Felvenni a ritmust

Pénteken a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közgyűlése a Kaposvári Vízügyi SC vezetőedzőjét, Faludy Andrást választotta a szövetség szakmai alelnökének. Az új sportvezetővel készítettünk interjút.

Hír

Kezdjük a legfontosabbal: szűk környezetében, Kaposváron hogyan fogadták a hírt?

Nagyon örültek neki, óriási megtiszteltetés ez mindannyiunk számára. Jó érzés, hogy a vidék ezáltal is nagyobb hangsúlyt kap a sportágban – mondta Faludy András. – Bemutatkozóként annyit rólam, hogy 1988-tól kajakoztam Kaposváron, 2002-ben cukorbetegség miatt hagytam abba az aktív sportot, azóta edzőként dolgozom a városban. Természetesen utánpótlásedzőként kezdtem én is, ma már a klub vezetőedzője vagyok, saját nevelésű versenyzőm Horváth Lilla és Környei Mihály, de példának okáért Borhi Zsombor és Szigeti Krisztián is nálam fejezte be pályafutását.

Hogyan vetődött fel a szakmai alelnöki poszt?

A sportágfejlesztési bizottságban betöltött szerepem kapcsán többen megkerestek, gondolkodási időt kértem, hiszen egyeztetnem kellett a családommal, a klubbal és a munkahelyemmel is, mert földrajz-testnevelés szakos tanár vagyok Kaposváron. Mivel mindenki támogatásáról biztosított, így megpróbáltam.

Meglepte, hogy ilyen nagy arányú győzelmet aratott?

Váratlan volt, és jó érzéssel tölt el, hogy ilyen nagy a bizalom irányomba. A parton mindenkivel jó kapcsolatot ápolok és örülök, hogy látják bennem azt a tudást, hátteret és szakmaiságot, amely ehhez a feladathoz kell.

Egy esztendővel a riói olimpia előtt ez nagy kihívás is, nem?

Természetesen az, de Vaskuti István mindenben támogat, segít benne, hogy felvegyem a ritmust. Együttműködünk majd a bizottsági üléseken, és szeretném azt a szakmaiságot továbbvinni, ami az ő nevéhez fűződik.

Az edzősködést most félreteszi?

Nem szeretném feladni. Kaposváron mindig is szoros kooperációban készítettük a versenyzőket. Ha éppen nem érek rá, az edzőtársaim kisegítenek.

Edzői konzultáció már Tokió jegyében

Október végén Japánban, a 2020-as olimpiai játékok helyszínén járt Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, valamint Hüttner Csaba felnőtt szövetségi kapitány. A szakemberek szerdán az olimpiai terepszemlén látottakat osztották meg a szakma képviselőivel, edzőkkel, egyesületi vezetőkkel.

Hír

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség székházában tájékoztatta a szakmát Hüttner Csaba felnőtt szövetségi kapitány és Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke a 2020-as olimpia előkészületeiről. Október végén egy kisebb magyar delegáció járt Japánban, ahol szakembereink az olimpiai pálya mellett feltérképezték a szállás és edzéslehetőségeket is a Szigetországban.

“Az edzőket ma tájékoztattuk a Japánban tapasztaltakról, arról, hogy milyen benyomásaink vannak az olimpiai pályáról és a körülményekről. A pályánál a hullámzás kulcsfontosságú kérdés, a japán szervezők most azon dolgoznak, hogy miként oldják meg a hullám elvezetést a betonfalak között, hogyan létesítsenek hullámfogókat, illetve hullámtörőket a pályán. A szakmát a két preferált szállodáról is tájékoztattuk, valamint megmutattuk azt a helyszínt is, amely jó edzőtáborozási lehetőséget jelenthet a magyar csapat számára – mondta Hüttner Csaba.

A szerdai megbeszéléséne 12 szakember volt jelen, többen is megfordultak már Ázsiában, Japánban, Szingapúrban, Malajziában, így Hüttner Csaba arra volt kíváncsi nekik milyen tapasztalataik vannak az akklimatizációval kapcsolatban. Tóth László 2003-ban ott volt Japánban az ifjúsági világbajnokságon, amelyen kiváló eredményeket könyvelhettek el versenyzőink.

“Mi csak az utolsó pillanatban érkeztünk meg a versenyhelyszínre, itthon készültünk az eseményre, de úgy tapasztaltuk, hogy a versenyzők számára két-három nap elegendő volt az akklimatizálódásra. Nehézséget a magas páratartalom és az erős hullámzás jelentett, de fiataljaink, akik közül többen a Dunán nőttek fel így is helyt tudtak állni. Nyilván egy olimpiai felkészülés egészen más előkészületet igényel, így a vezetőség tervei szerint jövőre két csapat is elutazik Japánba, hogy tesztelje az átállás nehézségeit, felmérje, milyen kényelmetlenségekkel jár a hosszú utazás. Ami még kulcsfontosságú lesz majd, hogy milyen ételeket tudnak enni versenyzőink a szigetországban, bár ahogy hallottuk, nem csak az ázsiai, de az európai konyha ízvilágából is választhatnak a sportolók” – tette hozzá Tóth László.

A rendszer magasabb szintre lép

Fontos határozatokat fogadott el a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) múlt héten megrendezett közgyűlése. Dr. Baráth Etele szerint a "sportág parlamentje" nagy lépéseket tett a középtávú fenntarthatóság érdekében és azért is, hogy főleg regionális szinten megtalálja az együttműködési lehetőségeket más szabadtéri sportokkal, illetve gazdálkodó szervezetekkel is.

Hír

Tavaly decemberben, a MKKSZ tisztújító közgyűlésén választották meg a közgyűlés elnökének Dr. Baráth Etelét. Idén ősszel először rendezett a sportág olyan közgyűlést, ami elsősorban szakmai kérdésekben fogadott el határozatokat.

“Olyan témákat tűztünk napirendre, amelyek szoros összefüggésben állnak egymással. Bármennyire elcsépelt fogalomnak tűnik, de a fókuszban a fenntarthatóság kérdése volt – mondta Dr. Baráth Etele. – Határozat született arról, hogy a tavaszi közgyűlésre alternatív költségvetést kell tervezni, ami felkészül egy anyagi szempontból nehezebb időszakra. Ennek a határozatnak az a jelentősége, hogy az egyesületek képviselői ezzel önmagukra nézve vállaltak kötelezettségeket és ésszerű módon költik el a rendelkezésükre álló forrásokat. Rengeteg pénz jutott a rendszerbe, az infrastruktúrális fejlesztések nagy része lezajlott, mostantól olyan beruházásokra kell költeni, amelyek a költségek csökkentését, illetve a fenntarthatóságot szolgálják. Szintet léptünk azzal, hogy ilyen kérdéseket meg tudtunk vitatni.”

A közgyűlés a kajak-kenu sport regionális szerkezetének további erősítésével is egyetértett.

“Ezzel szorosan összefügg, hogy elsősorban régiós szinten megtaláljuk a közös munka lehetőségét más szabadtéri sportokkal. Szeretnénk olyan klasztereket létrehozni, amelyek közösen fellépve alakítanak ki együttműködést a saját régiójukban a sporttal, vagy a környezetvédelemmel, egészséges életmóddal összefüggő tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekkel.”

Magyarországon is működik olyan gazdasági szövetség, amely tömöríti a magyar GDP 40-50%-át kitermelő vállalatokat. Ezeknek a cégeknek tevékenységük miatt a környezetvédelemmel kapcsolatban van felelőségük, vagy önként vállalnak felelőséget akár egészségügyi programokban. Az alakuló klasztereknek a tervek szerint ezekkel a cégekkel kell partnerséget kialakítani.

“A kajak-kenu sportágnak van barter megállapodása sportszergyártó cégekkel, akik az együttműködés keretében olcsóbban adják nekünk a termékeiket. Közvetlenül tudná támogatni az egyesületeket, ha például energiaitermelő szervezetekkel is tudnánk hasonló szerződést kötni. Ez jelentősen megváltoztathatná az egyes régiókban a sportszponzorációt is.”

A közgyűlés a sportág fenntarthatóságot segítő kérdések megtárgyalása mellett tudomásul vette a kajak-kenu specifikus diagnosztikai-egészségügyi központról és a hozzá tartozó informatikai rendszerek, eszközök kiépítéséről szóló tájékoztatót is.

A közgyűlés felkérte a Szövetség vezetését, hogy tárja fel azokat a partnereket, akikkel ezen a területen hosszabb távú érdemi együttműködést lehet kialakítani, és mindezek ismeretében vizsgálja meg a „szabadtéri” sportokat együttesen, ezen belül a kajak-kenu sportágat is szolgáló együttműködés lehetséges formáit és ezt egy éven belül terjessze a sportág közgyűlése elé.