Őzi. Így szólítják sokan Dónusz Évát a kajak-kenu sportágban. Aki Vácról indulva csendes, őzike szemű kislányból a sportág egyik meghatározó személyisége, példaképe lett. 1992-ben a barcelonai olimpián a női négyes tagjaként, Kőbán Rita, Czigány Kinga és Mészáros Erika társaságában nyert aranyérmet, és ennek a csapathajónak nem csak pályafutása legnagyobb sikerét köszönhette, Czigány Kingával és Mészáros Erikával életre szóló barátság is összefűzi.
„Hogy mi jut elsőként eszembe Őziről? A bájossága – mondja Mészáros Erika, akivel az elmúlt évek során többször is megesett, hogy vízre szállt a szentendrei Duna-ágban. – Sok szép közös emlékünk, közös érmünk van, és egy szép, igaz barátságunk. Kitartó, odaadó ember, irigylem a munkabírását. Ha rá gondolok, két szó, ami beugrik nekem: szépség és jóság. Sok ilyen emberre lenne szükségünk!”
Czigány Kinga jó ideje Kanadában él már, de a mai napig ismeri Őzi rezdüléseit, akivel a többezer kilométeres távolság ellenére úgy fognak bele telefonbeszélgetéseikbe, mintha csak a vízitelepen lennének.
„Bármikor felhívhatom, és ha nagyon fáradt vagy beteg, akkor is így fogja kezdeni a mondandóját: „Jaj Kingus, de örülök, hogy hallom a hangod!” Bár van, hogy évekig nem látjuk egymást, a távolság és az idő mit sem tud változtatni a barátságunkon. Sok időt töltöttünk együtt, sok örömben és bánatban osztoztunk. Jó volt abban a hajóban ülni, amelyben ő is ott volt. Ezen a napon is sok-sok szeretetettel gondolok rá!”
Őzit nem csak pályatársai szeretik, tisztelek, a későbbi generációk számára is sokat adott kedvességével, őszinteségével, határozottságával és fanyar humorával. Van, aki életre szóló élményt és inspirációt kapott, van, aki szintén egy szép barátságot.
„Emlékszem, életem egyik meghatározó eredményhirdetése volt, amikor minikajakos kislányként ő akasztotta az aranyérmet a nyakamba a Budapest bajnokságon. Biztosra veszem, hogy most utánpótlás kapitányként is ekkora hatással van az ifikre. Mit is mondhatnék neki ezen a szép napon: Köszönöm az „úttörést” előttünk. Igazi példakép vagy!” – mondta a háromszoros olimpiai bajnok Szabó Gabriella.
„Őzi nekem példakép, és barát egyben, szerintem keveseknek adatik meg, hogy ez a két fogalom egy személyben megtestesüljön – vallja az olimpiai ezüstérmes Szabó Szilvia. – Első emlékeim róla azok a pillanatok, amikor kis kajakosként rohantam haza, hogy lássam az olimpiai és világbajnoki futamokat, amelyekben ő indult. Később együtt versenyezhettem vele, sajnos nem egy hajóban, de büszkén mondhatom, hogy egy válogatottban szerepeltünk. Mélyebben viszont csak később ismertem meg, amikor elkezdtünk együtt dolgozni a szövetségben. Be kell valljam, egyáltalán nem csalódtam, a példakép minden várakozást felülírt. Mert nem csak a sportban kiemelkedő személyiség, hanem az életben is, a mindennapokban, a reggeli kávénál, a legnagyobb hajtás közepette. Nagyon örülök neki, hogy a barátomnak tarthatom, mindig számíthatok rá, és nagyon bízom benne, hogy ezt ő is így érzi. Azt hiszem, sokak nevében mondhatom: Boldog születésnapot kívánunk Neked, Őzi!”
