Egy furcsa vb, magyar érmekkel

Hat arany-, hat ezüst- és három bronzérem volt a magyar csapat mérlege a velencei sárkányhajó klub-világbajnokságon, amely sok nehézséget hozott a csapatok számára.

Hír

Nyolc magyar csapat indult a múlt hétvégén befejeződött velencei sárkányhajó klub-világbajnokságon, amely számos magyar érmet hozott. Noha az olasz szervezés méltatlan volt a világbajnokság színvonalához, a magyar csapatok fegyelmezetten, a külső körülményeket kizárva abszolválták a versenyt.

„Valóban méltatlan körülmények fogadták a versenyzőket, így elsőként szeretném megköszönni a csapatainknak, hogy türelmesen, fegyelmezetten az áldatlan állapotokhoz igazodva próbáltak meg versenyezni, jó eredményeket elérni – mondta Patyi Melinda, a sárkányhajó szakág vezetője. – A verseny rajtjára sem a hajók, sem a pálya nem állt készen, az ár-apály miatt csak bizonyos időintervallumokban lehetett megrendezni a versenyeket, az első nap után újra kellett írni a programot, s a parton lévő körülmények sem voltak méltóak a világbajnokság színvonalához. A versenyzőink sokkal több érmet is elhozhattak volna, a Szegedi Sárkányhajó Klub versenyzői, akik taroltak az Európa-bajnokságon nem tudtak érvényesülni ezen a pályán. Nap, mint nap komoly döntéseket kellett meghozni a verseny lebonyolításával kapcsolatban, s én személy szerint is nehéz helyzeteket éltem meg, hiszen a magyar csapat vezetőjeként, a nemzetközi szövetség sárkányhajó bizottságának a tagjaként és versenybíróként is jelen voltam, képviselnem kellett az érdekeket. Minden tiszteletem azoké a csapatoké, a versenyzőké, akik türelmesen, felülemelkedve a nehézségeken végigcsinálták ezt az egy hetet, ami többek állítása szerint is összehasonlíthatatlan volt a júliusi szegedi sárkányhajó Európa-bajnoksággal.  Külön szeretnék gratulálni az érmes csapatoknak: a Dunai sárkányok Vác, az Óbudai sárkányok, a Dragon Aqua, a Retroaktív dragons, a Kimlei Sárkányok és a Römi KKSK csapatának.”

A furcsa világbajnokság után a magyar csapatok nem állnak le, jövő hétvégén Sukorón még vár rájuk egy felvonás, hiszen a hagyományos, év végi Nagydíjon állnak majd rajthoz.

 

Venice 2017 Results- HUN 2

Akit dinamitnak hívnak

A Magyar Kajak-kenu Szövetség pénteken választotta meg a sportág idei legjobbjait. Az utánpótláskorú lányok között a kajakos Gazsó Alida Dórkára és a kenus Nagy Biankára esett a választás, a fiúk közül kajakban Varga Ádám, kenuban pedig a Slihoczki Ádám, Szőke Attila kettős lett a legjobb. A KSI SE 17 éves kajakosát, Gazsó Alida Dórát kérdeztük az idei eredményeiről, erősségeiről és terveiről a díjátadót követően.

Hír

A kajak-kenusoknak most már biztosan lezárult az évad, az Egerben megtartott közgyűlést és szakmai konferenciát követő gálaesten ugyanis kihirdették az esztendő legjobb versenyzőit. A sokéves hagyományokhoz híven nemcsak a felnőttek, hanem az utánpótláskorúak közül is kiválasztották azt a négy sportolót, akik a szakemberek döntése szerint teljesítményükkel kiemelkedtek társaik közül. A lányok közül Gazsó Alida Dóra lett a legjobb kajakos, Nagy Bianka pedig a legjobb kenus. A fiúk között kajakban Varga Ádám lett a kiválasztott, kenuban pedig páros, mégpedig a Slihoczki Ádám, Szőke Attila kettős nyerte el az év legjobbjának járó címet.

A 17 éves Gazsó Alida Dóra az idén elsőéves ifjúsági korú versenyzőként lett ötszáz méteren egyesben világbajnok. De már 15 évesen ORV-t nyert, s tavaly serdülőként zsebelt be két vb-aranyat az ifjúságiak között. Edzőjét, Gintl Andreát nem lepte meg tanítványa eredménye.

− Bár Dorka még fiatal, benne volt a levegőben, hogy akár meg is nyerheti a világbajnokságot. Nagy pofont kapott az Eb-n, de talpra állt, és bebizonyította, mire képes, amiért büszke vagyok rá. De ő ilyen, ha valamiben hisz, akkor azt végig is viszi bármi áron. Kicsit ugyan még kell nógatni, szüksége van az edzői támogatásra, de amint összeállnak a dolgok a fejében, akkor nagyon jó teljesítményre képes. Tavaly sokat dolgoztunk a csípő- és lábmunkáján, ami a későbbiekben sokat segíthet még neki – jellemezte versenyzőjét a KSI SE edzője, Gintl Andrea.

A díjátadót követően Gazsó Alida Dórának tettük fel a kérdést, számított-e arra, hogy az idén ő lesz az év legjobb fiatal kajakosa?

− Egyáltalán nem számítottam rá, hiszen a többiek sem voltak nálam gyengébbek. Nagyon jólesett és nagyon örülök neki. De szerintem a lányok mind megérdemelték volna, nem csak én.

− Nem jöttek kicsit korán a sikerek?

− Az igaz, hogy nagyon nagy nyomás van rajtam, de tudomásul veszem, ezzel együtt kell versenyeznem. Érdekes, de nekem pont ez ad erőt a folytatáshoz. Az is motivál, hogy jönnek mögöttünk a picurkák, és ugyanúgy nyomják, mint mi. Én pedig meg akarom tartani a helyemet, amiért tudom, hogy keményen kell edzenem.

− Tökéletes versenyzéssel, nagy fölénnyel nyerted meg a világbajnoki címet. Pedig a főpróbán, az Európa-bajnokságon még a dobogó közelébe sem kerültél.

− Nagy csalódás volt a hetedik helyem, még akkor is, ha nem a kontinensviadal volt a főversenyünk. Valójában az én hibám volt, nem voltam ott fejben. Akkor fájt, de most már örülök neki. A legjobbkor jött az a pofon. Tanultam a hibámból, és még egy lapáttal rátettem az edzéseken, és fejben is sokat gyúrtam a világbajnokságra. Edzőmmel, Gintl Andreával gyakoroltuk a hasonló helyzeteket. Hátrányból indultam az edzéseken, és meg kellett tanulnom beérni a többieket. A világbajnokságon már minden ment magától.

− Mit gondolsz, mi az erősséged?

− Nagyon jó a fizikumom és az izomzatom, amitől elég robbanékony vagyok. Az egyik edzőm Dinamitnak hív. Fejben is ott tudok lenni, ha kell, ami szintén nagyon fontos. Az idén három másodpercet tudtam ötszázon javítani annak köszönhetően, hogy megtanultam csípőből és lábból is kajakozni. Nem volt könnyű, Andrea vagy százszor rám szólt edzésenként, míg a végére ösztönös lett. Nagy munka volt. Most alapozzuk igazából a szép technikát, azt hiszem, van még mit csiszolni rajta.

− Rövid- vagy hosszú távra tervezel, amikor az eredményeidre gondolsz?

− Csak a jövő évi ifjúsági világbajnokság lebeg a szemem előtt. Nagyon szeretnék ötszázon egyest menni, és csapathajóba is, talán a négyesbe beülni.

− Nagyon szép neved van. Kitől kaptad?

− A dédnagymamám választotta az Alidát, amely a német Adelheidből származik. Az iskolában mindenki így szólít, a kajakosok között azonban csak Dorka vagyok. Ha felnőttkoromban valakit nem ismerek meg, a megszólításból tudni fogom, hogy sport- vagy iskolatársam volt-e az illető.

forrás: utanpotlassport.hu/Gy. Szabó Csilla

Edzői konzultáció már Tokió jegyében

Október végén Japánban, a 2020-as olimpiai játékok helyszínén járt Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, valamint Hüttner Csaba felnőtt szövetségi kapitány. A szakemberek szerdán az olimpiai terepszemlén látottakat osztották meg a szakma képviselőivel, edzőkkel, egyesületi vezetőkkel.

Hír

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség székházában tájékoztatta a szakmát Hüttner Csaba felnőtt szövetségi kapitány és Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke a 2020-as olimpia előkészületeiről. Október végén egy kisebb magyar delegáció járt Japánban, ahol szakembereink az olimpiai pálya mellett feltérképezték a szállás és edzéslehetőségeket is a Szigetországban.

“Az edzőket ma tájékoztattuk a Japánban tapasztaltakról, arról, hogy milyen benyomásaink vannak az olimpiai pályáról és a körülményekről. A pályánál a hullámzás kulcsfontosságú kérdés, a japán szervezők most azon dolgoznak, hogy miként oldják meg a hullám elvezetést a betonfalak között, hogyan létesítsenek hullámfogókat, illetve hullámtörőket a pályán. A szakmát a két preferált szállodáról is tájékoztattuk, valamint megmutattuk azt a helyszínt is, amely jó edzőtáborozási lehetőséget jelenthet a magyar csapat számára – mondta Hüttner Csaba.

A szerdai megbeszéléséne 12 szakember volt jelen, többen is megfordultak már Ázsiában, Japánban, Szingapúrban, Malajziában, így Hüttner Csaba arra volt kíváncsi nekik milyen tapasztalataik vannak az akklimatizációval kapcsolatban. Tóth László 2003-ban ott volt Japánban az ifjúsági világbajnokságon, amelyen kiváló eredményeket könyvelhettek el versenyzőink.

“Mi csak az utolsó pillanatban érkeztünk meg a versenyhelyszínre, itthon készültünk az eseményre, de úgy tapasztaltuk, hogy a versenyzők számára két-három nap elegendő volt az akklimatizálódásra. Nehézséget a magas páratartalom és az erős hullámzás jelentett, de fiataljaink, akik közül többen a Dunán nőttek fel így is helyt tudtak állni. Nyilván egy olimpiai felkészülés egészen más előkészületet igényel, így a vezetőség tervei szerint jövőre két csapat is elutazik Japánba, hogy tesztelje az átállás nehézségeit, felmérje, milyen kényelmetlenségekkel jár a hosszú utazás. Ami még kulcsfontosságú lesz majd, hogy milyen ételeket tudnak enni versenyzőink a szigetországban, bár ahogy hallottuk, nem csak az ázsiai, de az európai konyha ízvilágából is választhatnak a sportolók” – tette hozzá Tóth László.