Barátságosan berendezett, tiszta iskolaépület, ünneplőbe öltözött tanári kar és diákok fogadták a meghívottakat. Az aulában a névadó kajakos képe és olimpiai szerepléseinek dátumai, a bejárat fölötti vitrinekben trófeái, serlegei, érmei, a falakon képei vonták magukra a belépők figyelmét. A névadó ünnepégre a feldíszített tornacsarnokban került sor.
A közösen elénekelt Himnusz után bemutatták a Sagami tavon 1964-ben, valamint a Xochimilcoban 1968-ban lezajlott olimpiai K-1 1000 méteres döntők futamairól készült, korabeli filmfelvételeket. Ezúttal – utólag – is borzongva izgultuk végig „Misa Bácsi” küzdelmeit az érmekért. A tokyói olimpián csak centiméterekkel lett második, a mexikóin viszont – az 5. helyről indított ellenállhatatlan hajrával – kajakja már elsőnek siklott a célba.
A vetítést követően egy fiú és egy leány növendék ismertette Dr Hesz Mihály életrajzának legfontosabb adatait. A megjelent hivatalos személyek, úgymint az Iskola Igazgatónője, a Nógrád-megyei, a Nógrádi-, a Váci Polgármester, a Klebersberg Központ Vezetője, az MTVA Sport Főszerkesztője valamint a Magyar Olimpiai Akadémia Főtitkára tiszteletteljes szavakkal méltatták dr. Hesz Mihály példás sportpályafutását és emberi értékeit. Nemcsak a sportban alkotott maradandót, hanem tanulmányainak elvégzése után fogorvosként is mindig a tökéletességre törekedve szolgálta embertársait.
Az ünnepelt meghatott mondatokkal köszönte meg jelenvolt, idős tanárainak, és baráti öleléssel edzőjének a hajdani sok szeretetet, törődést, útmutatást, és a mostani megtiszteltetést. Megígérte, hogy az iskolát rendszeresen látogatja és támogatja majd. Ő maga is felidézett néhány kedves, személyes emléket kisiskolás korából. Elmondta például, hogy első vízi sport élményeit két iskolatársával a közeli, kb. 50 cm mély Hornyi tavon élte át, amikor mosóteknőben, szilvalekvár keverő fakanállal hajtották magukat előre, pedig akkor még úszni sem tudott. (Ezek az emlékezetes tárgyak a versenykajak és lapát mellett az emelvény előtt díszelegtek)
Megosztotta velünk, hogy felejthetetlen számára legnagyobb ellenfele, a táv végéig előtte haladt Saporenko megdöbbent arckifejezése is, amikor Ő az utolsó métereken megelőzte.
Dr Hesz Mihály gyönyörű, fehér selyemből készült, az iskola új jelvényét ábrázoló zászlót adományozott szeretett intézményének, és saját kezűleg kötözte fel rá a kézírásával ellátott szalagot. Az iskola igazgatónője a zászlót átvette, és fogadalmat tett arra, hogy az iskola azt megőrzi, tiszteli, és az adományozó példájának szellemében neveli majd a gyermekeket.
A Magyar Olimpiai Akadémia egy fehér drapériát ajándékozott, melyen az ország és a MOA címere látható. Ezzel ünnepélyesen pártfogoltjai közé fogadta az iskolát, ami azt jelenti, hogy a legjobban tanuló, legjobban sportoló diákokat rendszeresen meghívja majd különféle, olimpiával és sporttal kapcsolatos eseményekre, táborokba.
A hivatalos ceremónia végén Hesz Mihály az iskola valamennyi növendékét egy-egy jelvénnyel, és aláírásával ellátott képeslappal ajándékozta meg.
Végül rövid kultúrműsor keretében a Berkenyei Asszonykórus dalolt magyar és német nyelven, a Nógrád Szíve Együttes apraja-nagyja népviseletbe öltözve magyar és szlovák dalokat és táncokat adott elő, az iskola nyolcadikos lányai pedig zenés-táncos gyakorlatsort mutattak be.
A Polgármester Asszony a vendégek tiszteletére fogadást adott a közösségi házban.
Valamennyien koccintottunk Hesz Mihály egészségére közelgő születésnapja alkalmából, és közösen fogyasztottuk el az általa fölszeletelt tortát.
Felemelő érzés volt tapasztalni, hogy valakit, aki megérdemli, még életében méltóképpen, erkölcsileg elismertek.
Lejegyezte: Balogh Anikó, az MKKSZ hagyományőrző bizottságának vezetője
