049

Aranylányok – teljes szívvel…

3164
Négy friss EYOF-győztes készülődik a hétvégi ifjúsági és U23-as országos bajnokságra. A hölgyeknél Rendessy Eszternek (K-1 200 m), Szellák Szabinának (K-1 500 m) és Molnár Csengének (C-1 500 m), a férfiaknál Keresztes Kristófnak (K-1 200 m) is szurkolhatunk majd Szegeden. Hogy milyen érzéseket adott számukra az EYOF? Erről elsőként a kajakos lányok beszélnek nekünk, akik egyébként párosban is dobogóra állhattak.

„Bennem az első futam után tudatosult, hogy megcsináltam, itt vagyok. Nem mondhatom, hogy a legnyugodtabban vártam a futamokat, az járt a fejemben, hogy milyen jó lenne, ha el tudnám tolni még egy kicsit az időt. De szerencsére összejöttek az álmaim, s ha ezekre az érmekre ránézek, azt érzem: a jövőben még jobb szeretnék lenni – mondta Rendessy Eszter, akit lenyűgözött a verseny hangulata, a szervezés, a nagy verseny érzése. – Fantasztikus volt a hely, a rendezés, a hangulat. Nagyon közvetlen volt velünk mindenki, s az önkéntesek minden pillanatban azt nézték, hogy miben lehetnek a segítségünkre. Nagyon köszönöm nekik. Ahogyan az edzőmnek, Beé-Samu Andreának is, hogy mellettem állt. A döntő előtt úgy engedett el a stégről, hogy ne neki akarjak megfelelni, mert folyton azzal nyaggattam, mit fog szólni, ha elrontom. Ő annyit kért: teljes szívvel jöjjek végig a pályán és akkor nem lesz baj. Amikor kiszálltam, csak annyit mondott: köszönöm.”

„Nekem hatalmas élmény volt már kijutni is, az ottani lét pedig nagyon jó érzéseket adott. Maga az olimpiai falu és a verseny hangulata is csodás volt, a közönség biztatása rengeteget jelentett az utolsó métereken, ahogyan az önkéntesek segítsége, szeretete is. És az is, hogy a szövetségi kapitány, Hüttner Csaba a jelenlétével és biztatásával segítette a sikeres szereplésünket – emlékezett vissza Szellák Szabina. – Nekem ez volt az első nemzetközi versenyem, egyáltalán nem ismertem az ellenfeleket és hogy nyerni tudtam, nagy magabiztosságot és célokat ad a jövőre nézve. Például azt, hogy jövőre én is ott legyek az Ifjúsági Olimpián, s ha messzebbre tekintek, akkor azt, hogy egyszer én is felnőtt olimpiai bajnok legyek. Az edzőm, Kőbán Rita tudja, hogy ez mit jelent. A versenyek után volt időnk átbeszélni az eseményeket, s boldog vagyok, mert ő is teljesen elégedett velem. Nagyon jó érzés az edzőmtől hallani és látni, hogy örül a teljesítményemnek. Szeretném megköszönni neki a munkáját és azt, hogy mindig mellettem van, biztat és bízik bennem.”