Mégse

Fontos a sportkapcsolatok erősítése

Kedden meglátogatta a helyi edzőtáborban készülő magyar kajak-kenu válogatott tagjait Király András László, Magyarország Dél-afrikai nagykövete. A diplomata elmondta, hogy régi kapcsolat fűzi a sportághoz és munkája fontos részének tekinti, hogy erősítse a két ország sportkapcsolatait.

Hír

„Csodálatos élmény volt személyesen találkozni az olimpiai-, világ és Európa-bajnok magyar sportolókkal, ráadásul nekem a kajak valamint a kenu régi kedvenc sportom, hosszú évekkel ezelőtt mindkettőt próbáltam, örülök, hogy tudtam találkozni a mieinkkel – kezdte mondandóját a nagykövet, aki szívesen beszélgetett és szerepelt közös fotókon csapatunk tagjaival, sőt még a motorcsónakba is beült, hogy testközelből kövesse sportolóink edzését.

„Közel 3 éve dolgozom diplomataként ebben az országban, kollégáimmal a tevékenységünk egyik fontos sarokpontja, hogy próbáljuk előre mozdítani a magyar és a dél-afrikai sportkapcsolatokat. Ennek az országnak olyan kivételes földrajzi és éghajlati adottságai vannak, hogy itt a magyar sportolók kiváló körülmények között készülhetnek a téli hónapokban és ezzel talán versenyelőnybe is kerülhetnek. Az a feladatunk, hogy a magyar kajak-kenu sportág képviselőit összekapcsoljuk a helyi vállalkozókkal és sportszerető emberekkel és ezzel megteremtsük egy hosszú távú együttműködés alapjait.”

A diplomata hozzátette, a helyiek különösen kedvelik a kajak-kenu sportágat, ugyanis az afrikai kontinensen nagyra értékelik a fizikai erőt és az egyéni teljesítményt. Király András László szerint azért, mert ezek a tulajdonságok voltak a kulcsai annak, hogy fel lehetett építeni egy modern társadalmat Afrika déli részén.

„A magyar sportolókat pedig különösen szeretik a dél-afrikaiak, mert kivételesen kedves emberek – zárta mondandóját Magyarország pretoriai nagykövete.

Parázs csaták után nagy buli

Május elsején ismét megrendezik a Vass István Masters Kajak-Kenu Emlékversenyt és Römi Évadnyitó Sárkányhajó Maratont a csepeli telepen. Változás az eddigiekhez képest, hogy ezúttal egyesben versenyeznek egymással a kajak-kenusok.

Hír

A kezdeményezés még a 2000-es évek elején indult Römi Majális néven, ahol masters kenusok térdeltek össze párosban a csepeli telepen, amelynek szíve-lelke Vass István volt. Az edzőként és később pótolhatatlan technikai vezetőként tevékenykedő Pista bácsi 2005-ben hunyt el, a nevét 2006 óta viseli a verseny, amely azóta jelentősen átalakult.

Vass István 2005-ben hunyt el

Az első versenyen ott volt többek között Csabai Edvin 17-szeres maraton világbajnok kenus is, aki Kerepesi Istvánnal párban rögtön győzni is tudott. Ekkor még az volt a szabály, hogy egy masters kenus mellé egy aktív versenyző térdelt be.

„Fantasztikus hangulatúak voltak mindig is ezek a versenyek – kezdte Csabai Edvin. – Olyan kiváló kenusok eveztek ott, mint Kolonics Gyuri, Kozmann Gyuri vagy Hüttner Csaba. Bár azóta jelentősen átalakult a lebonyolítás, de nagyon örülök neki, hogy minden évben meg tudjuk rendezni az emlékversenyt, amelyben fontos szerepe van Reményi Péternek. Pista bá ikonikus alakja volt nemcsak a csepeli telepnek, hanem a magyar kajak-kenu sportnak is, örülök, hogy a nevét viseli a rendezvény.”

A futamok után közös ebéd várja a versenyzőket (a kép a 2008-as emlékversenyen készült)

Hüttner Csaba négyszer állhatott világbajnokságon a dobogó tetején, a Vass István Emlékversenyt azonban még nem tudta megnyerni. „Persze ennek nem is ez a lényege, de az tény, hogy mindig parázs csaták voltak az indulók között, hiszen sportemberként mindig mindenki nyerni akart – emlékezett vissza a kajak-kenu válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya.

Utána mindig jó kis bulik voltak,

és arra is jó ez a rendezvény, hogy összehozza azokat, akik nem ugyanazon a területen tevékenykednek már. Én például volt csepeli párommal, Szuszkó Lacival indultam az elmúlt években, aki már nem a kajak-kenu sportban dolgozik, de a versenynek köszönhetően évről évre fel tudjuk eleveníteni a régi emlékeket. Nagyszerű dolog ez a verseny, jól visszaadja azt a hangulatot, amit még akkor éltünk ott át, amikor a csepeli telep szíve-lelke, Vass István még élt.”

A főszervező Reményi Péternek nevelőedzője volt a korábbi remek szakember, jelenleg pedig már a 14. Vass István Emlékversenyre készül. „Nagyon jó szívvel emlékszem vissza ezekre a rendezvényekre, mindig kiváló hangulatúak. Valami apróságot mindig változtatunk rajta, előbb csak kenusoknak szólt, aztán csatlakoztak a kajakosok is, öt éve pedig a sárkányhajósok is itt rendezik az évadnyitó versenyüket. Mióta ők csatlakoztak,

400-500 ember fordul meg aznap a telepen.

Délelőtt a masters kajak-kenusoké a vízfelület, délután pedig a sárkányhajósoké. Az idén annyi változás lesz, hogy most először nem párosban, hanem egyesben versenyeznek majd a kajakosok és a kenusok. Nagy szeretettel várunk mindenkit erre a kiváló hangulatú versenyre!”

A VERSENYKIÍRÁSRÓL

A masters kajak-kenu versenyen 500 méteren K-1 férfi kajak, K-1 női kajak és C-1 férfi kenuban hirdetnek győztest három korosztályban is: 40-49 év, 50-59 év és 60 felettiek között. Nevezési díj nincs, viszont hajóról és lapátról mindenkinek magának kell gondoskodnia. A technikai értekezlet 9.00 és 9.30 között lesz, a futamok 10.00-kor indulnak, az eredményhirdetésre várhatóan már délben sor kerül.

Délután rendezik az Évadnyitó Sárkányhajó Kupát, amelyen 22 fős csapatok mérkőznek meg mix kategóriában (kötelezően legalább nyolc női versenyzővel), kormányost minden csapatnak magának kell hoznia. A táv 4000 méter, a rajtot egy 1000 méteres egyenes, majd három 1000 méteres kör követi. A versenyen a nevezők számától függően előfutamok is lehetnek. Itt 12.30 és 13.30 között várható a technikai értekezlet, a futamok pedig 14.00-kor kezdődnek.

A nevezéseket a reka.balazs@mkksz.hu címre várjuk április 25-ig.

Minden további részlet a versenykiírásban olvasható, amely ide kattintva tölthető le.

Várunk mindenkit szeretettel, kedvcsinálónak pedig egy rövid videó a tavalyi emlékversenyről:

Vass István emlékverseny from Sárkányhajó MKKSZ on Vimeo.

Júliusra elkészül a felújított szegedi kajak-kenu pálya

Sajtóbejárást tartott a Nemzeti Sportközpontok (NSK) és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) a Szegedi Olimpiai Központban, ahol a létesítmény történetének legnagyobb szabású beruházása zajlik. A jelentősen megújult és kibővített maty-éri pálya július végére készül el, augusztusban már negyedszer ad otthont gyorsasági kajak-kenu világbajnokságnak.

Hír

A bejáráson részt vett többek között az Emberi Erőforrások Minisztériumából Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke, a 2019. évi szegedi kajak-kenu vb szervezőbizottságának vezetője, Hüttner Csaba, a felnőtt kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya, valamint Kopasz Bálint Eb-ezüstérmes kajakos.

Szabó Tünde szerint a Magyar Kormány számára fontos, hogy minél több sportágnak adja meg azokat a feltételeket, hogy a legnagyobb eseményeit hazánkba tudja hozni.

„Kajak-kenuban már voltak itthon nagy világesemények, de olyan gyorsan fejlődik maga a sportág, hogy a sportlétesítményekben is követnünk kell ezt a fejlődést.

A kajak-kenu a legeredményesebb magyar sportág,

és ahhoz, hogy a legjobb körülmények között szerepelhessenek a versenyzők, a sportlétesítményeket is fejlesztenünk kell. Minden országból örömmel érkeznek Szegedre, és ha már olimpiai kvalifikációs világbajnokságnak adunk otthont, akkor nem engedhetjük meg, hogy ne a legjobb feltételek között rendezzük meg a vébét” – nyilatkozta a sportért felelős államtitkár.

Schmidt Gábor szerint a Magyar Kormány jelentős támogatásával megújuló létesítmény a mostani beruházás befejezése után már nemcsak a versenysportot szolgálja majd, hanem szabadidősport-események lebonyolítására is alkalmas lesz, ezzel hozzájárulva a lakosság egészségmegőrzéséhez.

„Ez a beruházás kezdettől fogva úgy állt össze, hogy ne csak a kajak-kenut szolgálja, hanem más sportágakat is, például a triatlont, a hosszútávúszást, a horgászatot vagy akár a gördeszkázást. Fontos volt, hogy ez egy olyan szabadidős létesítmény legyen, amelyet a mindennapokban Szeged lakossága is használni tud. A vébé szempontjából a legnagyobb változás az osztószigeti híd, valamint az új utak és parkolók, amelyekkel tágasabb lett a pálya” – mondta Schmidt Gábor.

A Maty-éren a 156 méter hosszú, 3,5 méter széles osztószigeti híd, valamint az átvágási híd, a 2,6 kilométeres új út építése és a már meglévő, öt kilométer út felújítása mellett számos fejlesztést hajtanak végre. Felújítják a rajtgépet, a pályarendszert, 1000 négyzetméternyi pontont szereznek be, épül két új médiastég, átépítik a díjátadóhelyet a fotósok és a tévék számára, valamint modernizálják a teljes csapadékvíz-rendszert.

Új területek vásárlására is lehetőséget adott a kormányzati támogatás, a pálya keleti oldalán négy hektáron parkolót és médiaközpontot alakítanak ki, a déli zárógát mögötti mély terület feltöltésével pedig rendezvényhelyszínt lehet ott kialakítani.

A lelátókat és a VIP épületet lefedik, a céltornyot felújítják és bővítik, lecserélik a motel épületének és a hajótároló burkolatának szigetelését, valamint felújításra kerül a barakk, a porta és a régi üzemeltetési épület is.