Mire a sárkányhajók teljes díszbe öltöztek a versenyzők is késszen álltak. A hajók vízre rakása komoly csapatmunkát kíván, de a szurkoló barátok bíztatására könnyedén ment minden, így az összhang már a parton is megvolt.
Elsőként a Tatai csapat rajtolt el, majd 20 másodperces időközönként a két Römi csapat és végül a Merkapt sárkányai. Dübörgő robajjal suhantak el a hajók, és ahogy távolodtak, úgy mosódott egybe a dobok különböző ritmusa egy fura szólammá. Zengett tőlük a Soroksári Duna, életet lehelve a horgászok egyhangú várakozásába. Az első forduló a Csőhíd pillére volt, ahol a másodikként induló Römi csapat már átvette a vezetést így bíztatva a tatai csapatot még nagyobb erők mozgósítására. Volt, aki az A1-es behajtást tiltó táblát kerülte meg a pillér helyett, így tisztelegve ősi hazája előtt. A kanyar után újra az evezősöké volt a feladat, hogy minél előbb elérjék a Gubacsi híd pillérét, hogy kormányosuk teljes erővel nekifeszülve egy újabb kormányzási manőverbe kezdhessen. A kicsit széthúzódott mezőny egy újabb kör, összesen kb. 6-7 kilométer megtétele után érkezett célba.
A jól megérdemelt munka után következhetett a szórakozás. Az érmeket és a kupát Kolonics György adta át elsőként a Römi 1-es csapatának, másodikként a Tatai csapatnak és harmadikként a Römi 2-es sárkányainak. A gulyás elkészült, a sörcsap előállt és folytatódott a verseny…
Köszönet minden résztvevőnek és szervezőnek, hogy létrejöhetett ez a verseny.
