Mégse

Elhivatottságban fáradhatatlan

Legalább tíz évet letagadhatna a korából – állapítottuk meg legutóbbi személyes találkozásunk alkalmával. Persze, meg sem fordult a fejében soha ilyesmi, már csak azért sem, mert minden egyes napra büszke, amelyet a sportág ügyét szolgálva tölthetett. Kilencven éves Székffy Géza - aki nemcsak edzőként, hanem hajótervezőként is beírta nevét a magyar kajak-kenu történetébe.

Hír

Az aktivitás a kezdetektől jellemző volt rá. 80 évvel ezelőtt már szervezett keretek közt sportolt: tornázott a Ganzban, ahol később inaséveit is kezdte. Az ottani cserkészcsapatban kóstolt bele a vízitúrázás, majd a kajakozás örömeibe, még a háborús évek alatt. 1947-ben már válogatott kajakosként állhatott rajthoz a Bécsben rendezett nemzetközi versenyen, ahol két aranyérmet is a nyakába akasztottak. A külföldön elért sikerek jó óment jelentettek a folytatásra nézve, ám ’48-ban – noha tagja volt az olimpiai válogatott keretnek – még túl fiatalnak tartották ahhoz, hogy kiutazhasson Londonba.

– Tudja, azokkal az időkkel kapcsolatban máig bennem maradt egy emlék: az olimpia előtt két héttel a Vasárnapi Sportban megjelent egy írás, mégpedig egy kiemelt vezércikk, aminek az volt a főcíme, hogy: „Úri sport az evezés”. Alatta pedig: „Proli sport a kajak.” Hát, ilyen viszonyok voltak akkor. Sokáig meg is őriztem azt az újságot. Azokból az évekből persze sok nagyszerű emlékem is van. Olyan versenyzőkkel evezhettem együtt, mint Urányi János, Andrássy Gyula, vagy Granek István. Velük négyesben is indulhattam 1949-ben, egy Lengyelországban rendezett versenyen.

A versenyzőként átélt idők után 1955-től kezdett edzőként tevékenykedni is saját nevelőegyesületében, majd annak megszűnése után a Dózsában, az MHS-ben illetve ’59-től a Fradiban, ahol egészen a nyolcvanas évek közepéig trénerkedett. Ez idő alatt számos olyan tanítvány felkészítésében közreműködött, akikből később jeles bajnokok lettek – mint például Hesz Mihály vagy Fehérvári Vince. A nevét azonban – ahogy a hasonló módon, civil munka mellett edzősködő kollégák esetében – sosem kötötték közvetlenül a nagy eredményekhez.

– Akkoriban, amikor még Babella László volt Hesz Mihály edzője, kéthetente küldtem nekik edzésterveket, amit aztán közösen végrehajtottak. Valahol talán ez is hozzájárult a későbbi teljesítményekhez.

A tréneri feladatok mellett a sportág technikai fejlesztésében is részt vett, kezdve attól, hogy még versenyzőként, az akkori sporttársakkal, köztük Granek Istvánnal létrehozták az első, még kezdetleges hazai tanmedencét.

– Sikondán edzőtáboroztunk éppen, és ott alakítottuk át úgy az edzéseinket, hogy

az uszodában egy létrát tettünk keresztbe a medencén és úgy eveztünk a víz tetején, a létrán ülve.

Később ebből az ötletből táplálkozva valósult meg a Körcsarnok pincéjében az az első igazi tanmedence, amiben a víz megfelelő áramlása is biztosítva volt és már korszerűnek mondhattuk.

Székffy Géza egyébiránt civil foglalkozását tekintve is a vízhez kötődött, hiszen 1956-ban hajómérnökként szerzett diplomát. Az Óbudai Hajógyár üzemvezetőjeként hatalmas folyami tolóhajók megalkotásán dolgozott, magánemberként pedig több sporthajót is tervezett.

– Hatlaczky Ferenc első füles hajója mellett én is terveztem egy „Kácsa” nevű füles négyes kajakot, ami olyan keskeny volt, mint amilyet most használnak a válogatottak. Az akkori versenyzők – az én nagy bánatomra – nem is tudták megülni, így aztán odaadták a szegedieknek használatra. Terveztem hetes kenut is, aminek a sorsát az pecsételte meg, hogy a négyes kenuk váltak nemzetközileg elfogadottá.

Az életművet azonban így is kivételes odaadás és kitartó lelkesedés jellemezte. Az 1999-ben mesteredzői címmel elismert szakember jóval nyugdíjazás után is fáradhatatlannak bizonyult: edzői hivatását 2005 végéig folytatta a százhalombattai DESE kötelékén belül, melynek elnöki tisztségét is ellátta.

Pályájára visszatekintve büszkeséggel tölti el, hogy a magyarok jelentősen hozzájárultak a sportág fejlődéséhez és hogy a hajdani újságcikkben említett megítéléshez képest nagy mértékben megváltott a kajakozás ázsiója.

10 ösztöndíj a jövő reménységeinek

Megtartotta évértékelő eseményét, és egyben évzáróját a Kolonics György Alapítvány a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) rendezvényközpontjában, a Stopper állóhajón. A vacsorán megkapta az elismerést a "Jövő Reménységei Program" idei tíz díjazottja, a tavaly három ifjúsági világbajnoki címet szerző Kőhalmi Emese pedig átvehette a Kolonics-díjat, ami a magyar kajak-kenu sport utánpótlásának legfontosabb elismerése.

Hír

Csabai Edvin, a Kolonics Alapítvány kuratóriumi elnöke beszámolt a szervezet tavaly elvégzett munkájáról. A már szokásos emlékevezés, és emlékfutás mellett rendkívül sikeres volt a szegedi világbajnokságon megrendezett Kolonics, a sportlegenda kiállítás is az Alapítvány szervezésében.

“2019-ben folytatódott a Karrierkövető program, a Granek István tanulmányi ösztöndíj program, és természetesen a Jövő Reménységei programunk is – mondta Csabai Edvin. – Örülök, hogy sikerült CD-t kiadnunk a régi kenus dalokból Wichmann Tamás közreműködésével, valamint annak is, hogy a kenukirályról szóló dokumentumfilmet nagy sikerrel mutatta be az Alapítvány. Továbbá hatalmas fegyvertény, hogy tavaly háromszor annyi támogatás folyt be hozzánk az SZJA 1%-okból, mint egy évvel korábban, ami nem elsősorban a pénz miatt fontos, hanem azért, mert ez mutatja, hogy

fejlődik a Kolonics Alapítvány társadalmi beágyazottsága.”

A Jövő Reménységei Program idei nyertesei a korábbi évekhez hasonlóan hat hónap alatt 240 ezer forint támogatást kapnak. A díjazottak ösztöndíját évek óta kizárólag magánadományokból fedezi az Alapítvány.

“Tavaly 2,8 millió forint adomány jött erre a programra, ami hatalmas siker. Ez idén lehetővé tette, hogy szakáganként 2-2 ösztöndíjat ítéljünk oda a kiírt pályázat elbírálása után, ezen kívül lett egy különdíjasunk, valamint a paraszakág legnagyobb reménységét is be tudtuk venni a programba” – mondta Kárai Péter, az MKKSZ alelnök, az alapítvány kuratóriumának tagja.

Az idei díjazottak:

Opavszky Réka – női kenu

Győri Ivett Juliannak – női kenu

Kulcsár Csenge Emese – női kajak

Máró Anna – női kajak

Böszörményi Bendegúz – férfi kenu

Vass Zoltán – férfi kenu

Ozsgyáni Bence Alex – férfi kajak

Tamási Zsombor – férfi kajak

Kiss Péter Pál – parakajak

Reisz Benedek – férfi kajak (különdíj)

A Pacs-Pacs Községi Sportegyesület versenyzője, Opavszky Réka 2018 után már másodszor kapta meg a díjat. A sződligeti kenus a pályázaton nyert pénzen ezúttal is osztozik párjával, Gönczöl Laurával.

“Két éve én nyertem ilyen ösztöndíjat már, tavaly Laura, most pedig nagyon meglepődtem, hogy megint “minket” díjaztak. Nincsenek igazán hosszú távú terveink még, idén leszünk első éves ifik, biztos, hogy ezúttal is párosban fogunk versenyezni. Köszönjük szépen az elismerést, a kapott pénzt idén is sportruházatra költjük, és az edzőtáborok utiköltségét fedezzük belőle” – mondta a fiatal kenus hölgy.

Az ünnepi eseményen a Magyar Kajak-Kenu Szövetség évente odaítélésre kerülő Kolonics-díját, vagyis a magyar utánpótlás legmagasabb rangú elismerését 2019-es teljesítménye alapján Kőhalmi Emese kapta meg, aki három aranyérmet szerzett az ifi világbajnokságon.

“Nagyon örülnék neki, ha idén is hasonlóan sikeres évem lenne, de akkor sem leszek boldogtalan, ha egy árnyalatnyival kevesebb jó eredményt érek el.

Megkapni ezt a díjat egy valóságos álom,

Kolonics György a mi sportágunk legnagyobb példaképe, miután mindenkinél alázatosabb, és kitartóbb sportoló volt, valamint rendkívül barátságos ember. Az egymillió forintos támogatást új lapátra, edzőtáborra, és egy komoly pulzusmérőre fogom költeni” – mondta Kőhalmi Emese, aki nem zárta ki, hogy a tavaszi tájékoztatóversenyen már a felnőtt női kajakos mezőnyben is kipróbálja magát.

Budapestre látogatnak Európa legjobbjai

Az idén végre Budapest is komoly kajak-kenu világversenyt rendezhet 2020. július 20-26. között, hiszen Magyarországon kerül sor az ifjúsági, U23-as és felnőtt maraton Európa-bajnokságra, méghozzá egy teljesen új helyszínen. Erről kérdeztük a verseny egyik főszervezőjét, Weisz Róbertet.

Hír

„A Magyar Kajak-Kenu Szövetség szeretett volna Budapesten rendezni egy nemzetközi versenyt, és mivel gyorsasági kajak-kenu pálya még nincs a fővárosban, így esett a választás a maraton Európa-bajnokságra, amelyre soroksári Duna szakasz kiválóan alkalmas. Nagyon örülünk annak, hogy végre a főváros is otthont adhat egy ilyen jeles eseménynek” – mondta Weisz Róbert szövetségi kapitány, aki egyben az Eb technikai vezetője is.

A Daru-domb és az előtte fekvő terület lesz az Európa-bajnokság központja. A domb és Kolonics sétány közötti lépcsős partvonal akár lelátónak is megfelel, a szervezők úgy terveziuk, hogy a sétány magasságában lesz a rajt, a befutó és a futószakasz is.

„A maratonnál általában a rajt egy klasszikus stégről történik, de az elmúlt időszakban több versenyen a síkvízen is ismert rajtgépből indultak a kajak-kenusok. Mi is vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy ezt tudjuk csinálni. A rajt után folyásiránnyal lefelé indul majd el a mezőny, 1700 méterrel lejjebb lesz a forduló, ez már belelóg a csepeli kajak-kenu pályába. A felső fordulót a Kolonics sétányhoz tesszük, hogy

minél közelebb vigyük a nézőkhöz ezt az izgalmas részt.

Egy kör 3,6 kilométer lesz, ebből 100 méter a futószakasz. A verseny befejező kiskörében egy kilométert kell megtennie a mezőnynek, a végén pedig folyásiránnyal szemben lesz a befutó” – vázolta fel a pályáról való tudnivalókat Weisz Róbert.

A szövetségi kapitány hozzátette, hogy a magyar versenyzőkön már érezni, hogy nagyon készülnek az Eb-re, amelyet második alkalommal rendez meg Magyarország (korábban Győr látta vendégül Európa legjobbjait).

„Valószínűleg az idén meg is fordul a prioritás a vb és az Eb között, mert versenyzőink nagyon szeretnének hazai közönség előtt bizonyítani. Mi ehhez minden segítséget meg is adunk, úgy tervezzük, hogy az Európa-bajnokság előtt

még egy edzőtábort tartunk majd a versenyhelyszínen.

A kontinenstorna előtti két nap, július 20-án és 21-én a masters Európa Kupát rendezzük meg ugyanezen a helyszínen, így addigra már teljesen kész lesz a pálya, akkor is lesz lehetőségük versenyzőinknek megszokniuk a környezetet. Az idén a világbajnokságra, amely egy hónappal később lesz, nem is rendezünk második válogatót, hanem az országos bajnokság alapján kerül kihirdetésre az Európa-bajnoki keret, amelyen csak egy gyengébb Eb-szereplés esetén változtatunk.”

A futamokról drónok segítségével élő közvetítés is lesz az interneten, de a helyszínre kilátogató nézők is láthatják majd a történéseket egy nagy kivetítőn.

Várunk mindenkit szeretettel a maraton Európa-bajnokságra júliusban!