség alapja pedig az egészség, hiszen a romló demográfiai helyzetben úgy tudunk helyzeti előnybe kerülni, ha a szülők látják, hogy fizikailag és mentálisan is egészséges gyerekeket nevelünk, a nagyobb merítésből pedig könnyebb megtalálnunk a tehetségeket. A harmadik tényező a tiszta környezet, amelynek megóvása elemi érdekünk, hiszen a gyerekeink abban sportolnak. Összegezve, a tiszta környezetben készülő,

egészséges gyerekek biztosítják a hosszútávú eredményességet

és stabilitást” – tette hozzá Dr. Baráth Etele, aki szerint a stratégia végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú az edukáció is, ezért állandó továbbképzési rendszererre van szükség, amely segít a versenyzők, az edzők, és a sportvezetők továbbképzésében.

A közgyűlésen Kubina Ádám, a stratégiával foglalkozó munkacsoport nevében bemutatta azt az öt projektet (tehetségmenedzselési rendszer, Budapest-program, regionális vidékfejlesztési-program, a sportág társadalmasítása program, és a jó kormányzás programja) melyeknek részletes kidolgozása lesz a következő időszak fő feladata.

A közgyűlés alapszabályváltozásokat is elfogadott. A belső szerkezeti módosítások érintik az egyes felelősök jogköreit is. A sportág képviselői megszavazták a korábbi főtitkári rendszer visszaállítását. Az MKKSZ elnöke továbbra is gyakorolja a szervezeten belüli munkáltatói jogokat, felel az elnökség munkájáért, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért, de a szövetség napi működésének irányítása, valamint az egyes szakterületek munkájának összehangolása átkerül a főtitkár felügyelete alá.

“A változás indoka, hogy az elmúlt években

az elnöki feladatok minden korábbinál szerteágazóbbak lettek.

Felügyelni kell a fejletészpolitikát, a beruházásokat, versenysport-, és szabadidős eseményeket szervezni, valamint átlátni minden szakág működését. Ezért a napi munkában az elnöknek segítségre van szüksége, így a döntés értelmében a főtitkárt újra komoly jogokkal kell felruházni – mondta Baráth Etele.

A megszavazott alapszabályváltozások további fontos eleme, hogy a jövő ősszel esedékes tisztújító közgyűlés előtt változott a jelölési rendszer is.

A közgyűlésen Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke a sportágat több évtizeden át segítő munkájáért emlékplakettet adott át Izsó Gábornak, Békés város leköszönő polgármesterének.