Mégse

„Az elvégzett munkában hiszek”

Nevedben a sorsod – tartja a bölcsesség, amely Vízi Gábor esetében feltétlen megállja a helyét, hiszen a Dunaújvárosi Kohász egykori versenyzőjét sem a katonaság, sem egy drasztikus munkáltatói döntés, sem egy hasonlóképp megsemmisítő erejű betegség nem tudta véglegesen elválasztani attól, hogy kenus edzőként tevékenykedhessen. A Rácalmás SE trénerével hetvenedik születésnapján beszélgettünk.

születésnap
Hír

– Nem példa nélküli ugyan a sportágban, de ettől még óriási fegyvertény, hogy ma is aktívan edzősködik. Az Ön esetében ez minek köszönhető?

– Biztosan sok összetevője van, de a legfontosabb, amit szeretnék kiemelni, hogy miután nyugdíjba mentem a vasgyárból, ahol dolgoztam, megbetegedtem. Halálos betegséget kaptam, vastagbélrákot. Akkor keresni kezdtem, hogyan gyógyulhatnék meg és találtam egy olyan embert, aki műtét és kemoterápia nélkül talpra állított. A mostani erőnlétemhez az is hozzájárul, hogy azóta a tőle tanult elvek szerint élek.

– Választhatta volna az aktív, de kényelmesebb nyugdíjas életet is, edzői kihívások nélkül …

– Negyedik éve lesz, hogy megkerestek a Rácalmás SE-től azzal, hogy szeretnék a kenus szakágat fejleszteni, vállalnám-e a feladatot. Megkérdeztem a korábban engem kezelő Kovács-Magyar Andrást is, mi a véleménye, bevállaljak-e a betegségem után egy ilyen megbízatást. Azt válaszolta, hogy kimondottan javasolja… Meghánytam-vetettem magamban is a dolgot, aztán igent mondtam. Így kerültem vissza a sportágba.

– Annak idején, fiatal srácként hogyan kezdődött a sportpályafutása?

 – Dunaújvárosban egy olyan háztömbben laktam, ahol huszonegy lépcsőház volt és az ottani egykorú srácokkal – voltunk jó páran, vagy tizenöten – elhatároztuk, hogy lemegyünk a Dunára és kajakozni fogunk…

– Sok kenus történet indult így…

 – Igen, ugyanis a telepen azt mondták, hogy csak kenuzni lehet, így hát azt kezdtük el. Csináltuk is lelkesen, de egy idő után már csak ketten maradtunk a barátommal, a többiek lemorzsolódtak.   ’66-ban aztán közbeszólt a katonaság, elvittek határőrnek 27 hónapra. Amikor leszereltem,  megpróbáltam visszatérni a versenyzéshez, de nem igazán sikerült

– Itt akár egyszer s mindenkorra véget is érhetett volna ez a „vízi-történet”…

– Akár így is történhetett volna, de pár évvel később, 1978-ban megkerestek az egykori sporttársak, volna-e kedvem edzőként visszatérni közéjük. Főállásban maradtam a munkahelyemen, ahol villamosgép-szerelőként és tekercselőként dolgoztam, majd délutánonként háromtól minden nap edzést tartottam. Sikeresen dolgoztunk a versenyzőimmel egészen 2004-ig, amikor váratlanul kirúgtak a tanítványommal együtt, aki csak harmadik lett az EB-n és nem jutott ki az olimpiára. Aztán szerettem volna visszatérni, de akkor nagyon megharagudtam és végül csak 2014-ben kerültem vissza.

– Kikre a legbüszkébb a mindenkori tanítványai közül?

– Sok tanítványom volt és mindre büszke vagyok. Ha a nemzetközi szintű eredményeket nézzük, akkor Pálizs Attila nevét emelhetjük ki, aki világbajnok lett és olimpiai helyezett, valamint Malomsoki Sándort, aki ifi és felnőtt világbajnok. A mostaniak közül pedig Horváth Benedek, Bucsi Bence és Bucsi Bálint emelkedik ki a csapatból, ők mindhárman ifi válogatottak.

– Az általános szakmai elmélet mellett milyen sajátos, „vízigáboros” elvek szerint készíti fel a versenyzőit?

– Az elvégzett munkában hiszek, meg a jó technikai képzésben. Amit belefektet az ember, abból lehet kivenni az eredményt. Nekem volt valaha egy nagy munkabírású edzőm, Nagy György, aki anno a tokiói olimpiára készült, ő képviselte ezt és ez a példa meg is maradt bennem örökre.

– Nyilvánvaló, hogy az idő múlásával változnak a dolgok szakmai vonalon és az egyén szintjén is. Mi a legnagyobb változás, mi az, amit másképp csinál ma, mint korábban, a betegsége előtt?

– Mára teljesen általánossá vált a különféle tudományos alapokra épülő technikai kütyük használata, amikről bizonyos formában már korábban is volt ugyan ismeretem, de most már alapvető kellékeknek számítanak a sportágban. Ezek használatát nekem is be kellett építenem a magam rendszerébe, kiegészítve velük mindazt a tapasztalatot, amit negyven év alatt összegyűjtöttem. A technikai eszközök és a hozzájuk kapcsolódó módszerek tekintetében én sokat tanulok a fiatal edzőkollégáktól, ők meg meríteni tudnak az én szakmai tapasztalataimból, ami nagyon jó érzés. Az ifi VB edzőtáborában ez nagyon működött.

– Milyen egy átlagos napja?

– Hű, az eléggé macerás. Van két kertünk, az egyik Kulcson, a másik Kunszentmiklóson. Egyikből be, a másikból ki; nő a gaz rendesen, permetezni is kell, igaz, már ott is csak természetes szereket használunk mérgek helyett. Egészen más íze van így a gyümölcsnek. Aztán ott vannak az edzések is. Most ugyan szabadságon vagyok, de kedden már kezdünk készülni az ORV-re.

– Hogyan ünnepli a kerek dátumot?

– Családi körben. Van három fiam – korábban mindhárom kenuzott – és öt unokám. Lesznek hagyományos fogások is, de azért készítünk olyan ételeket, amelyek kimondottan egészségbarátok. A betegségem következtében miatt teljes pálforduláson mentem át. Teljesen más a lelkivilágom, de főleg az étkezésem és ezen a téren a családnak is próbálunk példát adni.

– Milyen sportbéli pillanatokra emlékszik vissza legnagyobb örömmel a születésnapi torta fölött?

– Nem is annyira eseményekre, mint magukra a versenyzőimre gondolok vissza jó szívvel, függetlenül attól, hogy milyen eredményt értek el. Amikor találkozunk az utcán, mindig jó előre köszönnek és ez mindig nagy öröm számomra.

Kész tervek Tokióig

Az Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnökségének felkérésére Hüttner Csaba, és Weisz Róbert szövetségi kapitányok már júniusra beterjesztik a tokiói olimpiáig, illetve paralimpiáig tartó felkészülési programokat és válogatási elveket. A szervezet mai online ülésén elfogadta a tavalyi évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámolókat, az MKKSZ mérlegét, közhasznú jelentését, és a 2020-ra vonatkozó pénzügyi terveket is.

Hír

“Az ülés elején tájékoztattam az Elnökséget arról, hogy az elmúlt héten több mint 100 egyesülettel folytattunk online egyeztetést – mondta Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke. – A megbeszélések alapján megállapítható, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések feloldása után a sportág újraindult. A tagszervezetek arról számoltak be, hogy a vízitelepekre 100 százalékban visszatértek a gyerekek, ráadásul megnőtt az érdeklődés a kajak-kenu iránt, mert

a sportágat járványügyi szempontból a szülők biztonságosnak látják.” 

Schmidt Gábor hozzátette: az Elnökség örömmel látta azt is, hogy a sportág ebben a rendkívül nehéz helyzetben is bizonyította rátermettségét és együttműködő képességét.

“Az élversenyzők, a klubvezetők, a szülők, a támogatók, szóval a teljes közösség együttműködött abban, hogy ezt az időszakot vesztségek nélkül vészelhessük át.”

Az Elnökség arról is döntést hozott, hogy 2020 júniusában, miután a nemzetközi szövetségek véglegesítik az idei versenynaptárakat, tárgyalja majd Hüttner Csaba felnőtt gyorsasági-, és Weisz Róbert para szövetségi kapitányok felkészülési programjait és válogatási elveit. Így már több mint egy évvel az olimpia előtt egyértelmű menetrend szerint készülhetnek a versenyzők és edzők Tokióra. 

Júliusban pedig a következő közgyűlés időpontját fogja kitűzi az Elnökség. A szervezet megerősítette korábbi döntését, hogy az MKKSZ őszi közgyűlésén, amelynek várható időpontja szeptember első hétvégéje, megtartja a négy évente esedékes tisztújítását is. 

Duplázás mindkét számban

Szolnokon kettős győzelemmel kezdte a szezont férfi kajakpárosban 1000 méteren a Noé Zsombor, Dombvári Bence duó, a kenusoknál pedig hibátlan teljesítmény nyújtott Adolf Balázs Fejes Dániellel. Hüttner Csaba szövetségi kapitány szerint már az első edzésverseny sok kérdést megválaszolt.

Hír

A “zártkapus” szolnoki tesztversenyen nézők természetesen nem, újságírók viszont annál többen jelentek meg, a célban legalább három-négy fotós, valamint hat-hét tévéstáb várta, hogy elinduljon minden idők legfurcsább kajak-kenu szezonja, amelyben az első tétversenyeket a koronavírus járvány miatt augusztus végén bonyolítják le.

Férfi kajak párosban ezen a viadalon versenyzett először Kammerer Zoltán Varga Ádámmal. A háromszoros olimpiai bajnok az első tesztversenyen tavalyi párjával, Gál Péterrel ült volna össze, de a szolnoki kajakos balesete miatt nem állt rajthoz, így Varga Ádám debütált a legrutinosabb magyar versenyző mögött.

Ígéretesen is kezdett a friss páros, de féltávnál robbantott a Noé Zsombor, Dombvári Bence kettős, szereztek egy hajó előnyt, amiből néhány centit a célig meg tudtak tartani, így megnyerték az első fordulót Kammererék előtt. A második futamon a cél előtt 200 méterrel még több mint egy hajónyival vezetett a Kammerer, Varga duó, Dombváriék pedig a harmadik-negyedik helyről óriásit hajrázva nyertek, ismét néhány centivel.

“Ezekkel a tesztversenyekkel fent tudjuk tartani a normális ütemet, annak ellenére, hogy egyelőre nincs túl nagy tétje a dolognak. Két taktikát is kipróbáltunk ma Zsomborral, folytatjuk a munkát” – mondta Dombvári Bence.

“Még jobb lett volna, ha többet készülünk együtt Zolival, összesen három közös edzésünk volt eddig” – mondta Varga Ádám, aki Kammerer Zoltánnal együtt hisz abban, hogy ennek az egységnek van jövője.

C-2 1000 méteren a rutinosabb egységek legnagyobb kihívója Adolf Balázs és Fejes Dániel volt. A két fiatal kenus tudatosan készült az elmúlt hónapokban a párosra annak ellenére, hogy mindketten a jobb oldalon eveznek, így kevesen hittek bennük. Ma az első és a második futamban is simán győztek a Sáfrán, Bakó duó előtt, az első 1000 méteren a rutinos Korisánszky Dávid, Mike Róbert páros lett a harmadik, a másodikon pedig a tavaly válogatót nyerő Kiss Balázs, Dóri Bence futott be a harmadik helyen.

“Edzéseken is próbálgattuk a balos szelet, mert számítottunk arra, hogy ez várhat ránk – mondta a tavalyi világbajnokságon ezüstérmet szerző Adolf Balázs. – Megoldottuk, igyekeztem segíteni Daninak a kormányzásban. Ha együtt maradhatunk, és továbbra is lelkiismeretesen dolgozunk, akkor bízom abban, hogy

a sors majd megjutalmaz bennünket

egy jobbos hátszéllel. Olyan viszonyok között még gyorsabbak is lehetünk, mint a klasszikus párosok.”

“A kenusoknál ez

a fiatal duó kivívta az elismerésem,

szépen versenyeztek, kimagaslottak a mezőnyből, a második 500 méteren esélyt sem adtak a többi egységnek. Férfi kajakban két hajó lógott ki a mezőnyből felfelé. Nem mindig jó jel, ha két egyforma párosunk van, de a következő hónapokban még variáljuk az összeállításokat. Terveim szerint Dombvári Bencét legközelebb összeültettem mással, a Kammerer, Varga duót elindítom ugyanígy, hogy meglegyen a viszonyítási alap, aztán a harmadik próbán megnézzük a Kammerer, Dombvári egységet.”

A tesztversenyek Szolnokon egy hét múlva női C-1 200, C-2 500, valamint férfi K-4 500 méteren folytatódnak.