Mégse

Hullámhegyen, Tokió felé

A 2018-as portugáliai világbajnokságon magabiztosan győzött K-1 1000 méteren, és szintén aranyérmet szerzett a női négyes tagjaként, így megújult energiákkal készül a szezonra a 25 esztendős Bodonyi Dóra. A felkészülés során továbbra sem törekszik a „falkaszellem” követésére, de mint mondja: alapvetően azért társaságkedvelő. Akár moziról, akár kajaknégyesről van szó…

Hír

– Magányos harcosok mindig voltak a sportágban. Bizonyos értelemben téged is közéjük sorolnak. Tudatos részedről ez az elkülönülés?

– Igen, tudatos. Nem szeretek kirakatban lenni.  Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kedvelem a társaságot, vagy nem szeretem azokat az embereket, akikkel együtt versenyzek; csak nekem ez így jobb… Jó a kapcsolatom mindenkivel, nem vagyok egy mufurc ember, de ha munka van, akkor az a fontos, és így jobban tudok a feladatokra koncentrálni.

– Edzőtársakra viszont időnként mindenkinek szüksége van…

– Persze, azért én is csapatban edzek, bár nem nagy létszámú csoportról van szó és nem is csak lányok alkotják. A téli felkészülésnél mindenképp előny volt, hogy együtt tudtunk dolgozni, úszni-futni, kondizni. Nagy segítség, hogy itt vannak körülöttem.

– Kik ők?

Katrinecz Rita, Csikós Zsóka, Gál Péter és Bogár Gábor. Minden évben indulnak nemzetközi versenyeken. Amúgy vegyes csapat, nagyon.

– A közelmúltban az egyik földiddel, Dombvári Bencével készítettünk interjút, akit nemes egyszerűséggel „a szarvasi viking”- ként aposztrofáltunk. Most az jutott eszembe, hogy te is ebből a nemzetségből származol. Mit gondolsz, mi az a sajátos erőforrás, amit magatokban hordoztok?

– Nyilván nem így születtünk, de az biztos, hogy nagyon jó nevelő egyesület a szarvasi. Többen is vagyunk, akik onnan indulva felnőtt világversenyeken veszünk részt. Nyerges Attila a kezdetektől fogva mindig odafigyelt ránk. És ez nem csak múlt időben érvényes: Szarvas most is remek hely…

– Mi a legkedvesebb emléked azokból az időkből?

– Én nagyon szerettem Velencén versenyezni. Nem is versenynek fogtuk fel: az volt a nyaralás. Már csak azért is, mert nagyon el se tudtunk menni máshová az edzések miatt. Olyankor levonult az egész család. A szüleim jóban voltak Bence, meg Rohony Balázs szüleivel. Nagyon jó társaság gyűlt össze mindig.

– Hallottam olyan feltételezésről, hogy a viszonylagos elkülönülésed éppen a vidéki létből való indulásból ered. Van ebben valami igazság?

– Nincs, egyáltalán nincs. Gyerekkorom óta élsportoló vagyok, ebbe az állapotba nőttem bele és nem tudom, milyen az, ha valaki Pesten kezd. Annak pedig, hogy én vidékről indultam, soha, semmiféle hátrányát nem láttam.

– Ettől eltekintve viszont több fejezetet is megéltél már az eddigi pályád során…
– Nekem több hullámvölgyem is volt, a felnőttek közt is; azok után pedig mindig számot kellett vetnem, hogyan legyen, mint legyen, akarom-e én ezt… 2016-ban volt az utolsó ilyen, akkor Hadvina Gergővel kezdtem el dolgozni. Azóta tényleg azt látom, hogy évről-évre előbbre tudok lépni, minden évben sikerül elérnem azt, amit előtte megbeszéltünk és ez megerősít abban, hogy érdemes csinálni.

– A legutóbbi hullámvölgy átvészelésében mi segített számodra?

– Valójában nem egy konkrét dolog, vagy esemény befolyásolt. Az igazság az, hogy a 2016-os évre nem úgy készültem, ahogy illett volna és még így is EB ezüstérmes lettem. Ez a tény késztetett arra, hogy elgondolkodjak: ha félgőzzel ennyi mindent el tudok érni, akkor lehet, hogy ha száz százalékosan készülök, még előbbre juthatok.

– Ha most visszatekintesz, hogyan értékeled a néhány évvel ezelőtti edzőváltást?

– Úgy gondolom, hogy nagyon jó döntést hoztam. Igaz, akkor elég sokan megkérdőjelezték és nem sokan értettek velem egyet, de az elmúlt három év minket igazolt. Jól tettük, hogy kiálltunk egymás mellett.

– Mi az, ami a legfontosabb elvárásod egy trénerrel szemben?

– Talán az, hogy ő is ugyanúgy száz százalékosan beleadjon mindent a közös munkába, hogy ez legyen számára a legfontosabb.

– Sok edző teljesíti ezt a kritériumot. De ezen túl: milyen stílusban érdemes foglalkozni Bodonyi Dórával?

– Olyanban, amiben nincsenek alá,- fölérendeltség.

Fontos, hogy egyenrangú partnerként kezeljenek.

Nem arról van szó, hogy én akarom megmondani, milyen edzés legyen.  Ebbe egyáltalán nem szólok bele, sőt, vakon követem az edző meglátásait. A kölcsönös tisztelet viszont elengedhetetlen.

– A közelmúltban egy sikeres döntő után nyilatkoztad, hogy milyen sokat jelentett számodra, hogy előtte egy-egy ember mondott egy kedves szót. Ennyire lényeges számodra a környezet támogató megerősítése?

– Igen. Leginkább az, hogy elismerjék a munkámat. Nem anyagiakra gondolok elsősorban, mert az engem annyira nem motivál, inkább az erkölcsi elismerésre, hogy tudjam, számítanak rám és hogy értékesnek érezzem magam a csapaton belül is.

– Mennyi időd jut az manapság a sporton kívüli önmagadra, egy leendő hivatás építésére?

– Elég feszített a tempó. Főiskolára járok, kereskedelmet, marketinget tanulok és szeretnék majd később is a sport közelében maradni.  De a jövő évig nekem most tényleg a versenyeken van minden hangsúly és figyelem. Persze az olimpia előtt másfél évvel mindenki így van ezzel.

– Példakép, akire felnézel?

– Nagyon sokakra felnézek, magyarokra, külföldiekre egyaránt és nem csak kajakosokra. Konkrét példaképem nincsen; mindenkitől lehet és kell is tanulni.

– Személyes vezérelved?

– Nagyon maximalista vagyok. Nálam ez jó tulajdonság is, meg rossz is. Minden fekete vagy fehér.

– Sporton kívüli kedvenc tevékenységed?

– Olvasni szeretek, filmet nézni – minden olyan tevékenység, amikor nem kell megmozdulni…

– Ha film, akkor mi a favorit? Vígjáték, netán némi romantika?

– Nem… A félelmetes sztorik,  a horror. Amiben van egy kis gyilkolászás… (nevet)

– A versenypályán mi jelenti számodra a horrort?

– Ha nem tudom megcsinálni azt, amit szeretnék. Ha csak negyedik leszek, de az volt az előzetes elképzelés, akkor nem probléma. Ha viszont nem ez volt a célkitűzés, akkor nagyon bánt.

– Most milyen aktuális, „maximalista” célt tűztél magad elé?

– Szeretnék olimpiai számban indulni a VB-n, amihez mindenképp az kell, hogy 500 egyesben jó legyek. Jó lenne olyan helyen végezni, amely révén be tudok ülni egy négyesbe…

Kopasz célja: még tökéletesebb étrend, 80 kiló és két szám Tokióban

Kopasz Bálint jövőre 80 kilósan szeretne odaállni a versenyekre, a felkészülésén pedig sokat nem fog változtatni, a pihenésre azonban nagyon oda fog figyelni, hogy elkerülje a sérüléseket.

Hír

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség évvégi gáláján Kopasz Bálintot választották az Év legjobb felnőtt férfi kajakosának, ez nem csoda, hiszen ahol elindult a király számban, K-1 1000 méteren, ott nyert is 2019-ben, többek között a szegedi világbajnokságon is, de az Európa Játékokon 5000 egyesben is megverte a portugál Fernando Pimentát.

A világbajnokság után nyolc nap volt a teljes pihenő, majd megkezdte a felkészülést a tokiói előolimpiára Kopasz Bálint. „Az nagyon jól sikerült, annak nagyon örültem, mert ez biztató az olimpiára nézve – kezdte a még mindig csak 22 éves kajakos. – Amint befejeződött szeptember 15-én a verseny, utána pihentem egy hónapot, és jött az alapozó felkészülés. Hosszúkat eveztem az algyői Tiszán, Győrben is edzőtáboroztam egy hetet, nemrég pedig elkezdtem a téli felkészülést, érzem is, hogy jött fel egy kis izomtömeg. Február 22-én pedig megyünk ki melegvízi edzőtáborba Dél-Afrikába.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Today I visited the Krimml Waterfalls.

Bálint Kopasz (@balintkopasz) által megosztott bejegyzés,

Kopasz Bálint folytatja az eddig jól felépített munkát: ugyanazt az edzéstervet és étkezést próbálja továbbvinni, esetleg fejleszteni. „Továbbra is foglalkozik velem dietetikusom, akivel másfél éve dolgozunk együtt. Reméljük, hogy össze tudunk állítani egy, az eddiginél is jobb étrendet, aminek köszönhetően a teljesítményem is jobb lesz. Szeretnék tovább erősödni, tiszta izomtömeget felszedni,

remélem, hogy már 80 kilóval fogok jövőre odaállni a versenyken.

Ha emellé fenntartom az eddigi jó állóképességemet, akkor abból csak jó sülhet ki.”

A fiatal kajakos az idén egyesben parádézott, de jövőre nem zárja ki a csapathajós szereplést sem, az ugyancsak olimpiai szám, az 1000 páros jöhetne szóba nála. „Ha kijutnék Tokióba, akkor 1000 egyesen kívül is szeretnék versenyezni. Nem tudom, lesz-e a magyarok közül olyan versenyző, aki feljön arra a szintre jövőre, hogy mondjuk 1000 párosban nemzetközi versenyen is jó eredményt érjünk el, itt egy dobogós helyre gondolok. Tudom, hogy gőzerővel edzenek a srácok, és jönnek fel a fiatalok is, szóval jövőre valószínűleg nagyon jó egységek fognak összeülni.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Technogym fitnesstudio🤩-Schladmindg training camp #österreich🇦🇹 #training #workout #Technogym #performance

Bálint Kopasz (@balintkopasz) által megosztott bejegyzés,


Kopasz Bálint nagyon fontosnak tartja a megfelelő pihenőidőt, ezért a következő hetekben, hónapokban beleférhet egy-egy hosszabb szünet is a felkészülésébe. „Az ünnepek alatt még lesz időm pihenni, négy napot teljesen kihagyhatok, de ha úgy érzem, egy kis aktív mozgást berakok, például elmegyek konditerembe, mert

nagyon szeretek kondizni.

Nagyon fontos, hogy ne sérüljek meg, ez pedig csak akkor lehet, ha megadom a kellő pihenést az edzések után, szóval előfordulhat, hogy a téli időszakban akár három napokat is pihenek majd.”

Kubina Ádám lett az MKKSZ főtitkára

A Magyar Kajak-Kenu Szöveteség (MKKSZ) Elnökségének határozata 2019. december 12-től 2020. október 31-ig Kubina Ádámot nevezte ki főtitkárnak. Az évzáró ülésen mások mellett arról is döntés született, hogy a Maraton Magyar Bajnokságot 2020-tól a sportág idén szeptemberben elhunyt alelnökéről, Kadler Gusztávról nevezik el.

Hír

Az MKKSZ Elnökségének egyik legfontosabb napirendi pontja az új főtitkár kinevezése volt. A testület először határozatot hozott arról, hogy a szövetség nem ír ki pályázatot a főtitkári poszt betöltésére, majd eldöntötték, hogy az új főtitkár megbízása a jövő szeptemberi tisztújító közgyűlés miatt 2020. október 31-ig tartson.

Schmidt Gábor elnök ezután Kubina Ádámot javasolta a főtitkára posztra, az Elnökség más javaslatot nem tett, a titkos szavazáson pedig

egyhangúlag bizalmat szavazott az MKKSZ eddigi titkárságvezetőjének.

Az Elnökség tárgyalta és elfogadta az idei és a jövő évi költségvetésről szóló beszámolókat, a szabadidős szakág 2020-ra vonatkozó felkészülési programját, valamint tájékoztatót hallgatott meg a sportágspecifikus sportegészségügyi rendszer működéséről. A testület kért még néhány kisebb pontosítást a jövő évi versenynaptárban Boros Gergely szakmai igazgatótól.

A Kolonics György Alapítvány és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közös, fiatal edzőket segítő Karrier követő programjáról Csabai Edvin, az Alapítvány kuratóriumi elnöke, és Horváth Noémi projektvezető számolt be, ezt a tagok szintén elfogadták.

Az Elnökség Schmidt Gábor előterjesztése alapján egyhangú határozatot hozott arról is, hogy a következő szezontól a Maraton Magyar Bajnokság felveszi Kadler Gusztáv nevét. A szövetség néhai alelnöke rengeteget tett a maraton szakág fejlődéséért, emlékét a jövő évtől vándorkupa is őrzi majd, amelyre minden évben felkerül a bajnokságon legjobban szereplő klub neve.

Utolsó napirendi pontként az Elnökség három új tagszervezet felvételéről is döntött, ezzel a szövetségnek már 170 tagja van.