300 milliós forrásból indul a szigetközi fejlesztés

Projektindító szakmai találkozót tartottak csütörtökön Dunaszegen. A helyi önkormányzat, mint konzorciumvezető - nyolc konzorciumi partnerével együtt - ugyanis közel 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert aktív víziturisztikai hálózatfejlesztésre. Az elnyert forrásból hét vízitúra-megállóhely épül, vagy újul meg és több turisztikai jármód is összekapcsolásra kerül a térségben.

Hír

A szakmai találkozón a projektben résztvevő konzorciumi szervezetek vezetői, képviselői ültek egy asztalhoz, de megtisztelte jelenlétével a rendezvényt dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője, Doma Gergő, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai igazgatója és Kadler Gusztáv, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség regionális fejlesztésekért felelős alelnöke is. A résztvevők áttekintették a projekt részleteit, annak az érintett településekre és az egész Szigetközre gyakorolt hatásait és szót ejtettek aktuális feladatokról is. Elhangzott, hogy a szigetközi víziturizmus komplex fejlesztése a kajak-kenu sport népszerűsítését, a Szigetköz történelmi, kulturális és természeti szépségeinek megismerését, a Szigetköz aktív turisztikai márkanév létrehozását, a különböző jármódok (kerékpár, túrakenu, lovas, természetjárás) közötti kapcsolat fejlesztését célozza. Ezzel hozzájárul a régióban eltöltött vendégéjszakák számának növeléséhez, valamint a térség jövedelem-termelő képességének javításához, a fejlesztés által érintett terület felzárkóztatásához.

Babos Attila, Dunaszeg polgármestere köszöntőjében a 25 évvel ezelőtti eseményekre, a Duna elterelésére és annak a térség szempontjából rendkívül szomorú következményeire emlékeztetett. Majd arról beszélt, hogy a negyed századdal későbbi összefogás, kormányzati akarat, az országgyűlési képviselő támogatása és a hozzáértő szakmai háttér egy közös sikerhez, közel 300 millió forintos nyertes projekthez vezetett. A településvezető a 300 millió forintos víziturisztikai fejlesztést zászlóshajónak nevezte, melyhez más, például a kerékpárutak fejlesztése is jól tud majd kapcsolódni. Babos Attila úgy látja, hogy a projekt sikeres megvalósítását követően nem csak a Szigetközbe látogató turisták száma növekedhet meg jelentősen, hanem a helyi vállalkozások számára is kedvező hozadéka lesz a fejlesztésnek.

Németh Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke azt mondta, hogy a megyei önkormányzat, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a szigetközi települések közös munkájával egy különleges turisztikai attrakció valósulhat meg a Szigetközben. Az elnök elmondta, hogy ő maga a Szigetköz elkötelezett támogatója, ezért különösen örül, hogy kormányzati és országgyűlési képviselői támogatással és a helyi erők összefogásával, mintegy 300 millió forint értékű turisztikai fejlesztés jöhet létre a térségben.

A térség országgyűlési képviselője, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, dr. Nagy István a fejlesztésnek a Szigetközre, a térség turizmusára és az itt élőkre való hatásáról szólt. Véleménye szerint ezzel a fejlesztéssel a térség értékei még jobban előtérbe kerülhetnek. Az államtitkár úgy vélte, hogy a projekt eredményeként a megye és a Szigetköz turizmusa a térségben új fejlődési szakaszba léphet.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) regionális fejlesztésekért felelős alelnöke, Kadler Gusztáv elmondta, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2013-ban kidolgozott országos fejlesztési koncepciójáról és e projektnek az abba való illeszkedéséről beszélt.  Kiemelte, hogy a jelen fejlesztés nem csupán a víziturizmus fejlesztését célozza, hanem a turizmus számos más területét, illetve ezek összekapcsolódását is eredményezi. Doma Gergő, az MKKSZ alelnöke úgy látja, hogy a szigetközi projekt nem csak a külföldről érkező turisták számának növekedését eredményezi majd, hanem jó lehetőség lesz arra is, hogy a hazai, víziturizmust kedvelő családok, csoportok is nagyobb számban érkezzenek a térségbe.

A Szigetköz területén komplex vízitúra-útvonalak kerülnek kialakításra, ahol lehetőség nyílik a régió sajátos élővilágának bemutatására, emellett eszközbeszerzésekre és képzésekre is. A fejlesztés szorosan kapcsolódik a GINOP 7.1.2 „Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése” című kiemelt program Felső–Duna szakasz fejlesztéséhez, annak ráhordó hálózataként is működik. A két program a Mosoni–Duna és a Duna találkozásánál, Vének-Gönyűnél kapcsolódik össze. Minderről már Hudi-Kadler Zsuzsanna, települési referens adott tájékoztatást, majd hozzátette: ezek a célok segítik a Szigetköz, mint aktív turisztikai márkanév kialakítását is. A projekt fizikai zárásának dátuma 2019. június 30. A szakmai találkozó a dunaszegi projekthelyszín bejárásával zárult.

Holnap Nagy Hideg-hegy!

A hagyományok szerint a szövetség szombaton ismét megrendezi a Nagy Hideg-hegy futást, amelyre több mint 1200 nevezés érkezett.

Hír

Szombaton az MKKSZ ismét megrendezi az őszi-téli felkészülést indító közös eseményét, a Nagy Hideg-hegy futást. A meredek terepen zajló közel 7.5 kilométeres futásra 46 tagszervezet több mint 1200 versenyzője adta le nevezését. Többek között rajthoz áll az olimpiai ezüstérmes Pauman Dániel, a világbajnok Vasbányai Henrik, Devecseriné Takács Kincső, Balla Virág és több U23-as és ifjúsági világbajnoki érmes is. Az eseményen más sportágak, így az evezés, az atlétika, a triatlon képviselői is tiszteletüket teszik majd.

A szervezők a célban teával és egy szelet csokival fogadják majd a futókat. A szövetség pedig a futáson résztvevő kajak-kenu szakosztályok között egy-egy darab kajakot és kenut sorsol ki.

Edzői konzultáció már Tokió jegyében

Október végén Japánban, a 2020-as olimpiai játékok helyszínén járt Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, valamint Hüttner Csaba felnőtt szövetségi kapitány. A szakemberek szerdán az olimpiai terepszemlén látottakat osztották meg a szakma képviselőivel, edzőkkel, egyesületi vezetőkkel.

Hír

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség székházában tájékoztatta a szakmát Hüttner Csaba felnőtt szövetségi kapitány és Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke a 2020-as olimpia előkészületeiről. Október végén egy kisebb magyar delegáció járt Japánban, ahol szakembereink az olimpiai pálya mellett feltérképezték a szállás és edzéslehetőségeket is a Szigetországban.

“Az edzőket ma tájékoztattuk a Japánban tapasztaltakról, arról, hogy milyen benyomásaink vannak az olimpiai pályáról és a körülményekről. A pályánál a hullámzás kulcsfontosságú kérdés, a japán szervezők most azon dolgoznak, hogy miként oldják meg a hullám elvezetést a betonfalak között, hogyan létesítsenek hullámfogókat, illetve hullámtörőket a pályán. A szakmát a két preferált szállodáról is tájékoztattuk, valamint megmutattuk azt a helyszínt is, amely jó edzőtáborozási lehetőséget jelenthet a magyar csapat számára – mondta Hüttner Csaba.

A szerdai megbeszéléséne 12 szakember volt jelen, többen is megfordultak már Ázsiában, Japánban, Szingapúrban, Malajziában, így Hüttner Csaba arra volt kíváncsi nekik milyen tapasztalataik vannak az akklimatizációval kapcsolatban. Tóth László 2003-ban ott volt Japánban az ifjúsági világbajnokságon, amelyen kiváló eredményeket könyvelhettek el versenyzőink.

“Mi csak az utolsó pillanatban érkeztünk meg a versenyhelyszínre, itthon készültünk az eseményre, de úgy tapasztaltuk, hogy a versenyzők számára két-három nap elegendő volt az akklimatizálódásra. Nehézséget a magas páratartalom és az erős hullámzás jelentett, de fiataljaink, akik közül többen a Dunán nőttek fel így is helyt tudtak állni. Nyilván egy olimpiai felkészülés egészen más előkészületet igényel, így a vezetőség tervei szerint jövőre két csapat is elutazik Japánba, hogy tesztelje az átállás nehézségeit, felmérje, milyen kényelmetlenségekkel jár a hosszú utazás. Ami még kulcsfontosságú lesz majd, hogy milyen ételeket tudnak enni versenyzőink a szigetországban, bár ahogy hallottuk, nem csak az ázsiai, de az európai konyha ízvilágából is választhatnak a sportolók” – tette hozzá Tóth László.