Mégse

Impozáns évet zárt a magyar kajak-kenu

Ünnepélyes keretek között búcsúztatta a kiváló eredményekben gazdag 2018-as évet a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. A gálán átadták az év legjobbjainak járó díjakat, valamint Arany Érdemérme elismerést vehetett át Füleky András, Sziklenka László és Kadler Gusztáv.

Hír

Már többéves hagyomány, hogy az évvégi gálavacsorára az elmúlt év legjobb versenyzői mellett meghívást kapnak az elmúlt évtizedekben a különböző világversenyeken kiválóan szerepelt kajak-kenusok is.

Az eseményen Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke köszöntő beszéde után átadta a sportág legmagasabb kitüntetését, a 2006-ban alapított Arany Érdemérmet. Ilyen díjat azok kaphatnak, akik több évtizeden át szolgálták sportolóként, edzőként, sportvezetőként a kajak-kenu sportágat és a legtöbbet tették annak eredményességéért. Az első díjazott, Füleky András 22 éven át töltötte be a Magyar Kajak-Kenu Szövetség főtitkári posztját, – egy olyan időszakban, amely során megszilárdultak a sportág felépítményének alapjai. Részese volt a szöuli, a barcelonai, az atlantai valamint a sydney-i olimpiai sikereknek és maximálisan bizonyította, hogy az a vezető is a kajak-kenus család szívvel-lélekkel elkötelezett tagjává válhat, aki nem a sportág berkeiből érkezett.

Ugyancsak Arany Érdemérmet kapott Sziklenka László, aki szintén évtizedeken át szolgálta a magyar kajak-kenu sportágat, hiszen 1951 novemberében egy tanmedencében ismerkedett meg a sportággal; azóta odaadó híve, művelője, népszerűsítője, oktatója – utóbb pedig krónikása is a kenuzásnak. Tanítványai közé tartozott többek közt Foltán László, Hoffman Ervin és Kozmann György is. Generációkon át eredményesen végzett tréneri munkája nyomán mesteredzői címben részesült.

A harmadik Arany Érdemérme díjazottja az estének Kadler Gusztáv volt, aki eredményes kajakos pályafutásának lezárása óta a győri szakosztály vezetőjeként – motorjaként járul hozzá a sportág egyik legmeghatározóbb vidéki bázisának töretlen sikereihez. Húsz éven át a szövetség általános alelnöki tisztségét töltötte be, két éve pedig regionális működésért felelős alelnök.

Ezt követően átadták a különböző szakágak legjobbjainak járó díjakat. A magyar maratonisták fantasztikus világbajnokságot zártak az idén, a hat arany-, kilenc ezüst- és három bronzéremmel toronymagasan az éremtábla élén végeztek. A női kajakosoknál Kiszli Vanda lett az év legjobbja, aki a tavalyi párosban szerzett aranyérme után 2018-ban egyéniben is feljutott a csúcsra, míg párosban Európa-bajnok lett Mihalik Sárával.

Az év maratoni férfi kajakosa Boros Adrián és Solti László lett, a páros az idén Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes lett. A maratoni kenusoknál a vb-bronzérmes Dóczé Ádám győzött, míg az év maratonedzője Kiszli Vanda és a Kiszli, Mihalik páros trénere, Kluka József lett.

Az év paraversenyzőit is díjazták, a nőknél tavalyhoz hasonlóan az idén is – a vb-n kajakban és kenuban is negyedikként zárt – Varga Katalin kapta a díjat, míg férfiaknál a kajakban vb-ezüstérmes Suba Róbert is sokadszor nyerte el az elismerést. Mindkettőjük felkészülését Csamangó Attila és Győrfi Tamás irányítja, így nem csoda, hogy az év paraedzői is ők lettek.

A gyorsasági kajak-kenusok díjazásával folytatódott az este. Az ifjúsági és az U23-as versenyzők rekordot rekordra ostromoltak a rengeteg éremmel, amellyel hazatértek a világ- és Európa-bajnokságról, valamint az ifjúsági olimpiáról.

Az ifi korosztályban a lány kajakosoknál a YOG-on és a világbajnokságon is aranyérmes Rendessy Eszter, a lány kenusoknál az ifi vébén ezüst- és bronzérmes Nagy Bianka, a fiú kajakosoknál az 500-on és 1000 méteren is vb-címet nyert Kós Benedek, a fiú kenusoknál pedig az Eb-bronzérmes Kocsis Ádám lett az év legjobbja. Az év ifi edzője Kós Benedek trénerének, Nyerges Attilát választották.

A felnőtt gyorsasági kajak-kenusok is kiváló évet zártak, elég csak azt megemlíteni, hogy a portugáliai világbajnokságon a pontverseny élén végzett Magyarország. Hat arany-, egy ezüst- és két bronzérmet nyertek versenyzőink a vébén, az olimpiai számokban három arany, egy ezüst és egy bronz a mérleg, amellyel Tokióban is kiegyeznénk.

Ami az év legjobbjait illeti, a női kenusoknál az összesen négy vb- és Eb-érmet (ebből egy ezüst olimpiai számban) szerzett Balla Virág lett az év legjobbja. A női kajakosoknál sem fért kétség a győztes kilétéhez, a szülés után visszatért olimpiai bajnok Kozák Danuta úgy nyert a vébén három aranyat, az Eb-n pedig két aranyat és egy ezüstöt, hogy mindegyik érmet olimpiai számban szerezte.

A férfi kajakosoknál a király számban, 1000 egyesben Eb-ezüstérmes, a vébén negyedikként zárt Kopasz Bálint lett az év legjobbja, akit itthon 500 és 1000 méteren sem lehetett legyőzni, míg a férfi kenusoknál a magyar bajnokságon mindkét egyes számban magabiztosan diadalmaskodó Bodonyi András nyerte a díjat.

Az év edzője Kozák Danuta trénere és egyben férje, Somogyi Béla lett.

Az est hivatalos részének zárásaként bejelentették, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség kiemelt partnere, a Mercedes-Benz Hungária Kft. márkanagykövet-csapata 2019-ben bővül. Az idei eredményei, valamint a pályafutása eddigi alakulása alapján már hat versenyző ülhet jövőre ilyen autóban. Az eddigi márkanagykövetek közül Kozák Danuta, Kammerer Zoltán és Kopasz Bálint is Mercedessel folytatja, mellettük jövőre Kárász Anna, Medveczky Erika és Balla Virág került be a támogatottak közé.

A gálán készült fotók Facebook-oldalunkon megtekinthetőek:

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.

Szeged a legtökéletesebb versenyhelyszín

Kovács Katalin a 31 világbajnoki címéből kilencet Szegeden nyert, így talán nincs nála autentikusabb versenyző, ha arról kell nyilatkozni, hogy milyen érzés hazai pályán vb-aranyat szerezni.

Hír

„Sportolóként nagyon utáltam azt a kérdést, hogy melyik a legkedvesebb világbajnoki címem, mert mindegyikért nagyon sokat dolgoztam, és mindegyik mögött van egy sztori. Így azonban, hogy harmadik éve nem versenyzem, a szegedi vb-címek jutnak először eszembe, és szinte ugyanúgy várom az idei világbajnokságot, mint aktív koromban, előjönnek az érzések, hogy milyen fantasztikus dolog hazai közönség előtt szerepelni” – mondta a háromszoros olimpiai bajnok kajakos.

Kovács Katalinnak az 1998-as szegedi vb azért volt emlékezetes, mert akkor nyerte az első világbajnoki aranyát (K4 200 m), a 2006-os vb azért, mert hat (!) aranyat szerzett, a 2011-es pedig azért, mert a K2 200-on és K4 500-on nyert vb-címe volt az utolsó két világbajnoki elsősége. „Nem a 2011-es volt a legjobb vb-szereplésem, de olimpiai számban is nyertünk, és ráadásul a három szegedi vb-m közül az volt az egyetlen verseny, amely kvalifikált az olimpiára. Leírhatatlan volt a hangulat, ezért is marad emlékezetes számomra a 2011-es szegedi esemény” – mondta Kovács.

A kajakkirálynő folyamatosan testközelből tapasztalhatta meg, hogy miként fejlődik a maty-éri pálya, ám talán a létesítmény idei fejlesztése lesz a legnagyobb, ami két szegedi vb között történt a pályával. „Kicsit irigykedem is a többiekre, hogy ilyen kiváló körülmények között versenyezhetnek. Már akkor is fantasztikus volt a pálya, amikor én kajakozhattam Szegeden, mindig minden nemzet nagyon örült, ha ide kellett jönni, mert tényleg tökéletes versenyeket rendeztünk. Mindig is le volt maradva tőlünk a világ a szervezést tekintve. Ez lesz az első szegedi vébém szurkolóként, de nagyon élvezem ezt az életet is, és alig várom, hogy augusztusban a helyszínen drukkoljak a magyaroknak.”

Hogy milyen változások történtek azóta a Maty-éren?

A 2011-es állapotokhoz képest valóban komoly ráncfelvarráson esett/esik át a létesítmény, köszönhetően a kiemelt állami támogatásnak, hiszen mintegy 2 milliárd forintból épül újra a pálya. A legutóbbi vébén az osztósziget helyén még nádas volt, most pedig híd vezet majd át a szigetre. A televíziós közvetítés kamerái költöznek át a sziget oldalára, így a képernyő előtt ülők is láthatják majd, hogy mennyire fergeteges hangulatot teremt a lelátókon helyet foglaló több mint tízezer néző.

Szélesebbek lesznek az utak, nagyobb lesz a versenyzői terület, ahova két sportolói lounge-t is kialakítanak a szervezők, itt kedvükre pihenhetnek kényelmes ülő- és fekvőalkalmatosságokban kivetítők előtt a versenyzők és a csapatok tagjai. A 2011-es vébén még a sátraikban lazítottak a főszereplők. Számukra szintén kényelmesebb lesz, hogy korábban Szeged városában kellett átvenniük az akkreditációt, de a megnövelt versenyzői területnek köszönhetően már a helyszínen letudhatják az akkreditációs folyamatokat – tudtuk meg Berényi Pétertől, aki 2011-ben a vb szervező bizottságának titkára volt, a 2019-es világbajnokságon pedig a szervező bizottságban az ügyvezető igazgatói posztot tölti be.

Berényi Péter hozzátette: a tavalyi világkupán is bemutatkozott számos újítás egyike az eredményhirdető átalakulása lesz, a célbaérés után a döntősök visszaeveznek a díjátadó pódiumhoz, a döntők ideje alatt DJ és hangulatfelelős, több látványos produkció, valamint számos színes bejátszás teszi még hangulatosabbá a versenyt. Továbbá rengeteg kiegészítő programot kínál a vásárváros és a szponzorfalu a vébén, amely kicsiktől a nagyokon át egy teljes családnak tartalmas kikapcsolódást jelenthet. Szintén rendkívül fontos újítás lesz az A lelátó befedése, így az ott helyet foglalók a várható meleg ellenére is hűvösebb, árnyékosabb helyről izgulhatják végig a futamokat.

Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke szerint a 2011-es világbajnokság nemzetközi tekintetben is egy mérföldkő volt, ami rengeteget javított a sportág megítélésén, így a verseny után kiváló visszajelzések érkeztek a nemzetközi szövetségtől és a szurkolóktól is.

Mi is nagyon szerettük rendezői oldalról a 2011-es vébét, amelynek a kampánya rendhagyó volt, az idén pedig a sportprezentációban, tehát a helyszíni élményben szeretnénk új színt vinni, egyedülálló izgalmakat fogunk biztosítani mindenki számára

– mondta Schmidt Gábor.

Jose Perurena, a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség elnöke is csak elismerően beszélt a szegedi rendezésű versenyekről. „A kajak-kenu sportág szerelmesei Magyarországot, azon belül különösen Szegedet a sportág legendás helyszínének tekintik. Az itteni közönség ráadásul mindig színes, lelkes, és nem utolsó sorban rendkívül hozzáértő. A sportolók nagyon szeretnek itt versenyezni, hiszen a szegedi sportesemények hangulata minden alkalommal arra ösztönzi őket, hogy a maximumot hozzák ki magukból. Számukra tehát ez a legtökéletesebb környezet, ha szeretnék kvalifikálni magukat a jövő évi tokiói olimpiai játékokra. Tudjuk, hogy a szervezők mindent megtesznek azért, hogy az idei világbajnokság a valaha volt legjobb legyen minden tekintetben. Kiemelten izgalmas időszak ez a sportág számára, és biztosak lehetünk benne, hogy Magyarország és Szeged szervezésében a gyorsasági kajak-kenu versenyek a legjobb kezekben vannak.”