Mégse

„A minőség a fontos”

Kávészünetnyi beszélgetés sikerről, példáról, fejlődésről, értékekről - az MTK utánpótlás-nevelőjével, Kőbán Ritával.

Hír

– Előfordul, hogy edzőként azon kapod magad: amit annak idején versenyzőként szerettél volna, most megadod a tanítványaidnak?

– Nem biztos, hogy ugyanabban a formában, de igen, megadom. Emlékszem például, milyen pokol volt úszás után erősíteni, így aztán én nem fogom erőltetni. A mi egyesületünk nem a versenyzők vásárlására rendezkedett be, hanem a kinevelésükre. Mi pedig elsősorban normális, gondolkodó felnőtt embereket szeretnénk nevelni és nem olyanokat, akik ha meghallják azt a szót, hogy edzés, máris összerezzenek. Fontos, hogy élvezzék azt, amit csinálnak, mert akkor hosszú ideig fogják csinálni. Sokszor hallják tőlem azt a mondatot is, hogy „ha nekem ezt az edzőm annak idején elmondta volna, sokkal könnyebb lett volna az életem”…

– Például mit ? Mondj egy ilyet!

– Például hogy hogyan kell lélegezni. Sokakat megtanítok rá. Közben én magam is képzem magam tovább. Többek közt abban is, hogy kell az edzéseket adagolni. Nem értek egyet azzal, hogy „ha kettő jobb, akkor a négy még jobb”. Annak a híve vagyok, hogy először a jó technika fontos, az legyen meg, aztán jöhet a sok edzés.

– Ha már az „annak idején”-t említetted: az internetes portálok előszeretettel sütik el az „ilyen volt, ilyen ma” fotósorozatokat. A filmsztárokat, illetve popikonokat felvonultató cikkek mellett legutóbb azzal találkoztam, hogy „így néz ki most a kilencvenes években olimpiát nyert Kőbán Rita”…

– Tényleg? Ilyen van? Mondd, hogy nem változtam sokat! (nevet)

– Engem leginkább az érdekel, hogy belül mennyire érzed magad másnak…

– Ami érintetlenül maradt: az a világra való rácsodálkozás, a tisztelet, az alázat, a másikra való odafigyelés, a szorgalom, a munkabírás. Ami változott, legalábbis remélem: hogy némi bölcsesség is társult a fentiekhez és egy nagy fokú tudatosság, ami persze korábban is jelen volt valamilyen szinten. Szeretem a fejlődést, keresem az új dolgokat. Nagyon jó, nagyon szép a hatvanas meg a nyolcvanas évekbeli edzésmódszer, én is sokat megtartottam belőle, de azért a világ fejlődik. Vannak dolgok, amikről azt hittük, mekkora királyság – és az is volt – , de már kiderült, hogy lehet azt még tovább fejleszteni.

– A tapasztalat azt mutatja, hogy az igazán eredményes, nagy bajnokok közül csak kevesen lesznek edzők. Talán te vagy az egyik szabályt erősítő kivétel. Mit gondolsz, nálad miért működik?

– Azért működik, mert én eldöntöttem, hogy szeretném átadni azt, amit tudok. Egy bizonyos életkor után ugyanis már vissza kell adni valamit abból, amit az ember kapott. Én ráadásul nagyon sokat kaptam a sportágtól. Fontos a példaadás és hogy büszkék legyenek rám, de már nem rólam szól a történet. Persze erős személyiség vagyok, tehát ezután is rányomom a bélyegemet a történetre és lehet, hogy ez sem felel meg mindenkinek. De akinek megfelel, annak szívem-lelkem odaadom. Ösztönzöm őket, hogy nálam jobbak legyenek, ami nem lehetetlen. Ennek érdekében mindenre nyitott vagyok, ami segítheti a korrekt, becsületes teljesítménynövelést.

 – Az a gondolati háttér, az a filozófia, amit képviselsz, erősen befolyásolja a sportban való működésedet. Mit gondolsz, mennyire fogadja ezt el a szakmai környezet?

– Hát még annyira nem, – és akkor enyhén fogalmaztam. De úgy hiszem, hogy a példa a legfontosabb. Erőltetni semmit sem lehet és nem is kell; ha valaki akarja, rátalál bizonyos dolgokra. Nem ez az egyetlen út létezik, sokféle módon el lehet jutni addig az emberig, aki majd teljesítményt tud nyújtani. Lehet csupán a testet edzeni, de ha valaki bunkó, ha nem tanul, nem változik, akkor bizony lemarad. Az életben is. Lehet, hogy nyer versenyeket, de az csak egy dolog. Az a fontos, hogy milyen emberré válik valaki.

 – Amit mondasz, az arról árulkodik, hogy sikerről alkotott fogalmad is kitágult…

– Örülök, ha így látod, mert akkor biztosan átmegy valami abból, amit képviselni szeretnék. Amikor versenyzőket nevelünk, az életre is neveljük őket. A versenysport arról szól, hogy alkosd meg magad , tanulj a hibáidból és fogadd el az eredményt. Ez pedig néha nagyon nehéz. Például Caroline Brunet háromszor volt ezüstérmes az olimpián 500 egyesben és az élet nem adta meg neki, hogy olimpiát nyerhessen. Ezt nem könnyű feldolgozni, ugyanakkor hányan szeretnének legalább egyszer ezüstérmet szerezni egy olimpián… Szóval meg kell tanulni helyén kezelni a dolgokat és ez azzal indul, hogy egy gyerek ne nyomorodjon bele abba, hogy Úristen, nem sikerült megnyerni egy Budapest-bajnokságot, vagy hogy egy edző ne hőzöngjön emiatt és ne akarja széthajtani a tanítványait mindenáron. A minőség a fontos, nem a mennyiség, én ebben hiszek.

A csúcsforma után is van élet

Csütörtökön megkezdte szereplését a magyar kajak-kenu válogatott Tokióban, az előolimpián. Bár a mieink közül többen két hetes pihenő után érkeztek, és az időeltolódás utáni átállás is sokakat megviselt, a csapat szereplésére eddig mégsem lehet panasz, hiszen minden magyar egység bejutott a középfutamba. C-2 1000 méteren pedig a Kiss Balázs, Dóri Bence páros - némi meglepetésre - rögtön a döntőbe került.

Hír

“Nesze neked hátszél” – mondta nevetve Balla Virág, amikor reggel megérkezett a tokiói versenypályára, hivatalos nevén a Sea Forrest Waterwayre, hiszen az eddigi hírek arról szóltak, hogy jellemzően hátszeles a pálya, csütörtökön viszont jelentős szembeszél fújta a sávokat.

Ennél nagyobb baj, hogy a verseny szervezőit mintha váratlanul érte volna, hogy elindult az előolimpia. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az eseménynek nem működik olyan hivatalos honlapja, amelyről követhető lenne a versenyműsor, illetve a szokatlan, és állandóan változó időrend, így a csapat tagjai egymást kérdezgetik arról, hogy pontosan mikor kezdődnek a futamok.

Hüttner Csaba szövetségi kapitánynak, és Boros Gergely csapatvezetőnek pedig napok óta az okozza a legnagyobb fejtörést, hogy a magyarok szállásától nem megy versenyzői (shuttle) busz a pályára.

A kapitány hiába kért apró módosítást a buszok menetrendjén, a szervezők japános udvarissággal ugyan, de visszautasították, így a magyarok taxikba zsúfoldova kénytelenek megtenni a 10-15 perces utat a pálya, és a hotel között. Még szerencse, hogy maga a szálloda minden igényt kielégít, ami azért különösen fontos, mert a csapat a tervek szerint az olimpiai alatt is ugyanitt lakik majd.

Szintén fejtörést okoz, hogy az előolimpia időrendje alaposan eltér a többi világversenyen megszokottól. Egy világbajnokságon vagy egy Eb-n általában elő- és középfutamokat rendeznek, majd jönnek a döntők, az olimpiai lebonyolítás azonban egészen más. Tokióban az előfutamok első és második helyezettje egyenes ágon csak a középfutamokba juthat be, míg a többiek reményfutamba kerülnek, ahonnan szintén be lehet kerülni a középfutamokba.

Ennek megfelelően Gazsó Dorkának például igen nehéz napja volt csütörtökön, hiszen K-1 200 méteren, valamint Medveczky Erikával párosban K-2 500 méteren is egy elő-, és egy reményfutam után jutott be a pénteki középfutamba, vagyis négy pályát ment ma, ami élesben, a 2020-as tokiói olimpián már túlzott megterhelés lehet bármelyik versenyzőnek.

“Mesélhetnénk úgy is, hogy párosban pihentünk az előfutamban, hogy nekem utána legyen erőm az egyes reményfutamra – viccelődött Gazsó Dorka, miután párjával K-2-ben is bejutottak a középfutamba. – Valójában mi tegnap ültünk össze először Erikával, kellett két ötszáz méter, hogy valamennyire összecsiszolódjunk.”

“Rengeteg hal van, és nagy rajokban mennek a pályán,

kicsit olyan, mint egy dunai örvény. Néha pedig felpattan a vízből egy 30-40 centis példány, és ugrik egy fél méterest. Tavaly a Holt-Tiszán éppen csak túléltem egy hatalmas sneci-támadást, úgyhogy nem örülnék, ha egyszer csak beugrana a hajóba egy ilyen, de sajnos reális esély van rá” – folytatta a nyolcszoros világbajnok Medveczky Erika, aki hozzátette, hogy a szerdai edzésen egy hal annyira meglökte a hajójukat, hogy azt hitte, a párja kormányzott félre.

Csütörtökön a többi női versenyzőnk sem feszült meg igazán az előfutamokban, K-1 200 méteren Lucz Anna először harmadik lett, majd a reményfutam megnyerésével lépett tovább, csakúgy mint Devecseriné Takács Kincső C-1 200 méteren. Balla Virág a női kenusoknál pedig két negyedik hellyel került a középfutamba.

Az előolimpia első napján nagyon magabiztosan versenyeztek a férfiak is. A K-1 1000 méter friss világbajnoka, Kopasz Bálint megmutatta az előfutamban, hogy őt jelenleg a nehéz körülmények sem tudják megzavarni. Simán nyert az erős szembeszélben, annak ellenére, hogy hátszél-menőnek tartja magát, még úgy is, hogy egy számára új hajóban versenyez Tokióban.

“Nem igazán találtam még meg a megfelelő beállításokat, de ettől függetlenül jól mentem. Ez egy tesztverseny, amiről úgy tudok igazán hasznos tapasztalatokat szerezni, ha élesben megyek, megfelelő tempóval és csapásszámmal” – mondta Kopasz Bálint, aki várhatóan a holnapi döntőben is összecsaphat legnagyobb ellenfeleivel, a portugál Pimentával, valamint a fehérorosz Yureniával.

A nap talán legkellemesebb meglepetését C-2 1000 méteren a Kiss Balázs, Dóri Bence egység szerezte. Dóri Bence egy sérülés miatt kénytelen volt kihagyni a szegedi világbajnokságot, és most sem teljesen egészséges, ennek ellenére második helyen értek célba az előfutamban, ami kenu párosban rögtön döntőt ért.

“Nagy a meleg, magas a páratartalom, ugyanakkor a belső tereket, és a járműveket elég hidegre hűtik a helyiek, így könnyű összeszedni egy náthát – mondta Dóri Bence. – Ez azonban szerencsére nem hátráltat abban, hogy naponta meghajtsak egy 1000 méteres pályát. Bár mi is hetekkel a csúcsformánk után vagyunk, ennek ellenére jól ment alattunk a hajó.

A döntőben oda fogjuk tenni magunkat rendesen,

szeretnénk bizonyítani a szakvezetésnek, hogy ott lehetünk az élmezőnyben. Sok érzés felgyűlt bennem, a családtagjaimanak is tartozom annyival, hogy értük is versenyeznek, mert az elmúlt tíz hónap nagyon embert próbáló volt. Ők is itt lesznek velem a hajóban, együtt csináljuk meg a holnapi 1000 métert.”

Magyar idő szerint péntek hajnali kettőtől a csütörtökön továbbjutó versenyzők középfutamaival és döntőivel folytatódik a tokiói kajak-kenu előolimpia.

Kiváló kezdés a férfi sprinterektől

Világsztárok legyőzésével nyitott Birkás Balázs és Tótka Sándor K-1 200 méteren a tokiói előolimpián. C-1 1000 méteren Kiss Balázs is megszerezte az előfutamban egy világbajnok skalpját, női kenu párosban pedig jól kezdett a Balla Virág, Takács Kincső 500 méteren. Minden számban szerepelhet majd magyar versenyző a vasárnapi zárónapon.

Hír

Gyors esővel, és villámgyors Birkás Balázs továbbjutással indult az utolsó előtti, egyébként viszonylag szélmentes nap a tokiói tesztversenyen. A sprinttáv kétszeres világbajnoka K-1 200 méteren rögtön az első előfutamból került be, a szám riói ezüstérmesét, Maxime Beaumont, valamint az 500 méteren világbajnok cseh Josef Dostalt legyőzve a holnapi középfutamba.

“Nem gondoltam, hogy egyből a középdöntőbe juthatok, miután nehéz előfutamba kerültem, ráadásul napok óta

alig alszom a köhögéstől,

annyira megfáztam a hét elején. Szintén gondot okoz, hogy nem tudok olyan formájú hajóban versenyezni, mint a sajátom, ezért úgy számoltam, hogy majd a reményfutamból továbbjutnok, ehhez képest elindultam, aztán néztem, hogy nem nagyon jönnek a többiek, így gondoltam, hogy akkor meg kell nyerni az előfutamot” – mondta Birkás Balázs.

Az olimpia jellegű lebonyolítás miatt a selejtezők első két helyezettje jut egyenes ágon tovább, de csak a középdöntőbe, a többi versenyező pedig az elődöntőben (reményfutamban) folytathatja. A középdöntőket és a döntőket egy napon rendezik.

A K-1 200 méter másik előfutamában a szintén kétszeres vb-győztes Tótka Sándor lemásolva csapattársa, Birkás Balázs teljesítményét, futamgyőztesként jutott tovább. Ebben az előfutamban sem akárkiket kellett legyőzni, Tótka mögött a második a litván világbajnoki ezüstérmes Seja lett, a harmadik pedig a németek olimpiai bajnoka, Ronald Rauhe.

Medveczky Erika tegnap bronzérmet szerzett párosban Gazsó Dorkával, de annak az egységnek sem volt sima útja a döntőig, ahogy most a nyolcszoros világbajnoknőnek K-1 500 méteren sem. Az előfutamban csak negyedik lett, a reményfutam megnyerésével azonban kvalifikálta magát a holnapi középfutamba. Ha Erika egyesben is úgy lépked előre, mint párosban, akkor vasárnap ott lehet a döntőben.

“Nem fekszik nekem ez a típusú Nelo hajó, amit itt kaptam, otthon is próbáltam, de billegek benne. Ehhez képest annak is örülök, hogy bekerültem a középfutamba” – mondta óvatosan Medveczky Erika.

Lucz Anna harmadik lett a selejtőzben, a reményfutamból pedig nem jutott tovább K-1 500 méteren.

C-2 500 méteren a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső páros viszont futamgyőztesként jutott tovább. Miután ebben a számban kevésbé népes a mezőny a tesztversenyen, így ők ezzel egyből bejutottak a döntőbe.

Egyáltalán nem készült idén az 1000 méteres távra Nádas Bence és Kuli István, ennek megfelelően kissé nehezen rázódnak bele a nemzetközi mezőnybe párosban. Ötödik helyet szereztek az elő-, és a reményfutamban is, így holnap folytathatják a középfutamban.

Jól kezdett viszont C-1 1000 méteren Kiss Balázs,  Fuksával nagyot meccselve, és a cseh világbajnokot legyőzve lett második a fehérorosz Piatrou mögött az előfutamban, ezzel egyből kvalifikálta magát a holnapi versenynapra.

“Zsákban van Fuksa

– mondta boldogan a partra érve a fiatal kenus, aki kisebb hajóban versenyzett, mint otthon szokott, de ez sem zavarta verseny közben. – Volt egy szakasz, amikor elbizonytalanodtam, és arra gondoltam, hogy ráülök a harmadik helyre, aztán a cél előtt láttam, hogy kiengedtek egy kicsit, és indítottam egyet. Szerintem Fuksát is megleptem azzal, hogy becsúsztam elé, nagyon örülök, hogy összejött.”

Eggyel nehezebb utat járt be Adolf Balázs. Az 5000 méter világbajnoki ezüstérmese becsülettel küzdött 1000 egyesben, az előfutamban harmadik, a reményfutamban pedig második lett a kanadai Oldershaw mögött, így holnap ő is ott lesz a középdöntőben.