Mégse

300 milliós forrásból indul a szigetközi fejlesztés

Projektindító szakmai találkozót tartottak csütörtökön Dunaszegen. A helyi önkormányzat, mint konzorciumvezető - nyolc konzorciumi partnerével együtt - ugyanis közel 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert aktív víziturisztikai hálózatfejlesztésre. Az elnyert forrásból hét vízitúra-megállóhely épül, vagy újul meg és több turisztikai jármód is összekapcsolásra kerül a térségben.

Hír

A szakmai találkozón a projektben résztvevő konzorciumi szervezetek vezetői, képviselői ültek egy asztalhoz, de megtisztelte jelenlétével a rendezvényt dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője, Doma Gergő, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai igazgatója és Kadler Gusztáv, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség regionális fejlesztésekért felelős alelnöke is. A résztvevők áttekintették a projekt részleteit, annak az érintett településekre és az egész Szigetközre gyakorolt hatásait és szót ejtettek aktuális feladatokról is. Elhangzott, hogy a szigetközi víziturizmus komplex fejlesztése a kajak-kenu sport népszerűsítését, a Szigetköz történelmi, kulturális és természeti szépségeinek megismerését, a Szigetköz aktív turisztikai márkanév létrehozását, a különböző jármódok (kerékpár, túrakenu, lovas, természetjárás) közötti kapcsolat fejlesztését célozza. Ezzel hozzájárul a régióban eltöltött vendégéjszakák számának növeléséhez, valamint a térség jövedelem-termelő képességének javításához, a fejlesztés által érintett terület felzárkóztatásához.

Babos Attila, Dunaszeg polgármestere köszöntőjében a 25 évvel ezelőtti eseményekre, a Duna elterelésére és annak a térség szempontjából rendkívül szomorú következményeire emlékeztetett. Majd arról beszélt, hogy a negyed századdal későbbi összefogás, kormányzati akarat, az országgyűlési képviselő támogatása és a hozzáértő szakmai háttér egy közös sikerhez, közel 300 millió forintos nyertes projekthez vezetett. A településvezető a 300 millió forintos víziturisztikai fejlesztést zászlóshajónak nevezte, melyhez más, például a kerékpárutak fejlesztése is jól tud majd kapcsolódni. Babos Attila úgy látja, hogy a projekt sikeres megvalósítását követően nem csak a Szigetközbe látogató turisták száma növekedhet meg jelentősen, hanem a helyi vállalkozások számára is kedvező hozadéka lesz a fejlesztésnek.

Németh Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke azt mondta, hogy a megyei önkormányzat, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a szigetközi települések közös munkájával egy különleges turisztikai attrakció valósulhat meg a Szigetközben. Az elnök elmondta, hogy ő maga a Szigetköz elkötelezett támogatója, ezért különösen örül, hogy kormányzati és országgyűlési képviselői támogatással és a helyi erők összefogásával, mintegy 300 millió forint értékű turisztikai fejlesztés jöhet létre a térségben.

A térség országgyűlési képviselője, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, dr. Nagy István a fejlesztésnek a Szigetközre, a térség turizmusára és az itt élőkre való hatásáról szólt. Véleménye szerint ezzel a fejlesztéssel a térség értékei még jobban előtérbe kerülhetnek. Az államtitkár úgy vélte, hogy a projekt eredményeként a megye és a Szigetköz turizmusa a térségben új fejlődési szakaszba léphet.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) regionális fejlesztésekért felelős alelnöke, Kadler Gusztáv elmondta, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2013-ban kidolgozott országos fejlesztési koncepciójáról és e projektnek az abba való illeszkedéséről beszélt.  Kiemelte, hogy a jelen fejlesztés nem csupán a víziturizmus fejlesztését célozza, hanem a turizmus számos más területét, illetve ezek összekapcsolódását is eredményezi. Doma Gergő, az MKKSZ alelnöke úgy látja, hogy a szigetközi projekt nem csak a külföldről érkező turisták számának növekedését eredményezi majd, hanem jó lehetőség lesz arra is, hogy a hazai, víziturizmust kedvelő családok, csoportok is nagyobb számban érkezzenek a térségbe.

A Szigetköz területén komplex vízitúra-útvonalak kerülnek kialakításra, ahol lehetőség nyílik a régió sajátos élővilágának bemutatására, emellett eszközbeszerzésekre és képzésekre is. A fejlesztés szorosan kapcsolódik a GINOP 7.1.2 „Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése” című kiemelt program Felső–Duna szakasz fejlesztéséhez, annak ráhordó hálózataként is működik. A két program a Mosoni–Duna és a Duna találkozásánál, Vének-Gönyűnél kapcsolódik össze. Minderről már Hudi-Kadler Zsuzsanna, települési referens adott tájékoztatást, majd hozzátette: ezek a célok segítik a Szigetköz, mint aktív turisztikai márkanév kialakítását is. A projekt fizikai zárásának dátuma 2019. június 30. A szakmai találkozó a dunaszegi projekthelyszín bejárásával zárult.

Bemutatták a Sport 2018 évkönyvet

A budapesti Larus étteremben hétfőn bemutatták a Sport 2018 évkönyvet. A Magyar Olimpiai Bizottság kiadványát Vékássy Bálint főtitkár és Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke méltatta. A könyv szereplői közül részt vett az eseményen Knoch Viktor és Péni István is.

Hír

Vékássy Bálint azt mondta, a sportújságírók családja az olimpiai családhoz tartozik. Emlékeztetett, hogy éppen harminc éve, a szöuli olimpia után jelent meg az első hasonló kötet, akkor Dél-Korea került fókuszba, csakúgy, mint idén, a phjongcshangi téli olimpia kapcsán. „A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók sikere zseniális példája annak, hogy jó sportmenedzsmenttel hogyan lehet egy sportágat a nulláról indulva az olimpiai aranyig elvinni. Ez a sportág ezt 30 év alatt megcsinálta” – mondta a főtitkár. Hozzátette: a sportévkönyv megjelenése a karácsony közeledtét és egyben év végi számvetést is jelent.

Az ifjúsági olimpiáról a sportvezető azt mondta, Buenos Airesben hatványozottan jó volt magyarnak lenni, nagyon összetartó volt a csapat, a sportolók, az edzők szurkoltak egymásnak, remek volt a hangulat. Vékássy Bálint köszönetet mondott az újságíróknak, akik „hóban, fagyban, kánikulában” tudósítanak a sporteseményekről, közvetítve ezeket a szurkolóknak, s azt kívánta: 2019-ben is legyen elég muníció a kötet megalkotásához.

„Örülök, hogy a főtitkár úr családtagként köszöntött minket” – jelentette ki Szöllősi György. A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke kiemelte, hogy ezt a projektet mindenki a magáénak érzi, sportolóként és szerzőként is nagy megtiszteltetés a sportévkönyv szereplőjének lenni minden évben.

Nagy megtiszteltetés, hogy ebben az esztendőben is szerkesztő csapatunkat bízta meg a Magyar Olimpiai Bizottság a sportévkönyv elkészítésére. Szeretném kiemelni Báthori Zsófiát, aki ennek a kiadványnak a szíve-lelke, Dobos Sándor szerkesztő kollégámat, Keczeli Zoltán művészeti vezetőt, Szalmás Péter képszerkesztőt, Vasvári Ferencet, akik voltaképpen a munkafolyamatok nyári megkezdésétől a nyomdába adásig szinte minden nap hozzátettek valamit ahhoz, hogy megfelelő nívóban készülhessen el a könyv. És természetesen köszönöm minden szerzőnek, legyen szó cikkíróról vagy fotósról, hogy fantasztikus anyagokkal töltötték meg az oldalakat!” – fogalmazott Amler Zoltán, a Sport 2018 főszerkesztője, aki hozzátette: ezúttal is 512 oldalon taglalja a könyv az esztendő történéseit, 36 oldal mellékletben találhatóak meg az eredmények, egymillió karaktert és több mint hatszáz képet tartalmaz a kiadvány.

„Igyekeztünk ezúttal is többfajta műfajú írásokkal megtölteni a könyvet, szubjektív anyagok, glosszák, interjúk teszik teljessé, és természetesen külön kell említeni a sporttörténelmi phjongcshangi diadal feldolgozását. A gyorskoris fiúkkal és az őket felkészítő szakemberekkel kapcsolatos írásokhoz exkluzív fotózást rendeltünk – Baksa Norbert fotóművész szenzációs képeket készített, amelyek nagy örömünkre a főszereplőket is örömmel töltött el” – említetett még Amler Zoltán.

forrás: olimpia.hu

Tovább fejlődni minden területen – őszi közgyűlés és konferencia

Pénteken Galyatetőn, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség őszi közgyűlésén elfogadták a beszámolókat, Baráth Etele pedig külön köszöntötte mind a tíz, a szakmai konferenciával egybekötött eseményen megjelent olimpiai bajnokot.

Hír

„A tavaszi közgyűlés törvényi kötelezettség, hiszen ott az éves költségvetési beszámolóról van szó, a két éve életre hívott őszi közgyűlésen pedig a sportvezetők, szakosztályvezetők, edzők a szakmai kérdésekről egyeztetnek” – kezdte Baráth Etele, a közgyűlés elnöke.

Hozzátette, hogy a közgyűlésen három fontos kérdés került terítékre, amelyek összefüggenek egymással. A cél az, hogy ha a feltételek szigorodnak, akkor is a sportág eredményessége, bővülése fenntartható pályán maradjon. A negyedik kiemelt fontosságú kérdésről, a fenntartható költségvetésről tavasszal születik majd közgyűlési határozat.

A pénteki stratégiai megbeszélés első eleme a regionális önszerveződés továbberősítése volt, azaz, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség munkája a meglévő alulról felfelé építkező, kiterjedt önkormányzati és gazdasági kapcsolatokkal rendelkező egységei megfelelő szakmai és tudományos segítséggel a helyi társadalomba még mélyebben beépülve növelhessék erőforrásaikat, önállóságukat.

Második eleme, hogy a kajak-kenu más, szabadtéri sportágakkal is fogjon össze. Ebben már jelenleg is nagyon jó úton halad az MKKSZ, elég csak a turisztikai fejlesztésekre, az ötpróbára, a kerékpározásra, a vitorlázásra vagy a Balaton-átevezésre gondolni – ám fontos, hogy mindezt önfinanszírozó rendszerré kell alakítani.

„Tovább kell fejleszteni az ilyen együttműködéseket, és mögéjük a szabadtéri sportokban érintett gazdasági szervezeteket kell felvonultatnunk, valamint be kell vonnunk a közösségi finanszírozást is. Meg kell találni egy újfajta szervezeti formát is, ami az előzőek megvalósítását szolgálhatja, valamint a sportág szakmai-kutatási hátterét is szervezheti, például

a mesterséges intelligencia alapú, az edzői munkát segítő eszközök kidolgozását irányíthatja”

– mondta Baráth Etele.

A harmadik elem az a diagnosztikai központ, amely a Magyar Kajak-kenu Szövetség Latorca utcai székházában és a Kolonics György edzőközpontban új hosszútávú sportegészségügyi hátteret biztosít a tehetségkiválasztás területén, valamint a profi és amatőr sportolóknak a magas szintű teljesítmény elérésének érdekében.

A Latorca utcai diagnosztikai központ:

Baráth Etele bevezetője után Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke tartott részletes beszámolót a sportág szakmai fejlődését segítő fejlesztésekről, az elmúlt év eredményeiről és a már eldöntött, hosszútávon hatékony tervezett beruházásokról.

A közgyűlés második blokkjában hat szakmai beszámoló következett: Boros Gergely szakmai igazgató, Faludy András, a Versenysport Bizottság elnöke, Petrovics Kálmán, a Sportfejlesztési Bizottság elnöke, valamint a három szövetségi kapitány, Hüttner Csaba (felnőtt gyorsasági), Makrai Csaba (utánpótlás) és Weisz Róbert (para és maraton) szakmai beszámolóját is elfogadták.

A délutáni programban a szakmai konferencia szerepelt, amelyen többek között Vadász Anita a KajakStart programról, Trájer Emese és Katona Péter a sportági diagnosztikai mérések tapasztalatairól, Szilárdi Katalin a kommunikációról és a doppingolás hátteréről, Berényi Péter és Petrovics Kálmán pedig a jövő évi sportági aktivitásokról beszélt.

Szombaton délelőtt folytatódik a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai konferenciája.