EU Hírek

Megkezdődött a tokaji vízitúra megállóhely kialakítása

Közel 60 milliós Európai Uniós forrásból megkezdődött Tokajon a vízitúra megállóhely kialakítása. A kivitelezés a „Felső-Tisza Vízi turizmusának komplex fejlesztése” című projekt részeként a Széchenyi 2020 program keretében valósulhat meg.

image003

Új vízitúra megállóhely létesül Tokajon, amely az önkormányzat, valamint a Magyar Kajak-Kenu Szövetség együttműködésének köszönhetően a GINOP-7.1.2-15 kódszámú „A Felső-Tisza vízi turizmusának komplex fejlesztése” című pályázati eljárás részeként bruttó 59.994.800 Forintos uniós forrásból valósulhat meg.

Az elkészült tervek alapján a tokaji önkormányzat a főépület finanszírozását GINOP-forrásból fedezi, de megújulnak a vizesblokkok, a kiszolgáló helyiségek és megvalósulhat egy hajótároló létrehozása is.

A tervezett épület elsődleges funkciója, hogy a Tisza túrázó csoportok számára higiénikus alapszolgáltatásokat nyújtson a megállóhely, ahol biztosított lesz egy közösségi tér is a túrázók számára. Tokaj földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ideális végpontja a Bodrogon zajló túráknak is, ugyanakkor lehetőség nyílik kajakok és kenuk bérbeadására, akár egy-egy napos túrák, egy hetes táborok lebonyolítására.
A munkákat az Épszer Építő- és Szerelőipari Zrt. végzi, a szerződés szerinti befejezési határidő október közepe.

Örömteli hír még, hogy a Bodrogon elindulhatnak a Területi Operatív Programból finanszírozott fejlesztések is, a két projekt erősítheti egymást.
A tokaji fejlesztés megvalósulási szakaszairól bővebb információt a www.kajakkenusport.hu oldalon olvashatnak.

Indul a vízi élet Ibrányban

SAMSUNG DIGITAL CAMERA

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Ibrány városában is elérhetővé válik az ott élő fiatalok számára a kajak-kenu sport. A kezdeti lépésekhez az önkormányzaton és a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen kívül nagy segítséget nyújtanak az „Ordana” Nagykállói Egyesület kajakosa is.

Kis kajakosokkal és kenusokkal telt meg az Ibrány városában található szabadidőpark kis tavacskája, amelyen az Ordana Nagykállói Egyesület versenyzői tartottak bemutatót a helyi iskolás gyerekek számára.

„Gyönyörű időben volt szerencsénk vízre szállni és egy kis bemutatót tartani a helyi gyerekeknek. Mini kajakban, C-1-ben és K-1-ben a már két éve versenyző nagykállói gyerekek látványos versenyeket vívtak egymással. A városi rendezvény keretében az általános iskolások és gimnazisták közelről láthatták a sportág szépségeit és reméljük, kedvet is kaptak a kajak-kenu sport elkezdéséhez. A következő lépésünk az lesz, hogy megkezdjük a munka feltételeinek kialakítását, és a jelentkező gyerekek számára biztosítjuk az edzéseket” – nyilatkozta Veres István.

Ezen a napon érdekes beszélgetésekre és régi emlékek felidézésére is lehetőség adódott. Ibrányban, a Tisza folyó közelsége predesztinálja a vízi sportok meghonosítását. Régen a vízitúra programokat Bene Kálmán testnevelő tanár szervezte a diákoknak, akik ma felnőttként hasonló élményeket és lehetőségeket szeretnének nyújtani a gyerekeik számára. Ehhez a kajak-kenu és vízitúra szakosztály megalakításával, valamint a Bejárható Magyarország program keretében az önkormányzat és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közös fejlesztésével nyílik majd lehetőség.

Vásárosnaményban megkezdődött a Bereg Szíve megállóhely rekonstrukciója

IMG_1748

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség, mint konzorciumvezető „A Felső-Tisza Víziturizmusának komplex fejlesztése” című programja kapcsán európai uniós támogatást nyert el. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projekt első fejlesztési területe Vásárosnamény, ahol 67 794 000 Forintos pályázati támogatásból újul meg a Bereg Szíve Üdülőközpontban létesülő vízitúra megállóhely.

A vásárosnaményi Bereg Szíve vízitúra megállóhely rekonstrukciójának célja, hogy az ingatlanon található épületek közül a főépület, mint közösségi tér és egy hozzá kapcsolódó gondnoki épület felújítása megvalósuljon. Az ingatlanok fejlesztése egyrészt biztosítja, hogy a Vásárosnamény-Gergelyiugornya Tisza-parti üdülőközpont újra megfelelő színvonalon fogadhassa a vízitúrázókat, másrészt pedig a jövőben megfelelő helyszínt adjon a fiatal generáció számára a kajak-kenu sportág megismerésére.

Az elmúlt időszakban a létesítmény nem megfelelő, rossz állapota miatt a túrázók többségében már elkerülték a megállóhelyet, így az önkormányzat igyekezett lehetőségeket találni a fejlesztésre. Az önkormányzat a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel (mint konzorciumvezetővel) való együttműködésnek köszönhetően a GINOP-7.1.2-15 kódszámú „A Felső-Tisza vízi turizmusának komplex fejlesztése” című pályázati eljáráson bruttó 67 794 000 Forintos uniós támogatást nyert el a felújításra.

Vásárosnamény célja, hogy a fejlesztés eredményeként az eddig meglévő és a sportágat kedvtelésből űző vízitúrázók megtartása mellett új célcsoportként az iskolásokat, a fiatalokat elérve tudatosítsa a testmozgás fontosságát, valamint hobbi és versenysport szinten is kiváló sportolókat nevelhessen a régióban. A beruházásnak köszönhetően a nyár folyamán már európai színvonalú, minőségi megállóhelyek tudják fogadni a vízitúrázókat.

A Bereg Szíve Üdülőközpontban a munkaterület átadása 2017. március végén megtörtént és ezt követően négy hónapon belül a kivitelezés befejeződik.

A projekt megvalósulási szakaszairól bővebb információt a www.kajakkenusport.hu oldalon olvashatnak.

Új eszközpark és GPS-alapú fejlesztés a Balatonnál

imag1837-1280x485

 

A Bejárható Magyarország program keretében új fejlesztések kezdődnek a Balatonnál, az Európai Uniós támogatásoknak köszönhetően lehetőség nyílik a vízi turizmus fellendítésére a Balaton térségben – amelyet a helyi önkormányzatok és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közösen valósít meg az elkövetkező hónapokban.

A most megtartott konzorciumi ülésen Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke több a program megvalósulását segítő szolgáltatásról számolt be, szót ejtett a projekttel kapcsolatos kampányról, a hajóbérlési rendszerről és a vízitúrázást biztonságosabbá és kényelmesebbé tevő GPS szolgáltatásról is.

Cservári Gábor projektvezető bemutatta a pályázatokból megvalósuló fejlesztési helyszíneket, beszélt az ütemtervről, a költségtételekről és a költségelemekhez kapcsolódó konzorciumi feladatokról is, többek között a megállóhelyek tervezéséről és kivitelezéséről, valamint az eszközbeszerzésekről.

Gyulay Blanka, a BJMOKK Kft. képviseletében a projekttel kapcsolatos marketing és kommunikációs elemeket, a megállóhelyek egységes arculatkialakításáról számolt be, míg Vaskuti Máté, BJMOKK Kft. új ügyvezetője a túratervező programba integrált foglalási- és fizetési rendszert, az új GPS fejlesztést ismertette és hangsúlyozta, olyan széleskörű hajópark kialakításán dolgoznak, amelyben minden korosztály megtalálhatja a számára ideális eszközt a kikapcsolódáshoz.

Tavasztól indul a beruházás a Felső- és Alsó-Tisza régiókban

A Bejárható Magyarország projekt támogatói szerződésének megkötését követően a Magyar Kajak-Kenu Szövetség kezdeményezésére Ibrányban és Csongrádban találkoztak a Felső-Tisza és Alsó-Tisza régió konzorciumi tagjainak képviselői. A megbeszélésen szó esett a megvalósítás ütemtervéről, a marketing koncepcióról és arról az interaktív felületről is, amely a jövőben segíti a túrázókat a programtervezésben.

Projekt megbeszélésre invitálta a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a Bejárható Magyarország programban szereplő Felső-Tisza és Alsó-Tisza régió konzorciumi tagjait, az ibrányi és csongrádi találkozókon szó esett a program megvalósításának részleteiről. A projekt vezetése tájékoztatta a tagokat a közös feladatokról, bemutatásra került az az ütemterv, amelynek alapján az elkövetkező időszakban megkezdődhet a beruházások előkészítése és megvalósítása.

A helyszínek nagy részén már jól előkészített a program, több beruházás is elindulhat a tavasz folyamán, amelynek köszönhetően ezekben a régiókban már ősszel igénybe vehetőek lesznek a szolgáltatások.

A megbeszélésen a Magyar Kajak-Kenu Szövetség részletes marketing koncepciót mutatott be, valamint azt az interaktív felületet (viziturapont.hu), amely március végétől lesz elérhető, s amely segíti a vízitúrázni vágyókat programjaik és úti céljaik megtervezésében.

Új helyszínek kapcsolódnak be a vízitúra programba

vizituras-anyag-1280x485

 

A vízi turisztikai megállóhelyek kialakításának projektgazdájaként a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) megkötötte a Bejárható Magyarország Program keretrendszerébe illeszkedő, a Felső- és Alsó-Dunára vonatkozó fejlesztésekkel kapcsolatos konzorciumi megállapodását az érintett települések és egyesületek képviselőivel.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) 10 milliárd forint Európai Uniós forrást különített el turisztikai non-profit szervezetek részére az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztésére.

A programba most újabb területek kapcsolódnak be, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a Felső- és Alsó-Duna szakasz komplex fejlesztésről szóló konzorciumi megállapodást kötött az érintett települések képviselőivel: a Felső-Dunán Komáromban, Lábatlanon, Esztergomban és Dömösön, az Alsó-Dunán Rácalmáson, Dunaújvárosban, Bölcskén, Kalocsán és Baján kezdődhetnek el fejlesztések, amely kapcsán 306 850 000 forintos támogatásra adnak be kérelmet.

Kedden délelőtt ünnepélyes keretek között, dr. Bálint József, Kalocsa és Schrick István, Rácalmás polgármestere, valamint Hoffmann Mónika, a Bajai Vízisport Klub, Pjatacsuk Vitalij, az Esztergomi Kajak-Kenu Sport Egyesület, Galó Levente, a Dunaparti Csónakház Egyesület vezetője, Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke és Baráth Etele, a szövetség leköszönő elnöke, a BJMOKK Nonprofit Kft. és a Sportrendszer Nonprofit Kft. vezetői írták alá azt a konzorciumi szerződést, amelyet még az idén benyújtanak a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

A fejlesztésekről márciusban megszülethet a támogatói döntés.

Folytatódik a vízitúra-útvonalak fejlesztése

Újabb 16 megállóhely fejlesztésére pályázik konzorcium vezetőként a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) a Közép-Duna menti önkormányzatokkal és egyesületekkel együttműködve. A programban érintett Szobtól, egészen Dömsödig szinte minden település Duna-parti megállóhelye és több budapesti kikötési pont is. Erről tartott sajtótájékoztatót a szövetség a Szentendrei Polgármesteri Hivatalban.

szentendre_sajtotaj-1280x485

A versenysportban, a gyorsasági és maraton szakágban évtizedek óta ér el világraszóló sikereket a magyar kajak-kenu. Az olimpiai- és világbajnoki aranyérmek hátterét az egyre népesebb utánpótlásbázis, valamint a szabadidősport jelenti. Utóbbi terület szélesítése érdekében a sportág négy évvel ezelőtt elfogadott fejlesztési stratégiája kimondta, hogy meg kell kezdeni a vízitúra útvonalak-, és az ezekkel összefüggő szolgáltatások fejlesztését az egész országban.

A sportág stratégiájában meghatározott célok illeszkednek az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztésére kiírt, Európai Uniós forrásokat felhasználó pályázatok célkitűzéseihez. Ezért az MKKSZ, a Közép-Duna mentén a helyi önkormányzatokkal, egyesületekkel együttműködve, konzorcium vezetőként pályázatot nyújt be a közép-dunai régió legfőbb vízitúra-útvonalának fejlesztésére.

Ebben a régióban a konzorcium 16 megállóhely, összesen 800 millió forintos fejlesztésére pályázik. A programba Szob, Vác, Göd, Dunakeszi, Dunabogdány, Leányfalu, Szentendre, Budapest – Római part, Budapest – Latorca utca úszóház és megállóhely, Budapest – Pesterzsébet, Budapest – Csepel, Szigetszentmiklós, Szigetcsép, Kiskunlacháza, Ráckeve és Dömsöd kapcsolódott be.

„A versenysport menedzselésén kívül a sportág legfontosabb feladata az egészséges emberek nevelése és ennek jó eszköze a vízi turizmus támogatása, felkarolása” – mondta a sajtótájékoztatón Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, aki hozzátette: nem csak egyszerű infrastrukturális és eszközberuházást szeretnénk végrehajtani a közép-dunai megállóhelyeken, hanem komplex szolgáltatásfejlesztésről is szó van. – „A vízitúra útvonalak bemutatására készül egy olyan okostelefon-alkalmazás, amelynek segítségével mindenki a saját igényei szerint tervezheti meg programjait, értesülhet a bebarangolt régió turisztikai attrakcióiról, szállást foglalhat, vagy vendéglátóhelyet választhat, valamint megismerkedhet a vízitúrázás alapjaival. A fejlesztésre kerülő megállóhelyeket pedig a szövetség a www.viziturapont.hu oldalon mutatja majd be.”

A sportág első embere elmondta, hogy ugyan a mostani pályázati anyagban még nem szerepel, de három éve már készítettek az óbudai Hajógyári-szigetre egy rendezési tervet, amiben szerepel, hogy a terület központja lehetne a teljes közép-európai vízitúra hálózatnak.

Verseghy-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere is kiemelte: fontosnak tartja, hogy a város bekapcsolódjon ebbe a nagy nemzetközi vízitúra hálózatba.

„Azon dolgozunk, hogy minél több olyan kapcsolódási pontja legyen a városnak a folyóval, amelyeknek segítségével a Duna még inkább életünk szerves részévé tud válni. Törekednünk kell arra is, hogy a Dunán, mint útvonalon keresztül minél több látogató érkezzen hozzánk, akik találkoznak Szentendrén, a Dunakanyar kapujában a többi jármóddal, a gyalogos-, a kerékpáros- és a lovasturizmus nyújtotta lehetőségekkel is.” – fogalmazott a városvezető.

Szabó József, Szigetszentmiklós polgármestere arról beszélt, a cél a tervezett fejlesztéssel az, hogy a városban élők és a turisták megismerjék a Ráckevei-Duna páratlan természeti adottságait és a Csepel-sziget épített- és kulturális értékeit is.

„Ha létrejön a beruházás, akkor az ország legnagyobb szigetét jobban be tudjuk majd mutatni. Emellett, ha kulturált körülményeket biztosítunk a vízitelepen a szabadidősportnak és a versenysportnak is, akkor azzal jó jár a város, jól járnak a látogatók és jól jár a kajak-kenu sportág is.” – tette hozzá Szigetszentmiklós első embere.

Bús Balázs, Óbuda polgármestere a hagyományosan vízisport-központnak számító Római-partot érintő fejlesztésekről beszélt.

„Azt szeretnék, ha az árvízvédelemmel és a turizmussal együtt a kajak-kenu sport és a vízi sport funkciói is erősödnének a területnek. Bízom benne, hogy a szövetség támogatásával fel fogjuk tudni újítani Pünkösdfürdőn, a Római-part északi részén azt az ingatlanunkat, amely egy helyszínen szolgálná ki a kerékpárosokat és a Dunán érkező vízitúrázókat is” – mondta a 3. kerület polgármestere. A Hajógyári-szigetre vonatkozó rendezési tervvel kapcsolatban Bús Balázs úgy fogalmazott, hogy azok teljes mértékben összevágnak az önkormányzat elképzeléseivel, így támogatni fogják azokat.

Csaba Edvin, az MKKSZ szakmai igazgatója úgy vélte, a fejlesztések legfontosabb célja, hogy Magyarországon újraszülessen a vízi élet, benépesüljenek a hazai vizek.

„Arra is törekszünk, hogy ne „csak” megállóhelyeket, hanem közösségeket is építsünk. A kajak-kenu sportban pedig különleges közösségek vannak. Nálunk van értéke a hagyományoknak, tapasztalatoknak. Olyan lehetőség ez a szabadidősport fellendítésére, amelyre korábban a sportágban nem volt példa – mondta a szakmai igazgató, aki néhány mondatban kitért a Latorca utcában, az MKKSZ székháza mellett létesülő megállóhelyre is. – Ez a pont kiváló lehetőséget ad a környéken élőknek, a Népfürdő utcai háztömbök lakóinak, hogy ideális körülmények között, szemben a Margitszigettel szálljanak vízre. A parton egy úszóház elhelyezését tervezzük, ahonnan elindulva olyan belvárosi látnivalók is elérhetővé válnak, mint a Parlament, vagy éppen a Lánchíd, vagyis a legfrekventáltabb Duna-szakasz” – tette hozzá Csabai Edvin.

Újabb 12 kajak-kenu pont létesülhet

A vízi turisztikai megállóhelyek kialakításának projektgazdájaként a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) Szolnokon, sajtótájékoztatón mutatta be a Bejárható Magyarország Program keretrendszerébe illeszkedő, az Alsó-Tiszára és a Körösökre vonatkozó fejlesztési programját.

szolnok-1280x485

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) 10 milliárd forint Európai Uniós forrást különített el turisztikai non-profit szervezetek részére az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztésére.

A fejlesztések során most májusban újabb tizenkét helyszínt (Szolnok, Tiszakécske, Mindszent, Szeged, Gyula, Doboz-Szanazug, Békés, Köröstarcsa, Gyomaendrőd, Kunszentmárton, Csongrád, Sarkad) kapcsol be az MKKSZ a Bejárható Magyarország Programba. Az Európai Uniós támogatásból megállóhelyek építése és felújítása, vízitúrázáshoz kapcsolódó eszközök beszerzése és a fenntartható működéshez szükséges szolgáltatásfejlesztés fog megvalósulni. A fejlesztés kiemelt módon járul hozzá a hazai és nemzetközi turizmus bővüléséhez a dél-alföldi régió Tisza-parti településein és a Körösök mentén.

„Megtisztelő, hogy találkozhatok azokkal a polgármesterekkel, kollégákkal, akikkel együtt dolgozhatunk – mondta dr. Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke. – Az élsport számunkra kiemelkedően fontos, hiszen a kajak-kenu sport presztízsét, ismertségét az olimpiai győzelmek határozzák meg, de míg ez négy évente visszatérő csodálatos esemény, addig a turizmus minden évben, minden hónapban, éjjel-nappal fontos ága a kajak-kenu sportágnak. A sport igazi hátterét az egészséges emberek jelentik, ezzel a projekttel pedig támogatójává tudunk válni ezeknek a törekvéseknek. Például annak, hogy a vízitúrázás keretein belül minél több gyerek tanulja meg a vízen járás képességét, s léphessen tovább akár a versenysport felé. Az élsport számára tehát nélkülözhetetlen a vízi turizmus, és köszönettel tartozunk az államnak, minden egyes önkormányzatnak, amely szerepet vállal ebben a feladatban.”

Szalay Ferenc, Szolnok város polgármestere elmondta, az önkormányzatok útfelújításai, fejlesztései mit sem érnek akkor, ha közben az emberről elveszik a figyelem.

„Szolnokon minden egyes felújítás, kezdeményezés sportági fejlesztéssel is együtt jár, az elmúlt években így építettünk vízilabda arénát, labdarúgó stadiont, tervezünk atlétikai pályát, s évek óta támogatjuk a kajak-kenu sportot is, amely itt a városban központi helyen szerepel. Fontosnak tartjuk, hogy bekapcsolódjunk mi is a vízi turizmus hálózatába, hiszen a nyolcvanas évek közepén még szinte mindegyik szolnoki iskola tanulói jártak szervezetten vízitúrázni. Ez az idő sajnos elmúlt, de mindenképpen törekednünk kell arra, hogy visszavigyük a gyerekeket a természetbe, megmutassuk nekik miként kell tüzet gyújtani, sátrat verni, ételt készíteni, hogyan kell önmagukról gondoskodni ebben a világban.”

Gajda Róbert, Békés megyei kormány megbízott szerint rendkívüli lehetőséget jelent ez a fejlesztés a térség számára. A 12 tervezett megállóhelyből hat érinti Békés megyét, így természetesen örömmel csatlakoztak a közös pályázathoz.

„Jó adottságokkal rendelkezünk, a turizmus számunkra fontos szegmens. A szallas.hu statisztikája szerint Gyula volt a harmadik leglátogatottabb magyar város 2015-ben, és ez az egész megyének komoly sikert jelent. A természeti környezetünk igazi vonzerőt jelent, a Körösök ideális lehetőséget adnak a víz turizmushoz, és rendkívüli lehetőség, hogy hálózatszerűen lehet a térséget fejleszteni.”

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség főtitkára arról beszélt, hogy nem csak egyszerű infrastrukturális és eszközberuházást, hanem komplex szolgáltatásfejlesztést szeretnének végrehajtani, úgy, hogy a versenysporttól elkülönülő, úgynevezett „kajak-kenu pontokkal” hálózatban kapcsolják össze a településeket, valamint a különböző jármódokat, így a kerékpározást, lovaglást, gyalogtúrázást és vitorlázást is.

„Készül egy modern online-felület, amelyen a térség összes látványossága, a szálláshelyek hálózatban lesznek elérhetőek, ezen az interaktív felületen mindenki saját igényei szerint tervezheti meg a céljait, programjait és megismerkedhet a vízitúrázás alapjaival. Készülünk egy mobil applikációval és olyan egységes trenddel, jelrendszerrel, amely megkülönbözteti a programot. Fontosnak tartom kiemelni, hogy kajak-kenu klubjaink mentorként lennének jelen a vízitúra hálózatban, segítik a fiatalokat és az idősebbeket is abban, hogy megtanulják az alapvető szabályokat – tette hozzá a főtitkár, aki példaértékűnek nevezte azt az együttműködést a települések között, amely már a pályázat előkészítési szakaszában tapasztalható volt.

A pályázati anyagot az MKKSZ vezette konzorcium a helyi önkormányzatokkal együttműködve még idén tavasszal benyújtja.

EU Hírek