Mégse

A szél odafújta hozzám a Himnuszt – visszatérés 50 év után Mexikóba

Napra pontosan 50 éve, 1968. október 25-én hat érmet nyert a magyar kajak-kenu válogatott a mexikói olimpián, amely magyar szempontból minden idők egyik legeredményesebb olimpiája volt. Tatai Tiborék Mexikóban nosztalgiáztak a jeles alkalomból, és meséltek nekünk az ott töltött napokról.

Hír

A hét versenyszámban hat érmet, kettő aranyat (Tatai Tibor C-1 1000, Hesz Mihály K-1 1000), három ezüstöt (Wichmann Tamás, Petrikovics Gyula C-2 1000, Giczy Csaba, Tímár István K-2 1000, Pfeffer Anna, Rozsnyói Katalin K-2 500) és egy bronzot (Giczy Csaba, Szöllősi Imre, Tímár István, Csizmadia István K-4 1000) nyertek a magyar kajak-kenusok Mexikóban, ahova 50 évvel később a Magyar Olimpiai Bizottság jóvoltából ismét kilátogattak.

A verseny helyszínén megemlékeztek a hét egykori, időközben elhunyt versenytársukról. A megemlékezés virágait Tatai Tibor olimpiai bajnok helyezte el a pályán található, az egykori versenyekre emlékeztető emléktábla előtt.

Megemlékeztek elhunyt társaikra is (fotó: MOB.hu)

„Nagyon vegyes érzések kavarogtak bennem, amikor visszatértünk a pályára – kezdte a 74 éves Tatai Tibor, aki 1000 kenu egyesben győzött Mexikóban. – Egyrészt szomorú volt, hogy sokan már nincsenek közöttünk, másrészt persze visszatértek a régi szép emlékek. Sok mindenre határozottan jól emlékszem, például arra is, hogy akkoriban fél óra volt két döntő között, és mindig egy zenekar játszotta a győztesnek a himnuszokat. Amikor eveztem fel a rajthoz, akkor hallottam, hogy a szél odafújta hozzám a magyar Himnuszt, ez azt jelentette, hogy Misa (Hesz Mihály) aranyat nyert, jó érzés volt így a rajtgépbe állni. A zenekarok sokszor el sem próbálták a himnuszokat, csak élesben játszották le először, így Misával zrikáltuk is egymást, hogy

melyikünknek játszották szebben,

ezek a mondatok most, 50 évvel később is ugyanúgy előkerültek.”

Hesz Mihály aranyérme:

Tatai elmondta, hogy a helyszín sokat változott, egy haditengerészeti támaszpont lett belőle, de azért rá lehet ismerni. „Nagyon vártuk már, hogy odaérjünk. A létesítmény nagyon jó állapotban van, még régi kajakokat is láttunk – vette át a szót a 70 éves Wichmann Tamás, aki Mexikóban párosban, négy évvel később Münchenben pedig egyesben nyert olimpiai ezüstérmet. – Találkoztunk több olyan egykori mexikói versenyzővel is, akik ma már edzőként dolgoznak, nagyon jókat beszélgettünk velük. Persze sok emlék kiesik 50 év alatt, de a nagy dolgok, a felkészülés az olimpiára, az utazás, a megérkezés, a kinti edzések és maga a verseny, ezek mind megmaradnak.”

Tatai Tibor aranyérme:

A versenyhelyszín meglátogatása után számos programmal készültek a kiváló magyar sportembereknek. Előbb az UNESCO-világörökség részét képező Xochimilco lagúnarendszert járták körbe színes indiáncsónakokkal, majd megálltak az Azték-stadionnál. Megtekintették Teotihuacanban Közép-Mexikó leghíresebb emlékeit, az azték Nap és Holdpiramisait és a Halottak Útját. Útközben megálltak az 1968-as diáklázadás tragikus emlékhelyén, a tlateloicai Három Kultúra terén, majd a tequila és az ezüstékszer készítés rejtelmeibe is betekinthettek. A visszaúton felkeresték a világ legnagyobb katolikus zarándok helyét, Guadalupét is, majd Cancunba utaztak.

Pfeffer Anna és Rozsnyói Katalin ezüstérme:

„Az olimpia ideje alatt nem igazán volt időnk megnézni semmit, főleg, mert mint kvázi szobafogságban voltunk. Most, 50 évvel később egy lexikális tárgyi tudással bíró, rendkívül lelkes idegenvezető segítségével megismerhettük a környék fantasztikus adottságait, amelyet ezúton is köszünk az olimpiai bizottságnak” – mondta Tátrai Tibor.

Wichmann Tamás szerint is megérte bevállalni ezt a hosszú utat.

„Nagyon sokat adott nekünk az, hogy újra kint lehettünk Mexikóban.

A gyönyörű emlékek felidézése mellett a valóban nagyon felkészült idegenvezetőnek köszönhetően rengeteg olyan információt kaptunk, amely még tartalmasabbá tette a kint töltött időt. A maja birodalom piramisait nézegetve fárasztó, de szenzációs napot töltöttünk el, felemelő és elgondolkodtató volt látni, hogy akkoriban hogyan dolgozhattak az emberek. A cancuni paradicsom is fantasztikus volt, mongúzok, vízidisznók szaladgáltak közöttünk, nagyon hálásak vagyunk, hogy visszatérhettünk Mexikóba.”

 Wichmann Tamás és Petrikovics Gyula ezüstérme:

Giczy Csaba és Tímár István ezüstérme:

Giczy Csaba, Szöllősi Imre, Tímár István és Csizmadia István bronzérme:

50 éves a sportág mexikói diadala

A kajak-kenu legjobbjai 50 évvel ezelőtt mindössze hét számban versenyeztek az olimpián és a mieink akkor hatban érmet is szereztek. Olimpiai bajnok lett Hesz Mihály (K-1 1000 m) és Tatai Tibor (C-1 1000 m), ezüstérmes Wichmann Tamás és Petrikovics Gyula (C-2 1000 m), Giczy Csaba és Tímár István (K-2 1000 m), Pfeffer Anna és Rozsnyói Katalin (K-2 500 m), bronzérmes Giczy Csaba, Szöllősi Imre, Tímár István és Csizmadia István (K-4 1000 m).

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.

Ellepték Dél-Afrikát a magyar kajak-kenusok

A magyar kajak-kenu válogatottnál szóba jöhető versenyzők túlnyomó többsége több hétre Dél-Afrikába vonult melegvízi edzőtáborba, ahol kifogástalan körülmények között készülhetnek fel a szegedi, olimpiai kvalifikációs világbajnokság miatt rendkívül fontos idényre.

Hír

Hüvös Viktor csoportja érkezett ki legkorábban Pretoriába: Tótka Sándor, Nádas Bence, Birkás Balázs, Kuli István, Dudás Miklós és Szendy Márk február 24-től március 25-ig edzőtáborozik ott. A többiek március harmadikán utaztak ki Dél-Afrikába, 25-ig van kint Medveczky Erika, Csipes Tamara, Hagymási Réka, Pupp Noémi, Nagy Flóra, Gamsjager Lisa-Maria, Lakatos Zsanett és Mike Róbert, 29-én utazik haza Ceiner Benjámin, Noé Bálint, Hufnágel Tibor, Balaska Márk, Dombvári Bence, Ilyés Róbert, Koleszár Mátyás, Németh Viktor, Szabó Ágnes, Racskó Fruzsina, Gazsó Dorka, Bakó Olga, Biben Karina, Kőhalmi Emese, Szendy Lilla és Sólyom Dóra.

Április 5-ig lesz az edzőtáborban Fekete Ádám, Korisánszky Dávid, Mike Róbert, Bodonyi András, Kiss Tamás és Dóri Bence, valamint április 14-ig készül kint Kárász Anna, Takács Tamara és Kopasz Bálint.

Lapozható galéria:

 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 

Hello Afrika 😎😍 jó végre vízen…. ❤️ • #southafrica #sixweeks #trainingcamp #lovethisplace #truebeauty #nature #goodforsoul #iloveit

Anna Karasz (@anna__karasz) által megosztott bejegyzés,

Általában mindenkinek napi két vízi edzése van, gyakran kiegészítve egy kondival. Tótka Sándort kértük arra, hogy számoljon be az eddigi tapasztalatokról. A világ- és Európa-bajnok kajakos már harmadik alkalommal edzőtáborozik a helyszínen.

„Fantasztikus időnk van, végig 30 fok körül mozog a hőmérséklet.

Párszor esett az eső, de egyetlen edzésünk sem maradt el. Néha fúj a szél, de nem baj, ha nincs mindig tükörvíz, mert legalább ilyen körülmények között is készülünk” – mondta Tótka Sándor, aki szerint a szállásuk tökéletes, és az elmúlt évhez képest az ételek mennyisége és minősége is jelentősen javult.

„Az első héten, amikor csak a mi csapatunk volt itt, akkor egészen szuperek voltak az ételek. Felismerték ugyanis a helyiek, hogy korábban nem tudtak megfelelő mennyiségű és minőségű ételt készíteni, ezért az idén elkezdték máshonnan rendelni. Mióta kijött a többi magyar versenyző is, azóta kicsit egyhangúbb lett a választék, szószokkal próbáljuk feldobni, de még így is sokkal jobb, mint tavaly volt.”

A sok edzés mellett a kikapcsolódásra is jut idő a versenyzőknek. „Mi tavaly például oroszlánokkal sétáltunk, és meg is simogathattuk őket, az életem egyik legnagyobb élménye volt. Most főleg PlayStationözöm, sorozatot nézek és olvasok a szabadidőmben, ezek azért is töltenek fel, mert otthon az olvasáson kívül másra nincs időm. De elmentünk a hétvégén a csapattal moziba is, megnéztük a Marvel kapitányt. Érdekes itt a mozi, mert kapsz egy natúr popcornt, és te ízesítheted meg, sóval, vajjal vagy édesen is eheted. Otthon gyakran vadászni kell az olyan helyeket, ahol nem szinkronosan adják a filmeket, itt pedig végre eredeti nyelven nézhettük. Kellenek az ilyen kikapcsolódások az edzések között.”