Boros Adrián: újabb dobogó Dél-Afrikában!

Bronzérmes lett Boros Adrián a két napos dél-afrikai Fish River maratonin. Barina József tanítványa Murray Starral állt rajthoz a versenyen, amelyen nyüzsögtek a maratoni szakág sztárjai, példának okáért a dél-afrikaiak siker triója, Andy Birkett, Hank McGregor és Jasper Mocke.

Hír

Boros Adrián nem pihen. A pietermaritzburgi sikeres világbajnoki szereplés után ismét Dél-Afrika felé vette az irányt, ahol egy rangos maratoni versenyen állt rajthoz és lett bronzérmes – Carl Folscher helyett ezúttal Murray Starral. Adrián világutazása nem ér véget, hamarosan Sanghajban és Hongkongban rajtol, és ha minden jól megy, Ausztrália felé veszi az irányt. Olvassátok újabb beszámolóját.

„Szóval Fish River Canoe marathon! A világbajnokság után úgy döntöttünk az edzőmmel, Barina Józseffel, hogy mindenképpen el fogok indulni ezen a versenyen. Idén páros számot rendeznek, s úgy terveztem, hogy ezen a viadalon is Carl Folscherrel szerepelek, de ő sajnos nem tudott eljönni. Viszont ajánlott egy tapasztalt srácot, Murray Starrt, aki nem a leggyorsabb kajakos, ellenben az egyik legjobb kormányos a mezőnyben. Ismertem őt már előtte is, a Dusi maratonin többször is versenyeztünk együtt. Elég jó kormányosnak tartom magam, de ez a srác mégis felülmúl sok mindenkit a folyón, a két nap alatt, ami összesen 83 kilométer volt, egyszer sem hibázott! Az első napunk jól indult, elég nehéz zúgók vártak ránk, de simám lehoztuk mindegyiket. Mivel nem tudtunk előtte itt gyakorolni, úgy mentünk le egy-két helyen, hogy még nekem is elkerekedett a szemem, de stabilan ültünk a hajóban. Az első három helyen haladtunk mi is az Andy Birkett, Greg Louw, valamint a Stuart McLaren, Cirill Carré párossal. 38 km keresztül együtt mentünk, ami egy ilyen keskeny folyón nagyon nehéz, majd az egyik futószakasz után változott a tempó, és mi sajnos nem voltunk elég gyorsak, hogy ott maradjunk velük. A végére másfél perces hátránnyal, a harmadik helyen zártuk az első napot. A második nap elég magányosan telt, úgy nyomtuk, ahogy csak tudtuk, de nem sikerült előrébb lépni, de hátrább se. Túléltük az utolsó és egyik legkegyetlenebb zúgót (cradock wier), ami elég sok mindenkit felborít, s amitől nagyon féltem. Óriási közönség fogadott minket, akik hihetetlenül szurkoltak, s mi minden különösebb gond nélkül lejöttünk rajta. Onnan már csak négy kilométer volt hátra, és biztos voltam benne, hogy megcsináljuk. Óriási élmény ilyen helyen evezni és versenyezni, több mint ezer induló közül elsőre a harmadik helyen zárni. Nagyon boldog vagyok és annak is örülök, hogy egyre jobban mennek az itteni versenyek. Most már kezdek hozzászokni, hogy sok helyen dobogóra tudok állni, legyen az egyes vagy páros verseny. Gyönyörű évet zártam, mindenhol dobogóztam, stabil a formám, amit az edzőmnek köszönhetek, mert nagyon sokat segít. Remélem, ő is meg van elégedve a mi kis párosunkkal. A szezonnak még nincs vége, sőt, mondhatni, hogy új idényt nyitottam ezzel a versennyel. Két hét múlva Sanghajba utazok maratoni Világkupára, majd november közepén Hongkongban a szörfkajak világbajnokságon állok rajthoz. Utána, ha belefér az időmbe, Ausztráliában rajtolok. De egy biztos, a Dusit már most nagyon várom. Örülök neki, hogy nincs idő pihenni, menni kell és versenyezni tovább.”

Nem esett messze az alma a fájától…

Nagy lendülettel dolgozik a kölyök válogatott Dunavarsányban. A hét során több erőpróba elé is állították a fiatalokat, akikre a vízen és a szárazföldön is felmérések vártak. És mint kiderült: nem esik messze az alma a fájától...

Hír

Egy hétre a dunavarsányi edzőtáborba költözött a kölyök válogatott. Öt edző, Major Ildikó, Kovács Gábor, Hargittai István, Kása Ferenc és Révész Zoltán irányításával edzettek a fiatalok, akikre jó pár felmérés is várt a hat nap során. A gyerekek 2000 méteren, 10 kilométeren és Cooper-futásban mérték össze tudásukat, és a tehetségük mellett az is kiderült: nem esik messze az alma a fájától.

Férfi kajakban ugyanis 10 kilométeren Kolozsvári Gábor és Csay Renáta fia, Kolozsvári Brúnó érte el a legjobb eredményt, aki a 2000 métert megnyerő Panyik Zsombort utasította maga mögé. Van, akinek a Panyik név is ismerősen cseng, Zsombor édesapja, Panyik János és édesanyja, Dira Bernadett több téli olimpiát is megjárt biatlonosként. A Cooper-teszt során az MTK-sok fiatalja, Kollek Bálint magasodott ki a mezőnyből, aki 3280 méterrel nyerte meg a futást Kóródi Vencel előtt, de a pécsi Holczer Ákosnak és a szarvasi Keller Gergőnek is sikerült két-két dobogós helyet begyűjteni a három próba során.

A lány kajakosok között a vízen a KSI-Gyoma fiatalja, Várkonyi Sarolta vitte a prímet, aki 2000 méteren és 10 kilométeren is a legjobb tudott lenni. Előbbi számban Nemes Rékát és György Porst Hangát, utóbbiban Sági Alízt és Horváth Maját utasította maga mögé. A Cooper-teszten a kaposvári Szerafin Zsófia érte el a legjobb eredményt 2960 méterrel, a második helyen Paróczi Réka, a harmadikon Németh Alma Eszter zárt.

A férfi kenusoknál a szegedi Gyányi Levente és a DKSC-s Böszörményi Bendegúz magasodott ki a mezőnyből. Gyányi a 2000 métert és a 10 kilométert nyerte meg Böszörményi előtt, futásban azonban utóbbi versenyző volt a jobb. 2000 méteren Molnár Csanád, 10 km-en Szilágyi Balázs, míg a Cooper-tesztben Csanki Imre szerzett harmadik helyet.

Gratulálunk a fiataloknak!

 

Kammerer Zoltán hazatért

A Győr fiatal kajakosaival közösen kezdi meg a felkészülést a szezonra a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán. A 39 éves klasszis a téli alapozás után tavasszal álomcsapattal szállna vízre.

Hír

Újra csapatban?

Igen, hazatértem – felelte a Graboplast Győri Vízisport Egyesület 39 éves kajakosa, Kammerer Zoltán. A háromszoros olimpiai bajnok versenyző a múlt év után, amelyre egyetlen csapattárssal, új módszerek kipróbálásával készült fel, hamarosan újra nagyobb csoportban kezdi meg a munkát. – Novembertől Győrben, Tokár Krisztián irányításával, egy fiatal kajakosokból álló csapattal fogok edzeni. Persze, ahogyan mindig, a szárazföldi tréningeket egy ideje már önállóan elkezdtem.

Ingázik majd Göd és a Rába-part között?

A téli alapozás időszakára Győrbe költözöm, olyan lesz, mintha edzőtáborban lennék: a hétfői edzésre odautazom, és hétvégén visszajövök Gödre.

Az előző szezont egyfajta tesztévnek szánta, amelybe új edzésmódszerekkel és nevelőedzőjéhez visszatérve, szinte egyedül vágott bele – a végén K–4 1000 méteren világbajnoki ezüstérmet ünnepelhetett. Nem akarta ezt az utat továbbjárni?

Már korábban eldöntöttem, hogy ismét nagyobb csapattal folytatom. Érdekes, izgalmas év volt a tavalyi, de miután majd’ három évtizedet csapatban készültem, rájöttem, nekem az az optimális. Az előző szezonban új, szokatlan módszert próbáltam ki, és bár az első válogatón még nagyon izgultam, mi sül ki belőle, végül nem vallottam szégyent, és sikerült kivívnom a vébé-indulás jogát. Összességében jó évet zártam, akár elégedett is lehetnék…

Mégsem az?

Én ahhoz szoktam hozzá, hogy huzamosabb ideig képes vagyok stabil teljesítményre, januártól decemberig mindig tudok hozni mondjuk kilencven százalékot. Ez a mutató az előző szezonban úgy nézett ki, hogy egyszer száz-, másszor negyven százalékot nyújtottam. Túl nagy volt a hullámzás.

Azért be tud építeni egy-egy új elemet az idei felkészülésébe?

Amikor elkötelezem magam egy edző mellett, nem okoskodom, maximálisan rábízom magam. Megtisztelem azzal, hogy az általa előírt tervet követem, és nem kontárkodom a munkájába – ezúttal sem lesz másként.

Mi döntött a győri bázis mellett?

A döntés előtt átbeszéltem a helyzetet Kadler Gusztávval, akit arra kértem, ne klubelnökként, hanem a kajak-kenu sportág egyik jelentős szaktekintélyeként mondjon véleményt. Hamar arra jutottunk, ez a kézenfekvő, egyben ideális megoldás. Egyelőre a januárig tartó időszakot terveztük meg, de a tavaszi folytatáson is gondolkodtam már.

Megosztja lapunkkal, mire jutott?

Álmomban egy erős, kibővült csapatot látok a tavaszi vízre szállás idején, amelyben ott vannak a régi négyes tagjai, Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel. Minden adott a két csoport közös munkájához, nem mellékesen, nekem is sokat segítene, miután a győri csapat jelentős részét sprinterek alkotják. Én meg ugye ezer méterre készülök.

Az előző év tapasztalatáról szólva épp korábbi csapattársa, Kulifai Tamás mondta a minap: az olimpiai táv változásával speciális ötszázas felkészülésre van szükség. Ön marad az ezernél?

Én kicsit másképp vélekedem a kérdésről. Az egész pályafutásom és a többi sikeres ezres magyar kajakos eredménye is azt erősítette meg bennem, hogy aki az egy kilométeres távra tisztességgel felkészül, annak ötszázon is van keresnivalója. Nem áll tőlem távol a rövidebb táv, amelyen egy évtizeden át ugyancsak eredményesen versenyeztem, de én továbbra is az ezerméteres fő számaimban szeretnék elsősorban jól teljesíteni.

A távhoz hasonlóan a motivációja is a régi?

Épp a napokban volt harminc éve, hogy lementem az első kajakedzésemre. Azóta is minden reggel azzal az érzéssel ébredek, hogy én ezt akarom csinálni. Csak az változott, hogy már nem négyéves ciklusokban, hanem rövid távú célokban gondolkodom.

Mi a terve a jövő évre?

Szeretnék ott lenni a világbajnokságon.

 

TOKÁR Krisztián, a Graboplast Győr edzője: „Nagyon örülünk Zoli érkezésének, és életvitelszerű győri tartózkodásának. Hiszem, hogy jól döntött, miután a versenyzőink rendre jól szerepelnek a téli felméréseken. A sprinterek mellett több tehetséges ezres versenyző is van a csapatban, akik jelentős vetélytársai lehetnek úszásban, futásban és az erősítésben is. A közös munkából mindannyian profitálhatunk, a fiatalok már abból is tanulhatnak, ha csak beszélgetnek vele, míg a srácaim lendülete őt segítheti hozzá ahhoz, hogy jövőre, negyvenévesen is meglepetést szerezzen.”

Forrás: Nemzeti Sport/Pircs Anikó