Mégse

Egymást segíthetik olimpiai kvótákhoz férfi kenusaink

Vécsi Viktor és Hüttner Csaba szerint is nagyon jó úton halad a magyar férfi kenu, amely az utóbbi években kisebb kátyúba került. A novemberben elindított, rendszeres, többhetes összetartásoknak köszönhetően a legjobb kenusok megkaphatják azt a motivációt, amely az olimpiai kvóták kiharcolásához szükséges.

Hír

November elején, Tatán kezdte el a közös munkát a magyar férfi kenuválogatott, majd újabb kétszer három hetet töltöttek a versenyzők ugyanitt, egyszer pedig Mátraházára vonultak edzőtáborba néhány napra. A héten a negyedik háromhetes közös munkának álltak neki, továbbra is Tatán és továbbra is Vécsi Viktor irányítása alatt.

Az első edzőtáborban Kiss Tamás, Kiss Balázs, Mike Róbert, Korisánszky Dávid, Bodonyi András, Viola Viktor, Hajdu Jonatán, Fekete Ádám és Dóri Bence vett részt, ez a kilencfős társaság azóta nyolcfősre csökkent.

„Viola Viktor került ki, aki úgy döntött, hogy inkább a klubjában készül, nem szeretett volna ennyit távol lenni. Nincs ezzel probléma, nyolcan folytatjuk a munkát” – kezdte Vécsi Viktor, aki a többiekkel viszont szinte maradéktalanul elégedett.

„A harmadik hónap végén bátran állíthatom, hogy kiváló a srácok hozzáállása, nagyon szorgalmasak, elvégeztük azt a munkát, amit terveztem. A neheze azonban majd csak ezután jön, márciusban, amikor vízre szállunk” – utalt a szakember arra, hogy öt hétre Dél-Afrikába utazik a kenusokkal melegvízi edzőtáborba.

„A vízi munka sokkal több feszültséget hordoz magában.

Amikor télen egy konditeremben vagyunk, ott nem marad le az ember az edzőtársaitól, legfeljebb kevesebb sorozatot csinál, vagy kisebb súllyal dolgozik, de az nem olyan látványos, mint amikor a vízen megelőzik. A dél-afrikai edzőtábort követően tisztább képet fogok kapni mindenkiről” – mondta Vécsi Viktor, aki egyedül nem fogja bírni a dél-afrikai munkát, ezért Varga Zsolt, a KSI edzője is a csapattal tart majd.

„Fizikailag is kevés leszek arra, hogy nyolc ember mozgását szépen beállítsam, ezért kértem a Magyar Kajak-Kenu Szövetségtől, hogy legyen ott velem valaki, legalább az első három hétben. Varga Zsolt tökéletes választás. Mi személy szerint 20 éve nagyon jó viszonyt ápolunk egymással, de ami ennél is fontosabb, hogy komoly rutinja van ebben a szakmában.”

Vécsi Viktor korábban elmondta, hogy számít a többi klubedző segítségére is, és bármikor áll a rendelkezésére bárkinek, aki kíváncsi versenyzője állapotára, vagy aki meg szeretné látogatni őket valamelyik összetartáson. „Nagy igény nem jelentkezett erre, de ez lehet, hogy azért van, mert van egy zárt Facebook-csoportunk, ahova feltöltöm a kollégáknak részletesen az edzéseinket és a méréseimet. Továbbra is nagyon fontos a véleményük, a vízreszállásnál pedig pláne szükségem lesz majd a segítségükre” – mondta a szakember.

Vécsi Viktor komoly feladatot kapott

Hüttner Csaba mindegyik tatai összetartáson többször is meglátogatta a kenusokat, szerinte a párosok összeállításánál, a versenyzők technikájának beállításánál az eddigieknél több szerepet kapnak majd a klubedzők. A szövetségi kapitány összességében úgy véli, hogy eddig nagyon jól sült el ez az újítás, hogy a legjobb férfi kenusok együtt edzenek.

„Azt látom, hogy jó hatással van a versenyzőkre, hogy együtt készülnek. Fontos most is leszögeznem, hogy nem azért történt ez a változtatás, mert nem bíznánk meg a klubedzőkben, ugyanis mindenhol nagyon jó helyük van a versenyzőknek. Viszont annyira beszűkült a kenus mezőny, hogy a klubok egy-egy kiemelkedő kenusa egyszerűen beleszürkült a csoport munkájába. Ha nincs ellenfeled az edzéseken nap mint nap, akkor

önkénytelenül is belekényelmesedsz a munkába.

Így azonban minden pillanatban egymásra koncentrálnak, egymásért és egymással is küzdenek a kvalifikációért. A korábbi évek kenus sikerei is akkor születtek, amikor a meghatározó versenyzők együtt készültek.”

Hüttner Csaba szerint mindegyikük bizonyította a különböző korosztályos versenyeken, hogy rendkívül tehetséges kenus, szerint már csak annyi dolguk van, hogy maguk is elhiggyék, hogy el tudják érni az olimpiai kvalifikációs helyeket. Még akkor is, ha ez nem lesz könnyű, hiszen csupán két szám (egy egyes és egy páros) van, amiben kvalifikálhatják magukat a tokiói játékokra.

A világ- és Európa-bajnok Hüttner Csaba tudja, mi kell a sikerhez, ha kenuról van szó

„Viszont ehhez most minden körülmény adott: elzártan készülhetnek, be van osztva nekik, hogy mikor és mit esznek, dietetikus és gyógytornász jár hozzájuk, rendszeresség van az életükben, csak az edzéssel kell foglalkozniuk. Csupán egy dolgot kell hozzátenniük a munka mellet: a motivációt, amelyet remélhetőleg azzal meg is kapnak, hogy a legjobb versenyzőkkel együtt készülhetnek.”

Vécsi Viktor és Hüttner Csaba célja, hogy a vízreszállást követően több versenyképes párost is össze tudjanak rakni. „Persze rajzolódik valami a fejemben, de butaság lenne a szárazföldi edzések alapján dönteni – mondta Vécsi. – El kell kezdenünk gyűjteni a kilométereket, és azután összerakni legalább két olyan párost, amely nemzetközi versenyeken is össze tudná mérni az erejét, és akiket a szegedi világbajnokságon való indulásért meg tudnánk versenyeztetni. Mellettük pedig a két-három egyesmenő küzdhetne meg egymással a vébéért.”

A férfi kenusok a következő olimpián már nem versenyezhetnek 200 méteren, mostantól csak a két 1000 méteres számot, az egyest és a párost rendezik meg nekik a játékokon, ahova főleg az idei, szegedi világbajnokságon lehet kvótát szerezni.

Kubina Ádám lett az MKKSZ főtitkára

A Magyar Kajak-Kenu Szöveteség (MKKSZ) Elnökségének határozata 2019. december 12-től 2020. október 31-ig Kubina Ádámot nevezte ki főtitkárnak. Az évzáró ülésen mások mellett arról is döntés született, hogy a Maraton Magyar Bajnokságot 2020-tól a sportág idén szeptemberben elhunyt alelnökéről, Kadler Gusztávról nevezik el.

Hír

Az MKKSZ Elnökségének egyik legfontosabb napirendi pontja az új főtitkár kinevezése volt. A testület először határozatot hozott arról, hogy a szövetség nem ír ki pályázatot a főtitkári poszt betöltésére, majd eldöntötték, hogy az új főtitkár megbízása a jövő szeptemberi tisztújító közgyűlés miatt 2020. október 31-ig tartson.

Schmidt Gábor elnök ezután Kubina Ádámot javasolta a főtitkára posztra, az Elnökség más javaslatot nem tett, a titkos szavazáson pedig

egyhangúlag bizalmat szavazott az MKKSZ eddigi titkárságvezetőjének.

Az Elnökség tárgyalta és elfogadta az idei és a jövő évi költségvetésről szóló beszámolókat, a szabadidős szakág 2020-ra vonatkozó felkészülési programját, valamint tájékoztatót hallgatott meg a sportágspecifikus sportegészségügyi rendszer működéséről. A testület kért még néhány kisebb pontosítást a jövő évi versenynaptárban Boros Gergely szakmai igazgatótól.

A Kolonics György Alapítvány és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közös, fiatal edzőket segítő Karrier követő programjáról Csabai Edvin, az Alapítvány kuratóriumi elnöke, és Horváth Noémi projektvezető számolt be, ezt a tagok szintén elfogadták.

Az Elnökség Schmidt Gábor előterjesztése alapján egyhangú határozatot hozott arról is, hogy a következő szezontól a Maraton Magyar Bajnokság felveszi Kadler Gusztáv nevét. A szövetség néhai alelnöke rengeteget tett a maraton szakág fejlődéséért, emlékét a jövő évtől vándorkupa is őrzi majd, amelyre minden évben felkerül a bajnokságon legjobban szereplő klub neve.

Utolsó napirendi pontként az Elnökség három új tagszervezet felvételéről is döntött, ezzel a szövetségnek már 170 tagja van.

Minden körülmények között ember legyél, fiam!

Több évtizedes utánpótlás-nevelői munkájának elismeréseként Czina László és Jancsár László kapta a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Aranylapát-díját. Mindketten a kajak-kenunak és a gyerekeknek szentelték az életüket, így abszolút kiérdemelték az elismerést.

Hír

„Nagyon meglepett, hogy megkaptam a díjat, ugyanis a kajak-kenu edzők közül rengetegen megérdemelnék, sokan végzik kimagaslóan a munkájukat. Mindenesetre

ez nem egy egyéni díj, hanem egy komoly csapatmunka eredménye

amelyet Tatán végzünk, biztos vagyok benne, hogy ezzel a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a tatai vízisportot is díjazta egyben” – mondta szerényen Czina László, aki lassan 25 éve dolgozik Tatán kajak-kenu edzőként, két éve lett főállású edző, előtte párhuzamosan egy helyi általános iskolában testnevelőként dolgozott.

„Boros Ferenc volt a nevelőedzőm, ő adott a kezembe lapátot, majd Hörömpöli Lászlónak is nagyon sokat köszönhettem. Amikor a főiskolán szakirányt kellett választani, akkor már tudtam, hogy a kajak-kenu lesz az a terület, ahol edzőként szeretnék majd dolgozni” – mondta az 58 éves szakember, aki arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb edzői pályafutásából, így felelt: „Hogy rengeteg gyerekkel és felnőttel megismertettem a sportágunkat, és sikerült folytatni azt a hagyományt, hogy a tatai gyerekek nemzetközi versenyeken tudjanak rajthoz állítani. Az is rendkívül büszkévé tesz, hogy több korábbi tanítványom is testnevelői tanári vagy edzői hivatást választott magának. Mi pedig

csak tesszük tovább a dolgunkat, folytatjuk a hagyományokat.

Az idei másik díjazott, Jancsár László nem tudta átvenni személyesen az Aranylapát-díjat, az indok talán jelzésértékű is, hogy jó helyre került az elismerés.

„Hatalmas megtiszteltetés, hogy nekem ítélték, nagyon szerettem volna Budapestre utazni, de a kollégám megbetegedett, így edzés nélkül maradt volna 35 gyerek, és én azt választottam, hogy inkább megtartom nekik az edzést” – mondta a 65 éves Jancsár László, aki 43 éve edzősködik.

A Tiszaújvárosi Vízisport Egyesületnek elnöke és edzője volt, a klub 57 év után beleolvadt a Tiszaújvárosi Kajak-Kenu és Sárkányhajó Egyesületben, most itt dolgozik edzőként, számtalan jelenlegi kollégája a tanítványa volt.

„Motorcsónak-versenyző szerettem volna lenni, de beindult Tiszaújvárosban a kajak-kenu, és ez megfogott. Hat-nyolc év versenyzés után éreztem, hogy nagyobb hasznára tudok lenni az egyesületnek azzal, ha elkezdek edzősködni. 1976-ban megépült a tanmedence, abban az évben, május 1-jén kezdtem el hivatalosan az edzői munkát. Azóta nagyon sok gyereket megtanítottam kajakozni és úszni, nem tudom megmondani, hogy mennyi tanítványom nyert magyar bajnoki címet” – mesélte Jancsár László, akinek versenyzőként nem voltak nagy eredményei.

„Szorgalmas és megbízható versenyző voltam, ugyanezt próbálom belenevelni most is a gyerekekbe. Nincs olyan hét, hogy ne mondjam el legalább egyszer, hogy az a legfontosabb, hogy

Minden körülmények között ember legyél, fiam!

Tisztességgel és becsülettel neveltem a gyerekeket, és készítettem fel a versenyekre, mindig is hittel, szívvel és alázattal tettem, amit tettem. Hogy meddig tudom még ezt csinálni? A szívemben örök fiatal vagyok, és nagyon remélem, hogy még sokáig tudok a gyerekekkel dolgozni, mert amikor közöttük vagyok, akkor az számomra a világ legszebb és legbékésebb pillanata.”

Köszönjük mindkettőjük áldozatos munkáját és további sok sikert, jó egészséget kívánunk nekik!