Mégse

Indul a Száraz November

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség is csatlakozik a Száraz November programhoz, amelynek lényege, hogy egy hónapig megvonjuk magunktól az alkoholt.

Hír

„Kreatív mentál-fitness az élethosszon át tartó örömért, a magasabb életminőségért és a generációkon átívelő jó hírnévért” – hirdeti a Száraz Novembert a Kék Pont Alapítvány, amellyel az MKKSZ több éve kapcsolatban áll, jelenleg mind országos válogatott szinten, mind régiós szinten az utánpótlás korosztályokban tart felvilágosító előadásokat a tiltott élvezeti szerek, drogok, alkohol és dohánytermékek fogyasztásával kapcsolatosan.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség fontosnak tartja, hogy versenyzőink tisztában legyenek a felsoroltak civil életre és sportpályafutásra gyakorolt káros hatásaival, élettani és jogi következményeivel, ezért csatlakozik a programhoz.

A Kék Pont Alapítvány szerint a Száraz November célja a mértékletesség erényének és az öngondozás gyakorlatának elmélyítése az alkohol iránti sóvárgásban megtalált tanulságok által. Fontos cél a testi és lelki megújulás, az önismeret fokozása, a vágyak megregulázása, valamint az italozás okozta problémák korai felismerése.

Az eseményhez a Facebookon itt lehet csatlakozni.

Szeged a legtökéletesebb versenyhelyszín

Kovács Katalin a 31 világbajnoki címéből kilencet Szegeden nyert, így talán nincs nála autentikusabb versenyző, ha arról kell nyilatkozni, hogy milyen érzés hazai pályán vb-aranyat szerezni.

Hír

„Sportolóként nagyon utáltam azt a kérdést, hogy melyik a legkedvesebb világbajnoki címem, mert mindegyikért nagyon sokat dolgoztam, és mindegyik mögött van egy sztori. Így azonban, hogy harmadik éve nem versenyzem, a szegedi vb-címek jutnak először eszembe, és szinte ugyanúgy várom az idei világbajnokságot, mint aktív koromban, előjönnek az érzések, hogy milyen fantasztikus dolog hazai közönség előtt szerepelni” – mondta a háromszoros olimpiai bajnok kajakos.

Kovács Katalinnak az 1998-as szegedi vb azért volt emlékezetes, mert akkor nyerte az első világbajnoki aranyát (K4 200 m), a 2006-os vb azért, mert hat (!) aranyat szerzett, a 2011-es pedig azért, mert a K2 200-on és K4 500-on nyert vb-címe volt az utolsó két világbajnoki elsősége. „Nem a 2011-es volt a legjobb vb-szereplésem, de olimpiai számban is nyertünk, és ráadásul a három szegedi vb-m közül az volt az egyetlen verseny, amely kvalifikált az olimpiára. Leírhatatlan volt a hangulat, ezért is marad emlékezetes számomra a 2011-es szegedi esemény” – mondta Kovács.

A kajakkirálynő folyamatosan testközelből tapasztalhatta meg, hogy miként fejlődik a maty-éri pálya, ám talán a létesítmény idei fejlesztése lesz a legnagyobb, ami két szegedi vb között történt a pályával. „Kicsit irigykedem is a többiekre, hogy ilyen kiváló körülmények között versenyezhetnek. Már akkor is fantasztikus volt a pálya, amikor én kajakozhattam Szegeden, mindig minden nemzet nagyon örült, ha ide kellett jönni, mert tényleg tökéletes versenyeket rendeztünk. Mindig is le volt maradva tőlünk a világ a szervezést tekintve. Ez lesz az első szegedi vébém szurkolóként, de nagyon élvezem ezt az életet is, és alig várom, hogy augusztusban a helyszínen drukkoljak a magyaroknak.”

Hogy milyen változások történtek azóta a Maty-éren?

A 2011-es állapotokhoz képest valóban komoly ráncfelvarráson esett/esik át a létesítmény, köszönhetően a kiemelt állami támogatásnak, hiszen mintegy 2 milliárd forintból épül újra a pálya. A legutóbbi vébén az osztósziget helyén még nádas volt, most pedig híd vezet majd át a szigetre. A televíziós közvetítés kamerái költöznek át a sziget oldalára, így a képernyő előtt ülők is láthatják majd, hogy mennyire fergeteges hangulatot teremt a lelátókon helyet foglaló több mint tízezer néző.

Szélesebbek lesznek az utak, nagyobb lesz a versenyzői terület, ahova két sportolói lounge-t is kialakítanak a szervezők, itt kedvükre pihenhetnek kényelmes ülő- és fekvőalkalmatosságokban kivetítők előtt a versenyzők és a csapatok tagjai. A 2011-es vébén még a sátraikban lazítottak a főszereplők. Számukra szintén kényelmesebb lesz, hogy korábban Szeged városában kellett átvenniük az akkreditációt, de a megnövelt versenyzői területnek köszönhetően már a helyszínen letudhatják az akkreditációs folyamatokat – tudtuk meg Berényi Pétertől, aki 2011-ben a vb szervező bizottságának titkára volt, a 2019-es világbajnokságon pedig a szervező bizottságban az ügyvezető igazgatói posztot tölti be.

Berényi Péter hozzátette: a tavalyi világkupán is bemutatkozott számos újítás egyike az eredményhirdető átalakulása lesz, a célbaérés után a döntősök visszaeveznek a díjátadó pódiumhoz, a döntők ideje alatt DJ és hangulatfelelős, több látványos produkció, valamint számos színes bejátszás teszi még hangulatosabbá a versenyt. Továbbá rengeteg kiegészítő programot kínál a vásárváros és a szponzorfalu a vébén, amely kicsiktől a nagyokon át egy teljes családnak tartalmas kikapcsolódást jelenthet. Szintén rendkívül fontos újítás lesz az A lelátó befedése, így az ott helyet foglalók a várható meleg ellenére is hűvösebb, árnyékosabb helyről izgulhatják végig a futamokat.

Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke szerint a 2011-es világbajnokság nemzetközi tekintetben is egy mérföldkő volt, ami rengeteget javított a sportág megítélésén, így a verseny után kiváló visszajelzések érkeztek a nemzetközi szövetségtől és a szurkolóktól is.

Mi is nagyon szerettük rendezői oldalról a 2011-es vébét, amelynek a kampánya rendhagyó volt, az idén pedig a sportprezentációban, tehát a helyszíni élményben szeretnénk új színt vinni, egyedülálló izgalmakat fogunk biztosítani mindenki számára

– mondta Schmidt Gábor.

Jose Perurena, a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség elnöke is csak elismerően beszélt a szegedi rendezésű versenyekről. „A kajak-kenu sportág szerelmesei Magyarországot, azon belül különösen Szegedet a sportág legendás helyszínének tekintik. Az itteni közönség ráadásul mindig színes, lelkes, és nem utolsó sorban rendkívül hozzáértő. A sportolók nagyon szeretnek itt versenyezni, hiszen a szegedi sportesemények hangulata minden alkalommal arra ösztönzi őket, hogy a maximumot hozzák ki magukból. Számukra tehát ez a legtökéletesebb környezet, ha szeretnék kvalifikálni magukat a jövő évi tokiói olimpiai játékokra. Tudjuk, hogy a szervezők mindent megtesznek azért, hogy az idei világbajnokság a valaha volt legjobb legyen minden tekintetben. Kiemelten izgalmas időszak ez a sportág számára, és biztosak lehetünk benne, hogy Magyarország és Szeged szervezésében a gyorsasági kajak-kenu versenyek a legjobb kezekben vannak.”

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.