És hogy miként élték meg a versenyt legjobbjaink?
„Picit bezavart a szél, illetve edzésen volt egy kis hibám, ami rányomta a bélyegét a versenyemre is. Nyerni szerettem volna, de egyelőre ezzel az ezüstéremmel is kiegyezek” – nevetett Váczi Anita, aki egyre elszántabban készül arra, hogy szóba jöhessen a neve a riói paralimpiai játékokkal kapcsolatban.
Szabó Sándort feldobta a nap, hát még a rögtönzött születésnapi köszöntés.
„Nagyon meghatódtam, hogy ennyi ember előtt köszöntöttek fel, és hogy az egész lelátó engem ünnepelt. Az ajándék pedig nagyon tetszik, eltalálták, hogy mire vágytam. Pont most beszéltük, hogy át kellene állni erre a lapátra, mert ezzel sokkal pörgősebb tudnék lenni. Az új hajóhoz, amit nemrégiben kaptunk, ez a lapát tökéletes lesz. És hogy milyen volt a verseny? Rossz versenyzőtípus vagyok, mert edzéseken jobban ki tudom evezni magam. Most úgy jöttem ki, hogy még maradt bennem, nyilván ez inkább pszichés dolog. De attól függetlenül élveztem a versenyeket. Mindegy hogy hány éves az ember, ugyanúgy átélheted ezeket a pillanatokat. Ez nem korfüggő.”
