Mégse

Deme József: arra vagyok büszke, hogy voltam valaki

Ma ünnepli 65. születésnapját olimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnok kajakosunk, Deme József. Aki a mai napig lemegy a vízre kajakozni, akit a sport még most is nevel, aki örök barátságot kötött párjával, Rátkai Jánossal, s aki Hesz Misának is köszönheti sikereit.

Hír

– A cikk tervezésekor az archívumból előkerült egy kép önről. Ül egy szép, klasszikus fahajóban és mosolyog. Ha kajakban ül, mindig megéli az elégedettség érzését?

– Mindig és igyekszem is minél több időt kajakozással tölteni. Bár nem tagadom, a házunk felújítása miatt az idén nem jutott annyi idő rá, jó, ha egy-kétszáz kilométer a kezembe került. Hatvan évig Szolnokon éltem, ott sportoltam, edzősködtem, a víz volt a mindenem, s a válásom után is olyan helyre költöztem tovább, ahol lehetőségem nyílt arra, hogy kajakozhassak. Ez az a sportág, amelytől – bármilyen szájízzel szállsz is ki a hajóból a sportpályafutásod végén – nem lehet elszakadni.

– Önnek milyen volt a búcsú?

– Fájó. Huszonkilenc évesen én mondtam fel a válogatottságot, mert nem találtuk meg a hangot az akkori kapitánnyal, Parti Jánossal. A mai mezőnyt látva kicsit furcsán hangzik ezt leírni, de öregnek tartott már minket a párommal, Rátkai Jánossal.

– Akivel gyakorlatilag a teljes pályafutását egy hajóban töltötte el. Nagyon ritka az ilyen kapcsolat…

– Bizony, hogy ritka. Olyannyira, hogy minket nem csak a sport, a közösen elért eredmények kötöttek össze, hanem a parton is igazi barátok lettünk. Ma is jön hozzám köszönteni, sokszor beszélünk egymással, sokat találkozunk, szinte olyan, mintha a testvérem lenne.

– Hogyan indult a közös utazásuk?

– Az ifjúsági válogatottban találtunk egymásra. János edzője, Satya bácsi fedezett fel minket, és szinte az első pillanattól csodálatosan ment alattunk a hajó. Én sztrókoltam, mert gyors voltam, robbanékony, afféle sprinter alkat, János mackósabb, tökéletes toló ember. Jól kiegészítettük egymást, passzolt a technikánk, a stílusunk, amit én valójában Hesz Misától koppintottam. Hetedikes kölyök voltam, amikor egy iskolai toborzásnak köszönhetően először lementem a vízitelepre. 1960-ban Várkonyi Géza csoportjában kezdtem el kajakozni, s évekig szürke eminenciás voltam ebben a sportágban. Aztán 1968-ban Hesz Misa mexikói sikerét és befutóját látva próbáltam leutánozni a technikáját, s ez olyan jól sikerült, hogy egy esztendő leforgása alatt bekerültem az ifjúsági válogatottba.

– Rátkai Jánossal megannyi sikert, világbajnoki győzelmeket, olimpiai ezüstérmet élhettek meg együtt. Melyik eredményükre a legbüszkébb?

– Büszke leginkább arra vagyok, hogy voltam „valaki” ebben a sportágban. Az akkori mezőnyben olyan vezérevezős voltam, aki mögé szívesen beültek a többiek, szerettek volna velem menni, vadásztak rám. Természetesen nagyon fontos számomra az olimpiai ezüstérem, amit egy rossz rajt után, másfél hajós hátrányból tudtunk megszerezni. És a legszebb emlékeim között szerepel a tamperei világbajnokság is, amelyen könnyedén, röhögve tudtuk megnyerni az aranyat párosban és négyesben is a legjobbak lettünk. Abban az évben egyébként a bajnokságon egyesben legyőztem Csapó Gézát is, a kajakkirályt.

– Sosem voltak egyes ambíciói?

– Nem, engem a páros és a négyes teljes mértékben kielégített, a csapathajók mindig közelebb álltak a szívemhez. Egyesben pedig kiéltem magam a bajnokságokon, a hazai versenyeken.

– Sportágunk egyik fontos mottója: Életre szóló siker. Ez az ön életében is jelentkezik, magáénak érzi ezt a mondatot?

– Teljes mértékben. A sportpályafutásom befejezése után végigjártam az edzői ranglétrát, és ahogy a beszélgetésünk elején is említettem, most, hatvanöt esztendősen is lemegyek evezni. A kajakozás nevel, formál, nem csak a testet, a lelket is. Nekem ez a sportág önbizalmat, önértékelést, tartást, motivációt adott, pedig itt nem egyszerű érvényesülni, a sikerekért itt kőkeményen meg kell küzdeni. De aki belerakja a munkát, aki megéli ezt a küzdést, az örökre összeköti az életét ezzel a sportággal.

Júliusra elkészül a felújított szegedi kajak-kenu pálya

Sajtóbejárást tartott a Nemzeti Sportközpontok (NSK) és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) a Szegedi Olimpiai Központban, ahol a létesítmény történetének legnagyobb szabású beruházása zajlik. A jelentősen megújult és kibővített maty-éri pálya július végére készül el, augusztusban már negyedszer ad otthont gyorsasági kajak-kenu világbajnokságnak.

Hír

A bejáráson részt vett többek között az Emberi Erőforrások Minisztériumából Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke, a 2019. évi szegedi kajak-kenu vb szervezőbizottságának vezetője, Hüttner Csaba, a felnőtt kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya, valamint Kopasz Bálint Eb-ezüstérmes kajakos.

Szabó Tünde szerint a Magyar Kormány számára fontos, hogy minél több sportágnak adja meg azokat a feltételeket, hogy a legnagyobb eseményeit hazánkba tudja hozni.

„Kajak-kenuban már voltak itthon nagy világesemények, de olyan gyorsan fejlődik maga a sportág, hogy a sportlétesítményekben is követnünk kell ezt a fejlődést.

A kajak-kenu a legeredményesebb magyar sportág,

és ahhoz, hogy a legjobb körülmények között szerepelhessenek a versenyzők, a sportlétesítményeket is fejlesztenünk kell. Minden országból örömmel érkeznek Szegedre, és ha már olimpiai kvalifikációs világbajnokságnak adunk otthont, akkor nem engedhetjük meg, hogy ne a legjobb feltételek között rendezzük meg a vébét” – nyilatkozta a sportért felelős államtitkár.

Schmidt Gábor szerint a Magyar Kormány jelentős támogatásával megújuló létesítmény a mostani beruházás befejezése után már nemcsak a versenysportot szolgálja majd, hanem szabadidősport-események lebonyolítására is alkalmas lesz, ezzel hozzájárulva a lakosság egészségmegőrzéséhez.

„Ez a beruházás kezdettől fogva úgy állt össze, hogy ne csak a kajak-kenut szolgálja, hanem más sportágakat is, például a triatlont, a hosszútávúszást, a horgászatot vagy akár a gördeszkázást. Fontos volt, hogy ez egy olyan szabadidős létesítmény legyen, amelyet a mindennapokban Szeged lakossága is használni tud. A vébé szempontjából a legnagyobb változás az osztószigeti híd, valamint az új utak és parkolók, amelyekkel tágasabb lett a pálya” – mondta Schmidt Gábor.

A Maty-éren a 156 méter hosszú, 3,5 méter széles osztószigeti híd, valamint az átvágási híd, a 2,6 kilométeres új út építése és a már meglévő, öt kilométer út felújítása mellett számos fejlesztést hajtanak végre. Felújítják a rajtgépet, a pályarendszert, 1000 négyzetméternyi pontont szereznek be, épül két új médiastég, átépítik a díjátadóhelyet a fotósok és a tévék számára, valamint modernizálják a teljes csapadékvíz-rendszert.

Új területek vásárlására is lehetőséget adott a kormányzati támogatás, a pálya keleti oldalán négy hektáron parkolót és médiaközpontot alakítanak ki, a déli zárógát mögötti mély terület feltöltésével pedig rendezvényhelyszínt lehet ott kialakítani.

A lelátókat és a VIP épületet lefedik, a céltornyot felújítják és bővítik, lecserélik a motel épületének és a hajótároló burkolatának szigetelését, valamint felújításra kerül a barakk, a porta és a régi üzemeltetési épület is.

 

 

Az idén is megszületik a varázslat a Balatonon

Lángossal vagy anélkül, ezen a nyáron ismét rajthoz állhatnak a vízi sportok kedvelői a magyar tenger déli partján, ahol tavaly is kiváló volt a hangulat. A 2019-es Balaton-átevezésre már várjuk a nevezéseket.

Hír

Kajakban, kenuban, SUP hátán vagy épp sárkányhajóban lapátolva is megtehető majd a közel 10 km-es táv, azon a vitorlásokból összeállított vízi folyosón keresztül, amely a déli partról vezet át Badacsonyba és vissza. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség által először megrendezett, 2018-as hagyományteremtő esemény sikere nyomán már javában zajlanak az idei program szervezési munkálatai. A július 6-án Fonyódról induló szabadidős regatta célja továbbra is az, hogy széles közönség számára kínáljon biztonságos lehetőséget egy igazán élményszámba menő sportteljesítményhez. Az élményfaktor fokozása érdekében, valamint, hogy a lebonyolítás még gördülékenyebb lehessen, néhány újítással is előrukkolnak majd a szervezők.

– Szeretnénk egész napos programot nyújtani a résztvevőknek, hogy ne csak a vízen, hanem a táv teljesítése után a parton is szórakozási lehetőségek várják a Fonyódra érkezőket – mondta Berényi Péter szervezési igazgató. – Fontosnak tartjuk a nevezési rendszer megreformálását is,

mindenképp egyszerűbb lesz a tavalyinál.

De módosításokat tervezünk a díjazás tekintetében és a vízi út kialakításában is, hogy a fordulók jobban beláthatóak legyenek.”

Tavaly a 746 hajóegység nevezésével minden elképzelést felülmúlt a jelentkezők száma. “Teljesen reális az az elképzelés, hogy még többen vesznek majd részt a programon – folytatta Berányi Péter. – Ez egy szabadidős verseny, és tavaly rengetegen jöttek úgy is, hogy reggel felkeltek, gondoltak egyet, és beneveztek. Tavaly nem reméltük, hogy ennyi érdeklődő, illetve induló lesz, de erre számítva, idén a megközelítést, közlekedést illetve a parkolást is szeretnénk megkönnyíteni a résztvevők számára.”

Az idén még gördülékenyebb lesz a nevezés

Bár a sajátos körülmények közt való evezést a nagyközönség számára hozták létre, jó néhány aktív sportoló és egykori bajnok is hajóba szállt a tavalyi megmérettetésen, és terveik szerint az idei programot sem hagyják ki.

“Számomra azért is volt meghatározó élmény, mert öt év után térdeltem újra kenuba –mesélte Csabai Edvin 17-szeres maratoni kenuvilágbajnok.

De maga a hely is hozzájárult a varázslathoz,

hiszen bár sokféle vízen versenyeztünk már, a Balaton ebből a szempontból még „szürke foltnak számított. Fantasztikus volt az is, hogy mi, öreg csontok csapathajóban, hetes kenuban tettük meg a távot és megtapasztalhattuk, hogy nem kopott meg az érzés.  Visszafelé már résztávoztunk is.”

Storcz Botond sárkányhajóban, az Olimpiai Ötpróba részeként teljesítette a kihívást, mondhatni, maradéktalanul, noha a lángosevés kimaradt. “Az élmény attól is egyedi, hogy normálisan nem engedélyezett így átkelni a Balatonon, és én nagyon élveztem, hogy most olyan perspektívából is megtapasztalhattam a tavat, ahonnan egyébként nem. Talán az a legfontosabb, hogy ez egy mindenki által teljesíthető verseny, ugyanakkor van sportértéke. Lángossal, meg anélkül is” – mondta az olimpiai bajnok korábbi kajakos.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség várja a nevezéseket ide kattintva, valamint érdemes lesz követni az esemény Facebook-oldalát is friss hírekért.