Anyai kezekben a sportág

Interjú

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség ebben az évben felállt szakmai csapatában Dónusz Éva szerepvállalása kellemes meglepetés. A kedves, halk szavú olimpiai bajnoknő, bár mindenféle szempontrendszer szerint alkalmas a feladatra, nem könyökölt, nem törtetett, kivárta a sorát. Az utánpótlásszakág szövetségi kapitányaként egyrészt az eredményességet kívánja megőrizni, másrészt megkönnyítené a fiataloknak a felnőtté válást. A szakember a Magyar Idők munkatársának nyilatkozott.

– 1992-ben szerzett olimpiai aranyat a női négyessel, Czigány Kingával, Mészáros Erikával és Kőbán Ritával, és egészen 1999-ig versenyzett. Miért nem tett rá még egy évet a sydney-i olimpiáig?
– Az 1999-es vb-n párosban 200 méteren még harmadik lettem, talán lett volna esélyem kijutni Sydney-be, Kati néni (Fábiánné Rozsnyói Katalin – a szerk.) hívott is a csapatába. Ám annyira izgultam, idegileg megviselt a versenyzés, hogy feltettem magamnak a kérdést: harminckét évesen biztosan szükségem van erre? Inkább abbahagytam.

– Utána évekig nem hallottunk önről, mígnem bő egy évtizede a szövetségben tűnt fel. Merre kereste a helyét, amíg vissza nem tért?
– Nem volt kitérő az életemben, ahogy letettem a lapátot, lényegében egyből a szövetségben kezdtem el dolgozni, csak éppen nem a rivaldafényben, hanem szakmai titkárként, aztán a kölyök válogatottat vezettem. Csak akkor távolodtam el átmenetileg a sportágtól, amikor a lányaim születtek. Tizenkét, illetve tízévesek, még mindig sok törődést igényelnek, alaposan össze kell egyeztetnem a munkámat az anyai szereppel. Azért vágtam bele, mert úgy érzem, hogy tökéletesen hozzám illő feladatkörben dolgozhatok.

– A lányok követik az édesanyjuk példáját?
– Az édesapjukét is, ugyanis Szijjártó István korábbi világbajnoki bronzérmes kajakos a férjem. A nagyobbik lányunk már kölyökválogatott, azt gondolom, szép jövő előtt áll.

– Utánpótlás-kapitányként mit tekint a legfontosabb feladatának?
– Az elődöm, az immár felnőttkapitány Hüttner Csaba magasra tette a mércét, szeretném megőrizni az elmúlt évek eredményességét. Ám nem akarom mindenáron hajszolni az érmeket, legalább olyan fontos, hogy megkönnyítsük az átmenetet az utánpótlásból a felnőttkorba, néhány tehetséges versenyző ugyanis nem tudta beváltani a benne rejlő ígéretet.

– Vannak olyan tehetségeink, akiknek a nevét a közeljövőben ismeri meg a közvélemény, azaz akik már a tokiói csapatba is bekerülhetnek?
– Igen, de a tehetséges serdülő versenyzőink inkább csak az esetleges budapesti olimpiára érhetnek be. A juniorok közül Homonnai Lucát, Lucz Dórát, Kopasz Bálintot emelném ki, akik már bekerültek a felnőttválogatottba.

– Mekkora a veszélye annak, hogy akadnak olyanok, akik nem megengedett eszközökkel akarják lerövidíteni az említett átmenetet?
– Nem ez a jellemző, de vannak figyelmeztető jelek. Sajnos, a fiatalok nagyon befolyásolhatók, és gyakran “hülyítik” egymást. Fontos a megelőzés, a tájékoztatás, táplálkozási és doppingszakembereket kérek fel előadást tartani. Emellett szeretném minél szorosabbra fűzni a viszonyt az edzőkollégákkal.

– Olimpiai bajnok társai közül Kőbán Rita hosszú kitérő után immár évek óta ismét a kajak-kenu sportban dolgozik. Mészáros Erikát és Czigány Kingát nem szeretné megnyerni munkatársnak?
– Ritával szinte napi kapcsolatban leszek, hiszen az MTK-ban reményteli fiatalok edzője. Kingával és Erikával is örömmel dolgoznék együtt, de erre kevés az esély. Kinga Kanadában él, két kamaszkorú fiát neveli, Erika pedig a privát szférában helyezkedett el. Tartjuk a kapcsolatot, igaz, személyesen ritkán van alkalmunk találkozni.

 
Forrás: Magyar Idők/Novák Miklós

 

Ajánlott cikkeink

Kajak-Kenu & Szabadidő
Partnerek & Támogatók