Állami elismerések legjobbjainknak

Az olimpiai és paralimpiai sikerek összekötik a magyarokat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Országházban, ahol Áder János államfővel és Kövér László házelnökkel állami kitüntetésben részesítette a riói olimpiai és paralimpiai játékokon érmet szerzett sportolókat.

kitüntetés
Hír

Amikor önök dobogóra lépnek, nagyszerű és határtalan érzés magyarnak lenni, amely “összeköt minket” Erdélytől a Felvidékig, Ausztriától Amerikáig – fogalmazott a Kupolacsarnokban összegyűlt sportolók, edzők és sportvezetők előtt a kormányfő.

Mint mondta, az olimpiai, paralimpiai érmesek az egész nemzet példaképei lettek, “a mi hőseink, akiktől megtanulhatjuk, hogyan győzhetjük le lovagias küzdelemben ellenfeleinket”.

Közölte: meggyőződése, hogy ma Magyarországon egy kisgyermek nem sportösztöndíjak vagy új sportlétesítmények miatt kel fel hajnalban edzésre indulni, hanem hogy ő lehessen egyszer az új Hosszú Katinka, Kozák Danuta, Szilágyi Áron, Szász Emese vagy éppen Cseh László.

Ahhoz persze, hogy a legjobbak és a legelszántabbak elérhessék céljukat, kellenek úszómedencék, csarnokok, ösztöndíjak és példaképek is – tette hozzá. Azt ígérte, a kormány ezután is mindent megtesz azért, hogy minél több gyermek léphessen erre az útra.

A riói érmeseknek gratulálva a miniszterelnök úgy fogalmazott: ami az olimpián történik, az egy versenyzőnek már csak a hegy csúcsára vezető ösvény legutolsó szakasza, igaz, a legmeredekebb, ahol már levegőt is alig kap az ember.

A magyar sportolók a riói olimpián 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet szereztek, míg a paralimpiáról egy arannyal-, nyolc ezüsttel- és kilenc bronzéremmel térhetett haza a küldöttség.

Az éremtáblázaton elért magyar helyezést úgy kommentálta: ha azt összevetik az ország népességével, világpolitikai és – gazdasági súlyával, az eredmény még fényesebb.

Az ünnepségen Magyar Érdemrend Középkeresztje, a csillaggal kitüntetést vehetett át – többek között – Kozák Danuta, ötszörös olimpiai bajnok, a Magyar Érdemrend Középkeresztjét kapta meg Fazekas-Zur Krisztina, Szabó Gabriella és Csipes Ferenc. A női négyes tagjaként Rióban első olimpiai aranyérmét megszerző Csipes Tamara pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át, a paralimpián múlt héten ezüstérmet szerző Suba Róbert pedig Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott.

Még péntek délelőtt a Pesti Vigadóban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szintén állami kitüntetéseket és miniszteri elismerő okleveleket adott át a Rio de Janeiró-i  olimpián és paralimpián eredményesen szerepelt magyar sportolóknak és edzőiknek.

Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át a kétszeres olimpiai bajnok Fazekas-Zur Krisztina edzője, Rami Zur, Kozák Danuta edzője, Somogyi Béla és a háromszoros olimpiai aranyérmes Szabó Gabriella trénereként Tóth László is.

Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehettek át a parakenu válogatott edzői, Csamangó Attila, Győrfi Tamás és Jancsár László.

Magas színvonalú edzői, szakmai vezetői tevékenysége elismeréseként Miniszteri Elismerő Oklevélben részesült, Storcz Botond, felnőtt vezetőedző, Weisz Róbert parakenu vezetőedző, valamint Kiss István, Hüvös Viktor, Oláh Tamás, Varga Zsolt és Pruzsina István edzők is.

A riói olimpián és paralimpián elért kiváló sportteljesítménye elismeréseként Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át Molnár Péter, Tótka Sándor Mike Róbert és Vasbányai Henrik az olimpiai negyedik helyezésekért, Hufnágel Tibor és Czeiner Benjámin az olimpiai hetedik helyezésért, valamint Varga Katalin Eszter, Váczi Anita és Rozbora  András, a paralimpián elért pontszerző helyezésekért.

„Olimpiai és paralimpiai sportolóink helytállásukkal példát mutattak valamennyiünknek, sikereik ünneplése pedig összekovácsolja a nemzetet” – mondta a miniszter, aki beszédében nemzetegyesítőknek nevezte a sikeres sportolókat.

Avatás Csongrádon

Luca napján adták át a Kis-Tisza Vízi-Sport Egyesület új hajóházát a csongrádi Sporttelepen. Az egyesület régi álma vált valóra, amelyet két ütemben, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és Csongrád Városi Önkormányzat támogatásával építettek meg. Az avatáson részt vett Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, a térség országgyűlési képviselője, Farkas Sándor és Vajda Attila olimpiai bajnok kenus is.

Hír

Az egyesület 2010-ben alakult 13 taggal, önerőből szereztek be mindent. Eredetileg sárkányhajó egyesületnek indultak, később azonban kajakosok és kenusok is jelentkeztek hozzájuk. A csongrádi önkormányzattól 2013-ban kapták meg a sporttelep egyik épületének emeletét, ahol öltözőket és közösségi teret alakítottak ki, ehhez nyújtott először segítséget az egyesületnek a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. A következő évben további támogatást kaptak, ekkor készült el a mostani hajóház alapja, néhány oszloppal és tetővel, vagyis egy szín épült a hajóknak. Egy évvel később a villamos hálózatot fejlesztették, majd újabb mintegy 5 millió forintból tudták befejezni a hajóházat. Összesen mintegy 13 millió forintnyi beruházás zajlott a holtág partján – ismertette az ünnepség elején Kakuszi Gyöngyi, a Kis-Tisza Vízi-Sport Egyesület elnöke.

Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, mióta a kormány támogatja a 16 olimpiai sportágat, köztük a kajak-kenut, egymás után épülnek az ehhez hasonló hajóházak, egyre növekszik a kajak-kenus család, egyre többen választják ezt a sportágat. A gyerekek olyan közösségekben nőhetnek fel, ahol megtanulhatják, hogy a munka az egyetlen olyan dolog, ami előrébb visz. Aki keményen dolgozik a céljaiért, az eredményes lehet. A csongrádi gyerekeknek sok sikert kívánt az MKKSZ elnöke.

Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselő arról szólt, hogy olyan sportcentrum kezd kialakulni a Holt-Tisza partján, amelyet sok település megirigyelhetne, hiszen teniszpálya, műfüves focipálya, több egyesület hajóháza már megépült, de hamarosan kézilabda-csarnok épül a szomszédságban. A kajak-kenu nagyszerű sport, az egyik legeredményesebb sportág. Ezek a létesítmények arra szolgálnak, hogy a gyerekek fejlődjenek.

Bedő Tamás, Csongrád polgármestere szerint az egyesület már meghatározó Csongrád sportéletében. Merjünk nagyot álmodni – mondta a polgármester –, ha az adottságaink ilyen jók, gondolkozni kell a kajak-kenu sport csongrádi fejlesztésében. Ezért is adja az önkormányzat mindig a támogatást, önerőt a pályázatokhoz. A sportfejlesztések döntően nem a stadionépítésekről szólnak, hanem sok sportágnak a mostanihoz hasonló beruházásáról – emelte ki a polgármester.

A hajóháznak az egyesület a Szent Jupát nevet adta, az ünnepségen leplezték le a névtáblát is. Az épületet Topsi Bálint plébános szentelte fel.  Ezután Schmidt Gábor , az MKKSZ elnöke, Farkas Sándor országgyűlési képviselő, Bedő Tamás polgármester, Kakuszi Gyöngyi egyesületi elnök és Vajda Attila olimpiai bajnok kenus vágta át a nemzeti színű szalagot. Az épületben helyet kapott a hajótároló, edzőterem kondigépekkel, valamint vizesblokk is. A hajóház falán fotómontázsok mutatták be az építkezés történetét.

A Kis-Tisza Vízi-Sport Egyesület versenyzői egyre több versenyen vesznek részt, az összesített bajnoki pontversenyben mintegy 170 egyesület közül a 68. helyen áll a Kis-Tisza Vízi-Sport Egyesület, az országos középmezőnyben.   Két magyar bajnoki negyedik helyezettje is van az egyesületnek, illetve ötödik és hatodik helyezettjük is van. Vajda Attila  hírportálunknak elmondta:  elsősorban hitet kell adni az itt sportoló fiataloknak, hinni kell magunkban, hinni kell az álmainkban és dolgozni kell érte. A sportban csak úgy lehet nyerni, ha átlépjük saját határainkat. Bízni kell magunkban akkor is, ha szembe fúj a szél, ha az 1000 méter többnek tűnik, mint 1000 méter, hinni kell, hogy akkor is én lehetek az első – intette a gyerekeket az olimpiai bajnok kenus. Erőt és kitartást kívánt a csongrádi fiataloknak.

Kipróbálná magát a gyorsasági szakágban

Sikeres évet zárt Kiszli Vanda 2017-ben, ősszel mégis váltott, Budapestre költözött és új csapattal állt neki a felkészülésnek. A paksiak kiválósága a jövőben a maratoni táv mellett a gyorsasági szakágban is szeretné megmérettetni magát, többek közt rajthoz állna 2018-ban az itthoni rendezésű Egyetemi Világbajnokságon is.

Hír

A Dél-Afrikában K-2-ben felnőtt világbajnoki címet szerző Kiszli Vanda, Mihalik Sára páros kapta meg az Év maratoni női kajakosának járó díjat a kajak-kenu sportág év végi gálavacsoráján. Kiszli Vanda az idei világbajnokságon egyesben is jól szerepelt, ezüstérmes lett. Jövőre már K-1-ben is egyértelműen a vb-arany a célja.

“Örültem a második helynek is, de nem elégedhetek meg ezzel, az első hely megszerzésére törekszem. Persze mindenki nyerni akar, ahogy én is, az motivál, hogy egyesben és párosban is aranyérmes lehessek” – mondta Kiszli Vanda.

Egyesben itthon továbbra Csay Renáta lehet a legnagyobb ellenfele. Vanda nagyon jó kapcsolatban van a szakág tizennyolcszoros világbajnokával,  azt viszont, nem tartja elképzelhetőnek, hogy párosban együtt versenyezzenek.

“A versenyeken ellenfelek vagyunk, ott mindenki magáért küzd, egyébként pedig barátok. Nem szeretnék párt váltani, hiszen sok idő, amíg megszokja az ember a másikat. Úgy érzem, hogy Sára személyében megtaláltam azt, akivel elérhetjük a célunkat, úgy, ahogy az szeptemberben is sikerült.”

A világbajnokságot követően volt egy kis pihenője, de ősszel már elkezdte a felkészülést a következő szezonra. Budapestre költözött, így Mihalik Sárával minden nap együtt tudnak edzeni.

“Folytatjuk a munkát és készülünk a következő évre. Jelenleg benti edzéseink vannak, de úgy néz ki, hogy februárban el tudunk menni melegvízi edzőtáborba. Szeretném magam kipróbálni a gyorsasági szakágban is, jövőre itthon lesz az Egyetemi Világbajnokság, jó lenne, ha ezer párosban mi állhatnánk ott rajthoz Sárával.”