Csay Renáta megint duplázott

Ezen a hétvégén is verhetetlen volt minden idők legeredményesebb maratoni kajak-kenu versenyzője, Csay Renáta. A rutinos győri klasszis tegnap heroikus csatában lett ismét Európa-bajnok egyesben, vasárnap pedig Bara Alexandrával párosban aratott szinte rajt-cél győzelmet a másik magyar egység előtt. Európa-bajnoki címet szerzett férfi kajakban a Boros Adrián, Solti László duó is, ők pályafutásuk során először ülhettek fel a kontinens trónjára.

csayos hétvége
Hír

A női kajakpárosok versenyében tulajdonképpen csak a rajt után voltak komolyabb izgalmak. Aztán a hét körös verseny második körében kialakult a vezető boly, amiben a Csay, Bara pároson kívül ott volt a Katona Lili, Váczai Enikő egység, valamint a spanyol Barrios, Figueras duó és az egyik brit egység is. Az angolok fáradtak el először, aztán a magyarok leszakították a spanyolokat, majd a negyedik körben Csayék a fiatalabb magyar párost is, így az utolsó három körben egyedül haladva az élen, simán nyertek Európa-bajnoki címet.

Kövér Márton és Dóczé Ádám is végig az élen maradt, sokszor váltott vízen a Campos, Sanchez párossal a felnőtt férfi kenusok versenyében. A táv vége felé csak a futásoknál tudtak pár méter előnyt szerezni a spanyolok, de a vízen a mieink mindig gyorsan utolérték őket. A verseny az utolsó forduló után dőlt el, a finist Camposék kezdték kicsi előnyből és a magyarok hiába robbantottak kétszer, ezúttal nem bírtak a bombaerős spanyolokkal és ezüstérmet szereztek. Érdekesség, hogy Kövér Márton tegnap egy hasonlóan nagy finis után verte meg Campost egyesben és szerzett Európa-bajnoki címet.

Solti László és Boros Adrián viszont szintén egy óriási hajrával szerezte meg első Európa-bajnoki címét a férfi kajakpárosok mezőnyében. A 2015-ben világbajnoki címet szerző magyar egység végig az első bolyban haladva uralta a versenyt, a másik magyar duó, Mészáros Márton és Gere Bálint pedig hol leszakadt, hol felment az élen kajakozó négyesre, amelyben Borosékon kívül a két spanyol egység és az írek eveztek sokáig. Aztán letisztult a kép, az írek is lemaradtak, így a hajrát a két spanyol vízén ülve indította meg az erősebb magyar páros, amellyel szemben az ellenfelek tehetetlenek voltak, így a végére tisztán nyert Európa-bajnoki aranyérmet Boros Adrián és Solti László.

A magyar csapat végül 13 arany-, 12 ezüst, és 2 bronzérmet szerzett, ha a nem hivatalosan megrendezett csütörtöki rövid körös versenyt is figyelembe vesszük és ezzel természetesen simán nyert az éremtáblázaton.

“Az Európai Kajak-Kenu Szövetség képviselői már azzal viccelődtek, olyan szabályokat kellene hozni, hogy még a magyarok se nyerhessenek többet öt aranyéremnél egy Európa-bajnokságon. Egyértelmű a fölényünk, kimagaslunk az európai mezőnyből, ha csak a hivatalos versenyszámokat nézem, akkor is 11 aranyérmet szereztünk, az éremtáblázaton utánunk következő nemzet pedig összesen egyet. Örülök, hogy mind a négy szakág hozott érmet, hiszen az ifi női kenusok között Miskolczy Fruzsinának is összejött dobogó, a másik három szakágban pedig többek között felnőtt aranyérmeket nyertünk. Kicsi hiányérzet csak a férfi kenupáros ezüstje miatt van benne, tőlük már megszoktuk, hogy a finisben mindenkinél jobbak, ma ez nem így volt, de Kövér Márton szerint ezúttal nem volt bennük több. Nagyon tetszett, hogy egyetlen versenyzőnk sem adta fel, ha nagy hátrányba került, akkor is küzdött tovább mindenki,  az pedig külön öröm, hogy Boros Adrián és Solti László ismét bizonyította, hogy a legnépesebb, legnehezebb mezőnyben, férfi kajakban is tartósan ott vagyunk már a világelitben. Összességében jó előjelekkel várhatjuk a szeptemberi dél-afrikai világbajnokságot” – mondta az Európa-bajnokság zárásaként Weisz Róbert, szövetségi kapitány.

Átadták a Szekszárdi Kajak-Kenu SE megújult edzőközpontját

Ünnepélyes keretek között adták át a Szekszárdi Kajak-Kenu SE megújult edzőközpontját Fadd-Domboriban.

Hír

Ünnepélyes keretek között adták át a Szekszárdi Kajak-Kenu SE megújult edzőközpontját Fadd-Domboriban. Mint azt Jámbor Attila, az egyesület elnöke elmondta, a korábbi OTP-nyaraló szerkezetileg jó állapotban volt, azonban felújítást igényelt. A 15 millió forintos vételár – melynek közel 80 százalékát az SZKKSE, a fennmaradó hányadának nagy részét a szövetség és Szekszárd város önkormányzata biztosította – mellett még 30 millió forintból szedték ráncba az épületet. Új szigetelést kaptak a helyiségek, kicserélték a villany- és vízvezetéket, valamint a nyílászárókat, de az udvart is új térköves borítás fedi.

Schmidt Gábor, a szövetség elnöke kiemelte, az elmúlt évek elvégzett munkája, valamint e projekt után a regionális központ motorjává vált az egyesület. Ács Rezső polgármester pedig azt hangsúlyozta, most már minden adott ahhoz, hogy hosszú évekig válogatott, illetve világbajnok sportolókat köszönthessenek az edzőközpontban.

Cikk forrása: teol.hu

Fotó forrása: Szekszárdi Vasárnap/Kiss Albert

 

A rendszer magasabb szintre lép

Fontos határozatokat fogadott el a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) múlt héten megrendezett közgyűlése. Dr. Baráth Etele szerint a "sportág parlamentje" nagy lépéseket tett a középtávú fenntarthatóság érdekében és azért is, hogy főleg regionális szinten megtalálja az együttműködési lehetőségeket más szabadtéri sportokkal, illetve gazdálkodó szervezetekkel is.

Hír

Tavaly decemberben, a MKKSZ tisztújító közgyűlésén választották meg a közgyűlés elnökének Dr. Baráth Etelét. Idén ősszel először rendezett a sportág olyan közgyűlést, ami elsősorban szakmai kérdésekben fogadott el határozatokat.

“Olyan témákat tűztünk napirendre, amelyek szoros összefüggésben állnak egymással. Bármennyire elcsépelt fogalomnak tűnik, de a fókuszban a fenntarthatóság kérdése volt – mondta Dr. Baráth Etele. – Határozat született arról, hogy a tavaszi közgyűlésre alternatív költségvetést kell tervezni, ami felkészül egy anyagi szempontból nehezebb időszakra. Ennek a határozatnak az a jelentősége, hogy az egyesületek képviselői ezzel önmagukra nézve vállaltak kötelezettségeket és ésszerű módon költik el a rendelkezésükre álló forrásokat. Rengeteg pénz jutott a rendszerbe, az infrastruktúrális fejlesztések nagy része lezajlott, mostantól olyan beruházásokra kell költeni, amelyek a költségek csökkentését, illetve a fenntarthatóságot szolgálják. Szintet léptünk azzal, hogy ilyen kérdéseket meg tudtunk vitatni.”

A közgyűlés a kajak-kenu sport regionális szerkezetének további erősítésével is egyetértett.

“Ezzel szorosan összefügg, hogy elsősorban régiós szinten megtaláljuk a közös munka lehetőségét más szabadtéri sportokkal. Szeretnénk olyan klasztereket létrehozni, amelyek közösen fellépve alakítanak ki együttműködést a saját régiójukban a sporttal, vagy a környezetvédelemmel, egészséges életmóddal összefüggő tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekkel.”

Magyarországon is működik olyan gazdasági szövetség, amely tömöríti a magyar GDP 40-50%-át kitermelő vállalatokat. Ezeknek a cégeknek tevékenységük miatt a környezetvédelemmel kapcsolatban van felelőségük, vagy önként vállalnak felelőséget akár egészségügyi programokban. Az alakuló klasztereknek a tervek szerint ezekkel a cégekkel kell partnerséget kialakítani.

“A kajak-kenu sportágnak van barter megállapodása sportszergyártó cégekkel, akik az együttműködés keretében olcsóbban adják nekünk a termékeiket. Közvetlenül tudná támogatni az egyesületeket, ha például energiaitermelő szervezetekkel is tudnánk hasonló szerződést kötni. Ez jelentősen megváltoztathatná az egyes régiókban a sportszponzorációt is.”

A közgyűlés a sportág fenntarthatóságot segítő kérdések megtárgyalása mellett tudomásul vette a kajak-kenu specifikus diagnosztikai-egészségügyi központról és a hozzá tartozó informatikai rendszerek, eszközök kiépítéséről szóló tájékoztatót is.

A közgyűlés felkérte a Szövetség vezetését, hogy tárja fel azokat a partnereket, akikkel ezen a területen hosszabb távú érdemi együttműködést lehet kialakítani, és mindezek ismeretében vizsgálja meg a „szabadtéri” sportokat együttesen, ezen belül a kajak-kenu sportágat is szolgáló együttműködés lehetséges formáit és ezt egy éven belül terjessze a sportág közgyűlése elé.